Dr. Szakács Ágnes o. alezredes:

A MAGYAR HONVÉDSÉG VEGYIVÉDELMI INFORMÁCIÓS KÖZPONT FELADATA A NUKLEÁRISBALESET-ELHÁRÍTÁS ÉS A KATASZTRÓFÁK ELLENI VÉDELEM TERÜLETÉN

A Magyar Honvédség Vegyivédelmi Információs Központ (a továbbiakban: MH VIK) ezred jogállású katonai szervezet. Alapítója a honvédelmi miniszter, fenntartója a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK). Feladatait a HVK Művelet Irányító Központ (a továbbiakban: HVK MIK) igazgatójának szolgálati alárendeltségében hajtja végre, mint az állami és katonai felső vezetést közvetlenül biztosító HVK szerv.

Alapításának időpontja: 1969. Szeptember 01. Az alapító jogelőd katonai szervezet: a Magyar Néphadsereg Sugárhelyzetértékelő és Tájékoztató Főközpont volt.

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:

Az MH VIK a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.

Egy katonai szervezet életében 30 esztendő hosszú és mozgalmas időszak és különösen eseménydúsnak mondható, ha olyan jelentős történelmi és társadalmi változások hatásai érik, mint amilyenek ezt a periódust jellemezik.

A bipoláris világ összeomlása szükségszerűen megköveteli a “hidegháború” az “általános atomháború” fenyegetettsége korszakában, a támadó hadászati cél érdekében megszervezett tömeghadsereg átszervezését, az új védelmi stratégia és katonai doktrína követelményének megfelelő, védelmi képességgel rendelkező hadsereg megszervezését, feladatainak meghatározását.

A szervezeti átalakulás, a feladatok változása az MH VIK jogelőd szervezeteinek életében is végigkövethető.

  1. MN SÉTFK:

a) Az 1969. 09. 01-én megalakított Főközpont rendeltetése volt:

· a tömegpusztító és gyújtófegyverekkel végrehajtott csapások következményeinek, a vegyi-, sugár- és tűzhelyzetnek az előrejelzése, felmérése, a szakértékelések végrehajtása;

· jelentés tétele a legfelső katonai vezetésnek;

· tájékoztatás adása a seregtest Sugárhelyzetértékelő Tájékoztató Központoknak (SÉTK) és az együttműködőknek /HŐR, PV, szakminisztériumok /.

b) a Főközpont feladatai voltak:

· a seregtest SÉT-Központok és a Katonai Területi Sugárfigyelő és Jelző Rendszer (KTSFJR), valamint a légi sugárfelderítés adatainak, jelentéseinek gyűjtése, feldolgozása, szakértékelése,

a kialakult helyzet jelentése a katonai felső vezetés felé;

· a katonai felső vezetés tájékoztatása minden olyan eseményről, amelynek ismerete szükséges lehet a csapatok és a lakosság vegyi- és sugárvédelmének biztosításához ;

· a KTFSJR feladatainak és kötelezettségeinek szabályozása.

A feladatok ellátása érdekében fokozatosan bővült és a 70-es évek közepére kialakult a Főközpont szervezete, melynek elemei: a parancsnokság, híradó század, az adatgyűjtő, feldolgozó és tájékoztató alosztály, a hadműveleti értékelő csoportok (HÉCS), a radiológiai laboratórium és a javító raj voltak.

A Hadműveleti Értékelő Csoportok végezték a vegyi-, sugár- és tűzhelyzet értékelését, a várható helyzet prognosztizálásától a kialakított valós helyzet megítéléséig. Négy HÉCS a honvédség különböző tevékenységi területére vonatkoztatva végezte az értékelést az alábbiak szerint:

Az alapfeladatok ellátása érdekében a szervezeti változások mellett a kor tudományos és technikai vívmányainak eredményeként – informatika, méréstechnika - folyamatosan bővült és korszerűsödött a felderítés, mérés, adatgyűjtés és értékelés eszközrendszere és megújult a szakértékelés módszertana is.

A SÉTFK, mint katonai szervezet megalakulásától 1972-ig a MN Vegyivédelmi Főnökség (MN VVF – később: MH VVF) alárendeltségébe tartozott, ezt követően a VVF szakmai irányítása mellett a Hátországvédelmi Parancsnokság (HÁVP) alárendeltje lett. 1992-1995-ig a Budapesti Katonai Kerület Parancsnokság, 1995-1997-ig ismét az MH VVF volt az elöljáró szervezet.

1997-ben a HVK átszervezését követően került a nevében is megváltozott Főközpont a HVK MIK alárendeltségébe.

A SÉTFK feladata a 60-as, 70-es években elsősorban az atomcsapás következtében kialakuló sugárhelyzet értékelése volt, mely a 80-as években kibővült a nukleáris létesítmények üzemelése és a nukleáris anyagok szállítása során esetleg bekövetkező balesetek által okozott veszélyeztetés – sugárzási viszonyok - felmérésével, értékelésével.

Az új feladat kiemelt fontosságúvá vált a csernobili atomerőmű baleset, valamint a tömegpusztító fegyverek csapásai számának prognosztizált csökkenése hatására. Átértékelődött a vegyivédelmi szakértékelés fő feladatainak prioritása, változtak az irányadó információk.

Előtérbe került a vegyivédelmi szakértékelés felhasználása a “megóvás-támogatás”-ban a korábbi “támadásban való részvétel”-lel szemben.

Fő feladat maradt a várható tömegpusztító fegyverekkel végrehajtott ellenséges csapás szakértékelésére való képesség.

A csernobili katasztrófa következtében kidolgozásra került egy, az atomerőművekre vonatkozó új értékelési módszer és ennek következményeként körvonalazódott az új munkaterület, a nukleáris balesetértékelés, melyet követett a veszélyes ipari-, vegyi anyagok által okozott veszélyeztetés értékelése is.

A békében megjelenő új feladatkör, a nukleáris és vegyi balesetek szakértékeléséhez szükséges irányadó információk biztosítása érdekében került megszervezésre 1991-ben a Főközpont állományában az MH Vegyi-, Sugárfigyelő és Helyzetértékelő Ügyeletes Szolgálat (MH VSFHÉÜSZ), mint az Automata Mérő és Adatgyűjtő Rendszer (AMAR) 24 órás központja. Az AMAR az 1963-ban létrehozott - békében működő és békében nem működő szervezeteken magába foglaló - MN (majd MH) Sugárfigyelő és Jelzőrendszer (MH SFJR) egyik alrendszere, melynek mai formája az 1991-93-ban végrehajtott SFJR technikai korszerűsítése keretében alakult ki.

Az MN SFJR részét képezte a Varsói Szerződés Erői Egységes Sugárfigyelő és Jelzőrendszerének, valamint a Honvédelmi Bizottság 6/148/1963. Sz. határozata alapján megalakított Országos Sugárfigyelő és Jelzőrendszernek (OSFJR), mely rendszer a sugárzásméréssel foglalkozó, illetve sugárzásmérésre alkalmas polgári és katonai szervek hálózata.

Az SFJR-ek fő feladata volt:

· sugárfigyelés és felderítés;

· radioaktív szennyezettségről szóló adatok gyűjtése, értékelése és továbbítása;

· csapatok törzsek és katonai intézmények értesítése a radioaktív szennyezettségről.

  1. MH VAÉTFK:

A sokrétűbbé vált szakmai tevékenység, a megváltozott feladatok, az új (“régi”) alárendeltség magával hozta az ismételt szervezeti változást.

1996-ban a 96/1996. Sz. Alapító Okirat tanúsága szerint megalakult a MH Vegyivédelmi Adatgyűjtő-, Értékelő és Tájékoztató Főközpont.

  1. alaptevékenysége:
  2. · a vegyi-, sugár- és tűzhelyzetre vonatkozó információk gyűjtése, nyilvántartása, folyamatos elemzése (! ), a káros következmények előrejelzése, értékelése;

    · a Magyar Köztársaság területén a honvédség feladatait befolyásoló nukleáris, vegyipari és más veszélyes objektumok, tényezők nyilvántartása, folyamatos elemzése, bármely okból bekövetkező veszélyesség értékelése;

    · az MH AMAR működtetése, mérési adatainak nyilvántartása;

    · a katonai felső vezetés tájékoztatása a döntéshozatal megalapozása céljából.

  3. új feladatok:
  4. · a NATO vegyi-, sugár- és biológiai riasztási, értesítési rendszerének (ABV RIÉR) tanulmányozása;

    · részvétel az Értékelő Központok kiképzési programjának kidolgozásában és a KTSFJR feladatainak pontosításában;

    · részvétel az EXERCISE-96 gyakorlaton;

    · bedolgozás a Védelem-96 gyakorlat terveibe a vegyi-, sugár- és tűz veszélyeztetettség vonatkozásában.

  5. szervezeti változás:

1997-ben az MH felső vezetési és irányítási rendszerének átszervezése következtében megszűnő elöljáró katonai szervezet, az MH VVF feladatkörének jelentős részét a VÉTFK és annak új szervezeti elemei a Műveleti Osztály és a Koordinációs és Informatikai Osztály veszik át.

A Műveleti Osztályhoz kerül a MH Nukleárisbaleset-elhárítási Operatív Csoport (MH NBOCS) és a VSFHÉÜSZ.

  1. újabb feladatok:

Az ismételt szervezési intézkedés a VAÉTFK alaptevékenysége körében jelentős új feladatokat hozott:

· az Országos Sugárfigyelő Ellenőrző Rendszer (OSJER) honvédelmi ágazati szerveinek irányítása

· az MH Ágazati Információs Központ (MH ÁIK) működtetése;

· az MH Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (MH NBR) működési feltételeinek és az MH NBOCS normál időszaki tevékenységének biztosítása;

· a HVK képviselete az ONER meghatározott szerveiben;

· a katonai felső vezetés, valamint a vezetési pontok tájékoztatása részvétel a különböző szintű döntés-előkészítésben;

· együttműködés a hatósági szervekkel az MH személyi állományára vonatkozó sugár-egészségügyi irányelvek rendszabályok, szabályozók kidolgozásában;

· az MH nukleárisbaleset-elhárítási felkészítés szakirányítása;

· a vegyi-, sugárhelyzet (biológiai) felmérésének kidolgozása;

· részvétel az MH tudományos és újító tevékenységében;

· a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos tilalmi egyezményekben foglalt honvédségi feladatok végrehajtása (szakvéleményezés, ellenőrzés) ;

· a katonai környezetvédelmi információs rendszer és jelentési kötelezettség kidolgozása;

· szakirányú informatikai feladatok tervezése, végrehajtása.

 

MH VEGYIVÉDELMI INFORMÁCIÓS KÖZPONT:

A történeti áttekintésben elemzett, a megváltozott nemzetközi és katonapolitikai viszonyokat követő feladat és szervezeti változások eredményeként 1998-ban jött létre a mai formájában funkcionáló MH VIK.

Feladatköre és szervezeti felépítése átstrukturálódásában jelentős szerepet játszott a haderő fejlesztése-korszerűsítése, a NATO tagsághoz kapcsolódó NBC követelmények és az MH feladatköre a “nem háborús” katonai műveletekben, mint a válságkezelés, békefenntartás, katasztrófa elleni védelem.

  1. alaprendeltetése:
  2. · a vegyi-, sugár-,(biológiai) tűzhelyzetre, a katonai környezetbiztonságra

    vonatkozó információk gyűjtése, nyilvántartása, folyamatos elemzése;

    · a káros következmények előrejelzése és értékelése;

    · a katonai és állami felső vezetés tájékoztatása, a döntés-előkészítés szakmai megalapozása.

  3. alaptevékenysége:

Alaptevékenysége körében irányít, működtet, biztosít és együttműködik.

Irányítja:

· az MH SFJR-t;

· az ONER részeként működő OSJER honvédelmi ágazati szervezetét.

Működteti:

· az MH NBOCS szervezetét normál időszakban

· az OSJER honvédelmi ÁIK-ot és ennek ügyeleti szolgálataként a VSFHÉÜSZ-t normál időszakban és nukleáris veszélyhelyzetben.

Biztosítja:

· békeidőszakban és magasabb készenlét időszakában az alaprendeltetés szerint meghatározott adatok gyűjtését, nyilvántartását, folyamatos elemzését, az adatbázisok naprakészen tartását;

· a katonai szervezetek veszélyeztetettségére vonatkozó információk gyűjtését, értékelését;

· szakértékelések, számvetések készítését, az adatbázisok aktualitását;

· veszély esetén az értesítés-riasztás feltételeinek biztosítását;

· az állami és katonai felső vezetés tájékoztatását a feldolgozott

információk alapján.

Együttműködik:

· az alaprendeltetésből eredő feladatok körében az ONER-OSJER szervezetében tevékenykedő ágazatokkal és HM szervekkel;

· az MH SFJR szervezeteivel;

· a sugárbiztonságról – kölcsönös értesítésről szóló kétoldalú egyezményekben érintett államok, illetve a NATO szakosított szervezeteivel.

ÖSSZEGZÉS:

Az MH VIK, mint katonai szervezet alaprendeltetésének, feladatainak, tevékenységének áttekintése, bemutatása egyértelműen rávilágít arra a tényre, hogy a veszélyeztetés felmérése az egységes szakértékelés, az adatbázisok naprakészen tartása, a korai riasztás és értesítés feltételeinek megteremtése, a hiteles tájékoztatás, a döntéshozatal szakmai megalapozása és ennek megfelelően a hatékony intézkedések bevezetésének rendszere az élőerő eszközök technika és a környezet megóvása érdekében döntő fontosságú békeidőben, veszélyhelyzetben és háború időszakában.

Békeidőszakban a honvédelmi ágazat részére is alapvető feladat a “katasztrófavédelmi célú” ágazati mérő és ellenőrző, meteorológiai előrejelző és korai riasztó rendszerek kialakítása, működési-működtetési feltételeinek, együttműködési képességének megteremtése, figyelemmel az 1999. Évi LXXIV. Törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 53.§ b) pontjára.

 

Felhasznált irodalom:

  1. A Magyar Honvédség Vegyivédelmi Információs Központ 30 éves története (1969-1999), Jubileumi Évkönyv 1999.
  2. MH VIK Alapító Okirat /17/1999.(HK 11.) HM határozat /
  3. 1999. Évi LXXIV. Tv.
  4. MH NBR BEIT (1998)
  5. MH VAÉTFK Szervezeti és Működési Szabályzat
  6. Zelenák J: A vegyi-, nukleáris-, biológiai és meteorológiai mérő riasztó rendszerrel szembeni követelmények, létrehozásának szükségessége, működésének feltételei Tanulmány (1999)
  7. MH NBR Operatív Törzs Szervezeti és Működési Szabályzat
  8. A Magyar Honvédség Országos Sugárfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt szervezeti elemeinek felépítése és működési rendje (MH VV Főnök, 1996)
  9. Nukleáris baleset-elhárítás és vegyipari katasztrófavédelem

Főiskolai tankönyv BJKMF 1995