Kiss Sándor mk. alezredes

főiskolai docens, doktorandusz
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem
Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kara
Vegyivédelmi és Biztonságtechnikai Tanszék
Tel.: 216-78-19

A biztonságtechnikai mérnökképzés és a fakultáció

A fakultáció és a kötelezően választható tantárgyak rendszere lehetőség a szakmai ismeretek elmélyítésére, újabb ismeretek megszerzésére, illetve egyes speciális (szűkebb) szakterületek mélyebb megismerésére. A fakultáció sikerének egyik lehetősége a kötelezően választható tantárgyak tudatos megválasztása. A választható tantárgyak nem csupán bővítik az ismereteket, olykor kapcsolatot teremtenek és mélyítenek különböző tantárgyak, szakterületek között.

A biztonságtechnikai mérnök képzés során - hasonlóan más szakok oktatásához - előírás: a képzés folyamán (többnyire a második, harmadik tanévben) tanórát kell biztosítani a hallgatók részére annak érdekében, hogy választott szakmájukhoz közeli tantárgyak kiválasztásával szakmai ismereteiket elmélyíthessék. Ezt a feltételt a felsőoktatási törvény a kötelezően választható tantárgyak csoportjának létrehozásával, előírásával biztosítja. A hallgató - megfelelő oktatói segédlettel, vagy anélkül - a felkínált tantárgyakból szabadon választhat annak megfelelően, hogy szakmai ismereteit milyen irányba kívánja tovább mélyíteni. Ugyanakkor azok az intézmények, illetve munkáltatók, akik a tanulmányait befejező hallgatók jelentős hányadát foglalkoztatni fogják (más néven “megrendelők”) lehetőséggel bírnak arra, hogy bizonyos tárgyak oktatását kérjék az oktató intézményektől, amennyiben az adott tantárgy beleillik a szak oktatásába, vagy a “megrendelő” a szak valamely speciális területén kívánja alkalmazni a frissen végzett hallgatók egy részét.

A kötelezően választható tantárgyak lényegében három szempont - elvárás, elképzelés - alapján kerülhetnek kiválasztásra. Az egyik szempont lehet az, amikor a hallgató csupán egyes tantárgyak tananyagához szeretne több információt, ismeretet szerezni. A másik lehetőség az, amikor valamely kimondottan szakterülethez (tűzvédelem, munkavédelem, őrzésvédelem, vagyonvédelem stb.) kapcsolódva, annak egyes részterületit érintő szakmai ismeretek megszerzése a cél. A harmadik lehetőség, amely igen közel áll a második szemponthoz, az, amikor a hallgató egy tantárgycsoportot (2-3 összetartozó tantárgyat) választva speciális képzettséget szerez valamely szakterület egy bizonyos részéből, s ezzel jogosultságot szerez ennek a területnek szakmai szintű műveléséhez, végzéséhez, esetleg vezetéséhez adott munkahelyen, intézményben.

A képzés tervezése, a tanmenet (tanrend) felépítés során az oktató intézet körültekintően megvizsgál számos körülményt, amelyek egy adott szak (szakma) oktatásához valamilyen formában kapcsolódnak. Ilyen körülmény lehet az is, milyen – az adott szakhoz (szakirányhoz) kapcsolódó, kapcsolható – tantárgyak, ismeret-területek oktatásba történő bevezetésével lehetne szélesíteni, bővíteni az ismeret-nyújtás (oktatás, tanítás) körét. A törvények előírnak bizonyos tantárgyakat, ismeret-biztosító körülményeket, amelyeket egy adott szak oktatásához minimálisan be kell vezetni, illetve meg kell teremteni az oktató intézet részéről, ahhoz, hogy az adott szakmát oktathassa. Ugyanakkor ezek a törvények, előírások lehetőséget adnak bizonyos fokú önállóságra az oktató intézmények számára annak megítéléséhez, milyen tantárgyak felvételével szélesítheti oktató tevékenységét annak érdekében, hogy a hallgatók az adott szakma megismerésében jobban elmélyülhessenek, illetve adott szakma (vagy ahhoz szorosan kapcsolódó szakterület) egyes kérdéseit kiemelten megismerhessék, speciális ismeretekre tehessenek szert. A törvények meghatározzák azokat az időnormákat is, amelyeken belül lehet gazdálkodni a tantárgyra szánt óraszámok vonatkozásában, elejét véve a hallgatók esetleges túlzott leterhelésének, illetve optimalizálva a tanóra-önálló feldolgozás időarányokat. Ezek a normák szintén érvényesek a fakultáció keretében oktatott tantárgyakra is. (A fakultatív szó jelentése: szabadon választható, nem kötelező, az értelmező szótár szerint)

A fakultációs valamint a kötelezően választható tantárgyak adnak lehetőséget az előzőekben megfogalmazott szakismeret-mélyítő tananyagok felvételére, illetve a szakma mélyebb megismerésére, speciális ismeretek megszerzésére. Nem keverendő össze a két kifejezés, annak ellenére, hogy vannak akik teljesen azonos értelemben használják a fakultációs vagy a kötelezően választható tantárgy megnevezést. A törvény (a felsőoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXX. törvény, de részletesebben a 157/1996 (X. 22.) Kormányrendelet a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjának képesítési követelményeiről) kötelezően választható tantárgyat említ, ami azt jelenti, hogy az ebbe a tantárgycsoportba felsorolt tantárgyak közül a hallgatónak az adott félévben legalább egyet fel kell vennie, és a tantárgyra meghatározott óraszámban meg kell hallgatnia, illetve az előírt vizsgakövetelménynek, ellenőrzési formának eredményesen meg kell felelnie a félév (szemeszter) végén. Persze lehetőség van arra is, hogy a hallgató a felkínált tantárgyakból többet is felvegyen az adott időszakban. Amikor erre kerül sor (tehát több választható tantárgyat is felvesz a hallgató) az már tulajdonképpen nevezhető fakultációnak is abban az esetben, ha a hallgató olyan tárgyakat vesz fel, amelyek egy adott terület több irányból történő megismerésére szolgálnak, egy adott szakirány, vagy a szak adott területei felé mutatnak. Ugyanakkor lehetősége van a hallgatónak arra is, hogy több, teljesen eltérő témájú tantárgyat vegyen fel a kötelezően választható tárgyak közül. Tisztán fakultációról tehát többnyire akkor beszélhetünk, ha a kiválasztott tantárgyak egy adott szakra, vagy annak egy adott területére irányulnak. A fakultáció keretében lehetőség van egy adott szakterület műveléséhez szükséges jogosultság (bizonyítvány) megszerzésére is.

A szakhoz kapcsolódó kötelezően választható tantárgyak oktatására - alapul véve a főiskolai képzés általános időtartamát (3 tanév vagy 6-7 szemeszter) általában a második, harmadik tanévben kerül sor. Kivételek lehetnek ez alól például a kötelezően választható társadalomtudományi tantárgyak, amelyek oktatása általában az első, második tanévben kerül sorra. A kötelezően választható tantárgyak besorolása, pontosabban annak meghatározása, hogy melyik szemeszter (félév) kötelezően választható tárgyai közé tartozzanak különböző szempontok alapján történhet. Az egyik s talán a legfontosabb szempont annak megítélése, hogy az adott tantárgy milyen mértékben segítheti elő a hallgató szakmai, szakirányú felkészülését. A másik, szorosan ide kapcsolható szempont, hogy képzés metódusa, menetrendje alapján milyen ismeretekkel rendelkezhet a hallgató az adott szakról, illetve a felkínált tantárgyak mennyiben segíthetik őt a szak fokozatos megismerésében. Általában a kötelezően választható tantárgy-csoportokat (az előzőeket figyelembe vételével) római számokkal jelzik, mely számok köthetők időhöz, annak megfelelően, hogy melyik szemeszterben kerülnek oktatásra az adott kötelezően választható tantárgyak. A jellemzőbb azonban a tantárgycsoportokhoz való kötés, amely persze egyben jelentheti a szemeszterek előrehaladását is. A tantárgy-csoportok: természettudományi alapismeretek, gazdasági és humán ismeretek, szakmai törzsanyag, differenciált szakmai ismeretek, illetve a katonai felsőoktatásban ide sorolható még az általános és speciális katonai ismeretek. A kötelezően választható tantárgyak I. – II. néven futó tantárgyak általában a gazdasági és humánismeretek csoportjához kapcsolódik, gyakran ebben a csoportban szerepelnek különböző társadalomtudományi tantárgyak is. A tantárgyak többnyire az első három szemeszterben (félév) oktatásra kerülnek. A kötelezően választható tantárgyak III. – IV. címen megjelenő tantárgyak többnyire a szakmai törzsanyag tantárgyaihoz kapcsolódnak és a második, harmadik tanévben kerülnek oktatásra. Az V. – VI. csoportba kerülő tantárgyak leginkább a differenciált szakmai ismereteket nyújtó tantárgyakhoz kapcsolódnak és a második, harmadik tanévben kerülnek oktatatásra. Az egyértelműen fakultációs lehetőségeket nyújtó tantárgyaknak is ebben a csoportban van a helyük.

Jelenleg a polgári élet számára a biztonságtechnikai mérnökök képzése a műszaki főiskolák, illetve műszaki főiskolai karok közös megegyezésével folyik. A hallgatók a különböző tantárgyakat más és más oktatási intézményben hallgathatják meg. Az egyes intézmények elsősorban a szakirányukhoz közeli, vagy oda illő tantárgyakat oktatják. Így van ez a kötelezően választható, illetve fakultációs tantárgyakkal is. A továbbiakban – a teljesség igénye nélkül - ismertetek néhányat a biztonságtechnikai mérnökök képzésében résztvevő intézmények által felkínált tantárgyakból. Néhány mondatban összefoglalom az egyes tantárgyak tananyagát is, hogy jobban érzékeltessem a kötelezően választható, illetve fakultációra felajánlott tantárgyak szakmai jellegét, illetve azt, mennyiben járulhatnak hozzá egyes szaktantárgy anyagának vagy adott szakmához valamilyen módon kapcsolódó területek jobb megismeréséhez.

Először néhány szakmai, illetve a biztonságtechnikai mérnökké képzés szempontjából szakmai jellegű tantárgy rövid leírása következik, majd ezt követően néhány a kötelezően választható, illetve fakultációra felajánlottak közül. Figyelmes olvasással, illetve az alap és választható tantárgyak tananyagának összehasonlításkor több érdekességet fel lehet fedezni. Egyik az – a fentiekben már említett - körülmény, hogy a választható tantárgyak milyen területeken és milyen mértékben egészítik, illetve bővítik ki az adott szaktantárgy nyújtotta ismereteket. Egy másik érdekesség, több választható tantárgy esetében felfedezhetjük, hogy az adott tantárgy nem csupán egy szakmai tantárgyhoz nyújt többlet ismeretet, hanem több tantárgyhoz is kapcsolódhat. Az adott választható tantárgy kapcsolatot teremt a különböző alap tantárgyak között. Ez a jelenség arra is rámutat, hogy a szakmai tantárgyak és a választható tantárgyak együtt egy komplexumot képeznek, egyik kiegészíti a másikat, és viszont. Ha tovább szőnénk ezt a gondolatsort talán azt is könnyedén beláthatnánk, hogy a biztonságtechnikai mérnök egy komplex, igen sokoldalú ismeretekkel rendelkező szakember. Most azonban csupán azt szeretném bizonyítani, hogy mi a szerepe a kötelezően választható tantárgyaknak, illetve a fakultáció hogyan járul hozzá a biztonságtechnikai mérnökképzés teljesebbé tételéhez.

Tehát a következőkben röviden bemutatom néhány a szakhoz szorosan kapcsolódó tantárgy tananyagát, majd ezt követően ugyancsak néhányat a kötelezően választható, illetve fakultációra felajánlott tantárgyak közül. Az olvasó feladata pedig az, hogy fedezze fel az előzőekben felvázolt vagy egyéb kapcsolatokat a szak és a választható tantárgyak között.

Néhány alap tantárgy tananyaga röviden.

Munkavédelem, ergonómia

Munkavédelem fogalma, feladata, felosztása. A munkavédelem jogi szabályozása, a munkavédelmi törvény. Az ergonómia fogalma, felosztása. A biztonságtechnika és az ergonómia alkalmazása, az ember-gép-környezet rendszerek tervezésében, létesítésében, üzemeltetésében. Munkalélektan, munkaélettan. A fizikai munkakörnyezet, munkahelytervezés. A balesetelemzés módszertana. A villamosság, a gépek és technológiák biztonságtechnikája. A munkavégző nagy rendszerek biztonságtechnikája.

Környezetvédelem

Környezetvédelmi alapfogalmak. Magyarország környezeti állapota. A környezetvédelmi törvény. Ökológiai ismeretek. Levegőtisztaság védelem. Vízminőség védelem. Talajvédelem. Hulladékgazdálkodás. A zaj- és rezgésvédelem. Környezetvédelmi koncepciók, a környezetvédelem jogrendszere. Környezetvédelem a fegyveres erőkben, parancsok, utasítások rendszere, a parancsnok környezetvédelmi feladatai.

Közlekedés, járművek

Személy és vagyonvédelemmel kapcsolatos közlekedésszervezés alapja, módszerei, jogi feltételei. A személy és vagyonvédelemmel kapcsolatos szállítóeszközök műszaki jellemzői, üzemeltetésük rendje, a biztonsági rendszabályok. A szállítások, közlekedés mobil biztonsági védelmének jogi és tárgyi feltételei, a szervezés és irányítás gyakorlati kérdései. A bonyolult viszonyok közötti vezetéstechnikai ismeretek.

Tűzvédelem

A tűz elleni védekezés feladatai, szabályozása. Tűzvédelmi feladatokat ellátó szervek. Tűzvédelmi jogszabályok és szabványok. Tűzveszélyességi osztályba sorolás. Építmények tűzvédelme. Épületszerkezetek tűzállósági követelményei. Villamos berendezések tűzvédelme. Tűzveszélyes folyadékok tárolása és szállítása, gázpalacktárolás és szállítás. Tüzelő- és fűtőberendezések. Beépített tűzoltó berendezések, tűzoltó készülékek, tűzoltóanyagok.

Katasztrófa-elhárítás

Atomreaktorok működése, biztonságtechnikai rendszere. A nukleáris balesetek és következményeik. A nukleáris-balesetelhárítás országos rendszere. A radioaktív hulladékok kezelése, szállítása, tárolása. Az ipari veszélyforrások, a katasztrófa-elhárítási munkálatok irányítási taktikája, katasztrófavédelmi tervek. Műszerek, ellenőrző eszközök. Egyéni védőeszközök, mentés, mentesítés. Riasztás, híradás, helyzetértékelés, intézkedések.

Vagyonvédelmi rendszerek

A vagyonvédelem eszközei, kódzárak, beléptető rendszerek, biztonságtechnikai központok. A biztonságtechnikai rendszerek felépítése, eszközök és hálózatok, megbízhatósági kérdések. Ellenőrző rendszerek, a riasztási állapot továbbítása. Bankbiztonság, lakásbiztonság. A biztonságtechnikai rendszerek tervezése, szervezése, működésük irányítása.

Hírközlés

Jelek osztályozása, függvény-transzformációk. A spektrum fogalma. Számításának és mérésének módszerei. Az információ fogalma, kódolás. Entrópia és redundancia. Hibavédő és hibajavító eljárások. A híradástechnikai csatorna kialakításának módszerei. Modulációs módszerek. Zajok és zavarok osztályozása. A védekezés lehetőségei, jeldetektálás zajos környezetben.

A következőkben pedig néhány választható tantárgy tananyagáról röviden.

Különleges személyvédelmi eszközök

A veszélyes (mérgező) anyagok által szennyezett légtérben, bonyolult feladatok végrehajtását megkönnyítő, komplex védelmet biztosító légzésvédelmi és bőrvédő eszközök, alkalmazásuk lehetőségei. Kollektív védőeszközök felépítése, működése, üzemeltetése. Golyóálló felszerelések fajtái, használatuk rendje. A különböző kényszerítő eszközök fajtái, alkalmazásuk szabályai.

Környezetvédelem kémiája

Toxikológiai alapfogalmak. Légszennyező anyagok, a széndioxid, a kéndioxid, a nitrogénoxidok tulajdonságai és szerepe a troposzférában. Az aeroszolok emissziója és hatásuk a környezetre. Toxikus fémek. Víz és talajszennyezők. Detergensek hatásai. Klórozott szénhidrogének, organofoszfátok, műanyagok, mint környezetszennyező hulladékok. Szennyezett talaj és vízvizsgálat.

Atomerőművek biztonságtechnikája

Energiatermelési folyamat az atomreaktorokban. Az atomreaktor felépítése. Az üzemanyag. Az atomreaktor működtetése. Reaktormérgek. Jelenleg üzemelő reaktortípusok. Felülmoderált erőművek (Csernobil-típusú) biztonságtechnikája. A magyarországi nukleáris mérőháló felépítése és feladatai. Vízhűtésű reaktorokban alkalmazott anyagok és szerkezetek. A környezet (víz-, levegő és egyéb minták) radioaktivitásának ellenőrzése.

Elszívó és szellozteto rendszerek

Áramlástani alapismeretek. Nyugvó és áramló gázok törvényszerűségei (statika alaptörvénye, Bernoulli-egyenlet, kontinuitás elmélet, csősúrlódás, Reynolds-szám). Kisminta-törvény. Ventillátorok (axiális, radiális, félaxiális) felépítése, működése, kiválasztásuk szempontjai. Légcsatorna hálózatok és elemei. Szűrők, por és gázleválasztók. Szellőztető rendszerek fajtái, (természetes, mesterséges) és azok jellemzői. Szellőzőlevegő mennyiségének meghatározása néhány jellegzetes ipari és kommunális helyiségben. Technológiai elszívó rendszerek, azok elemei. Kapcsolódó biztonsági előírások. Ülepítő berendezésekkel kapcsolatos biztonságtechnikai problémák. Légtechnikai rendszerek szabályozása. Alapvető áramlástechnikai mérések (tömegáram, nyomás).

Környezetbarát csomagolások

Csomagolás és a környezet kapcsolata. A csomagolás gazdasági és szociális, illetve környezetterhelő szerepe. A csomagolási hulladék tömeg - és térfogat aránya csomagoló fajtánként; a háztartási és az ipari szemétben. A csomagoló anyagok megítélése környezetterhelés szempontjából. Csomagolószer hulladékok keletkezésének csökkentési lehetősége. A hulladékkezelés lehetséges megoldásai. Jelölések. Szelektív gyűjtés, tömörítés, válogatás, feldolgozás. A jogi szabályozás lehetőségei, negatív és pozitív ösztönzés. Az újrahasznosítás lehetőségei: az újrafelhasználás bővítése, anyagcsökkentés, más anyagokká való feldolgozás, energianyerés. Elbomló műanyagok alkalmazása. Az újrahasznosítás lehetőségei anyag fajtánként. Az összegyűjtés szervezeti és anyagi, valamint technikai kérdései. A hazai és a nemzetközi szabályozások, valamint a gyakorlati megvalósítás lehetőségei és példái.

Hírközlő berendezések

Moduláció és demoduláció. A PCM technika alapjai. Nyalábolás a frekvenciatartományban, nyalábolás az időtartományban. Vezetékes hírközlő berendezések és rendszerek. A vezeték nélküli híradástechnika berendezései. A mikrohullámú berendezések. Mobil (rövidhullámú) hírközlő rendszerek. Mobil telefon rendszerek. Az űrtávközlés alapjai. A geostacionárius űr távközlő műholdak. Nemzetközi űr távközlő szervezetek. Műholdak alkalmazása a telefoniában. VSAT rendszerek. Egyéb műholdas rendszerek.

Adat és információ védelem

Adatvédelem véletlen hibák ellen. Adathibák osztályozása. Operatív tárhibák, hibák a mágneses adathordozókon, adatátvitel során keletkező hibák. A páros és a páratlan paritás fogalma, alkalmazásuk az operatív tár védelmére. A Hamming kód algebrai alakjai. Az operatív tár hibavédelme Hamming kódolással. A Hamming kóder/dekóder megvalósítása. Mágneses adathordozókon keletkező adathibák. A jelhiba, a kereszt- és hosszparitás fogalma. Hibák osztályozás: jelkiesés, zavarjel, ferdülés. Hibaellenőrzési és védelmi eljárások: írás utáni olvasás, ismételt olvasás, hibássáv figyelés, a ciklus redundancia ellenőrzés elve és megvalósítása. Adatátvitel fogalma, lehetséges módjai. A zajos adatátviteli csatorna hatása az átvitt adatokra és átviteli sebességre. Mentési rendszerek, archiválás, tükrözés. Adatvédelem szándékos behatolás illetve szabotázs ellen. A számítógépe bűnözés. Az okozható kár fajtái. A védelem formái. A fizikai védelem. Az ügyviteli védelem. Az algoritmikus védelem. Kódolás. A konvencionális kódolás. Rejtés permutálással. Periodikus rejtés. Kulcsfolyamatos rejtés. Keverő transzformáció. A Lucifer és a DES rendszer. A nyilvános kulcsú kódolás. A MIT módszer. A Merkle-Helmann módszer. Kulcsgenerálás. Kulcskiosztás. Alap kulcsrendszer használata. Merkle ‘rejtvény‘ módszere. A hatványmódszer. Kulcstárolás. Küszöbrendszerek. Partnerazonosítás. Központosított és osztott módszere. Üzenetek hitelesítése. Közvetett és valódi digitális kézjegy. Felhasználó azonosítás. Jelszó rendszerek. Jelszavak tárolása. Jelszókarbantartás. Azonosító kulcsok. Személyi jellemzők felhasználása. Hozzáférés védelem.

Elektromágneses kompatibilitás

Bevezetés, esettanulmányok alapján, kárstatisztikák ismertetése. Elektromágneses környezet. Az “EMC nyelvezet” ismertetése, forgalmi meghatározások, definíciók IEC, DIN-VDE szerint, befolyásolás, forrás és nyelő tulajdonságai, szilárdsági mutatók. Roncsoló energiaszintek a különböző alkatrészeknél. Az EMC környezeti modell. Csatolási utak, csatolási fajták. Zavarforrások felosztása, csoportosítása, elemzése (Man-made, Natural, sztochasztikus, impulzus, kis- és nagyenergiás, periodikus, kezelése (Fourie, spektrumfogalmak, stb.). Jellemző zavarmennyiségek (Amplitúdók, csúcs- és középértékek, lefolyások, stb. ). A vezetékes becsatolás elemzése, fogalmi megjelölések, rajzok. A hálózat, mint zavarhordozó (Conducted emission/susceptibility) Tápfeszültség, szűrések, kialakítások, alkalmazások. Jelbemenetek szűrői, kialakítások, alkalmazások. Crosstalk cond. Kapcsolási tranziensek a különböző feszültségszinteken. Feszültségi zónaosztályok, túlfeszültség. Koordinációk, kisfeszültségű hálózatok szelektív túlfeszültségvédelme, eszközei. Triboelektromos táblázat, felületfizikai fogalmak, atom sávmodell, a felületi ellenállás, hőmérséklet, páratartalom, felületi töltés, érintkezések, elválási sebesség összefüggései. Mozgó anyagérintkezések, influencia, töltésbecsatolás, villamosság, tér, ionfürdő. Töltéskisülés, lefolyása, károsítás, CMOS eszközök csomagolás. Az elektrosztatikus földelés, kárelhárítás, hasznosítások. Légköri kisülések, okok, térhatás, villámstatisztika, felületi eloszlás. Villámhárítás, a statikus és a dinamikus földelés. Villámjellemzők, a levezetett áram okozta mágneses tér, beindukálás. Hurkok, jel és tápvezetékek, potenciálkiegyenlítés stb. Nukleáris lökéshullámok. Speciális hatások: teflonszigetelésű mozgó vezetékek, piezoelektromos hatások, elektrolitikus, termoelektromos “rusty-bolt-effect”. Nagy frekvenciális tércsatolások. Zavarforrások viselkedései, a jel spektruma, idő- és frekvencia tartomány, (radiated emissions/susceptibility). Az árnyékolások, feladata, kialakítása, földelési összehangolások. Környezeti Osztályok EMC védettség szerint. EMC készülék Design, Nyák-tervezés (PCB) szempontjai, belső kialakítások. EMC “Nagyhatalmak” piaci áttekintés. Szabványelőírások. IEC, DIN. EMC vizsgálati előírások, módszerek. Műszerek és vizsgálólaboratóriumok. Védekezési módok. Földelések. Szűrők. Túlfeszültség védelmi módozatok, eszközök kiválasztása. Egységek védelme. Koordinálás az egyes védelmek között, harmonizálás. Esettanulmányok, környezeti modelltérkép, megoldások. Az árnyékolás, megoldások sztatikus és mágneses árnyékolás. Monitorok. Mágneses testek. Esettanulmányok.

Vagyonvédelmi tervezési gyakorlat

A tantárgy célja, feladata. A hallgatóban kialakítani a készséget arra, hogy a probléma felmérésétől kezdődően a kockázat mérlegelésével, a védelmi rendszer költségének és a védendő objektum értékeinek elemzésével kialakítsa, megtervezze az optimális védelmi rendszert. Készítse el a hálózati vonaltervet. Válassza ki a megfelelő érzékelőket, tervezze meg az optimális telepítési helyeket. Készítsen költségszámítást, beleértve a munkadíjat is. A tervezési feladatot laboratóriumi kísérletekkel segítse elő, végezzen számítógépes szimulációt, vegyen részt konzultációkon.

Munkaélettan, munkalélektan

Munkaélettan. A külső és belső környezet. A belső környezet állandóságának megőrzése a változó külső környezet és a munkatevékenység folyamán. Szabályozási folyamatok a szervezetben. A receptorok fogalma, a hallás és látás élettana. A munka hatása a vérkeringésre és a légzésre. Energiamérleg és energiaháztartás. A munkát szolgáltató vegyületek (ATP, kreatinfoszfát). A dinamikus és statikus munkavégzés. Hőszabályozás, só-vízháztartás. A szervezet komplex alkalmazkodása az izommunkához. Munkalélektan, a munkabiztonság pszichológiája. A lélektan és a munkalélektan fogalma. A lelki jelenségek funkciói. A személyiség fogalma, szerkezete. Főbb személyiségjegyek, tipológiák. A személyiség zavarai. A munkabiztonság főbb pszichés tényezői. Baleset lélektani alapfogalmak. A munkabiztonság vezetési kérdései és közösség-lélektani összefüggései.

Fizikai munkakörnyezet

A munkahelyek általános egészségügyi követelményei. Fizikai ártalmak: ionizáló és nem ionizáló sugárzás, zaj és vibráció. A keszonártalom. A szervezet egyoldalú vagy túlzott igénybevétele. A fizikai ártalmak megelőzése. A porártalmak, ipari porok jellemzői. Vegyi ártalmak, foglalkozási mérgezések. Foglalkozási bőrártalmak és betegségek. Biológiai ártalmak. Foglalkozási betegségek. Elsősegély nyújtási alapelvek. A rehabilitáció és módszerei. Az üzem egészségügyi igazgatás és ellátás szervezete és működése, A munka-egészségügyi hatósági tevékenység.

Gépek és technológiák biztonságtechnikája

A megbízhatóság és biztonság fogalomrendszere. Az anyagtulajdonságok hatása a gépek biztonságára. Szilárdsági jellemzők, ridegtörés, kifáradás. A megbízhatóság elmélete. A karbantartás hatása a gépek üzemére. A gépek, berendezések általános veszélyforrásai: munkadarabok, szerszámok, nagy fordulatszámú gépelemek, erőátviteli és mozgató-berendezések. A technológiából származó veszélyek. A színek és jelölések szerepe a biztonságtechnikában. Gépek elhelyezése és alapozása, kezelése. A gépek védőburkolatai és védőberendezései. A gépipari technológiák (forgácsoló gépek, sajtoló és kovácsgépek, törő- és aprító berendezések, ipari robotok) biztonságtechnikája. A faipari, könnyűipari, műanyagipari, vegyipari gépek és technológiák biztonságtechnikája.

A villamosság biztonságtechnikája

A villamosság elméleti alapjai, alaptörvényei és alapösszefüggései. Villamos műszerek, gépek, áramforrások. Villamos erőátvitel, elosztóhálózatok. Túláram védelem. A villamos energia veszélyei, a villamos balesetek. Mentés és elsősegélynyújtás. Erősáramú villamos berendezések biztonságos létesítése. Az érintésvédelemre vonatkozó szabványok és rendeletek. Az érintésvédelem módjai: védővezetős és védővezeték nélküli megoldások. A villamos gyártmányok vizsgálata. Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem. Villámvédelem. Erősáramú villamos berendezések biztonságos üzemeltetése. Feszültség közelében végzett munkák.

CAD technológia és gyakorlat

Számítógéppel segített tervezés (CAD) alapjai, elmélete és gyakorlata. Mérnöki módszerek, geometriai kezelés, numerikus módszerek, szemléltető grafika. CAD - rendszer konfigurációk, grafikus hardver eszközök. Felhasználói interfészek szervezése, szabványos grafikus interfészek. Irodai dokumentációs rendszerek. Integrált CAD rendszerek megvalósítása. Az intelligens CAD rendszer alapjai.

Ember - gép - környezetrendszerek tervezése

Az ergonómiai szemléletmód fejlődése, elemei. Ember - gép - környezetrendszer a csúcstechnikában, repülési, hadiipari, atomerőművi példák. Fizikai, környezeti valóság és a pszichés valóság összefüggései. Érzetfüggvények. Az antropometria szerepe a műszaki tervezésben. Jelző, irányító, vezérlő berendezések tervezése. Munkahelyi beilleszkedés törvényszerűségei. A munkahelyi közérzet összetevői. Vezetési ismeretek, hálózati modellek. Az operátori helyzet munkalélektani elemzése. A munkakörnyezet fizikai jellemzőinek elemzése, a beavatkozás indokai, módjai. Operátori munkahely elemzése.

CNC gépek üzeme, cím rendszerek

CNC gépek felépítése. Vezérlés típusok. Programozási alapismeretek. Alapgép ált. felépítése. Jellegzetes szerkezeti egységei. Rugalmas gyártócella felépítése. Felügyeleti rendszerek. Gyártócellák berendezései. Gyártócellák összekapcsolása, a hálózat kérdései. CIM rendszer felépítése. Információs hálózatok.

Belsőégésű motorok

Belsőégésű motorok indítása, az indítást befolyásoló tényezők, indító-berendezések: kézi, dekompresszor, hidraulikus, pneumatikus, benzines, inercia. Belsőégésű motorok vizsgálata, motorfékpadok. Indikált teljesítménymérés, üzemanyag fogyasztás mérése, kipufogógáz összetétel mérése. Teljes energiamérleg felvétel, bejáratás. Belsőégésű motorok szerkezeti elemeinek működése, kialakítása és igénybevétele: dugattyú, hajtórúd, főtengely. Belsőégésű motorok szerkezeti elemei: lendkerék, henger és hengerpersely, hengerfej, motortömb. Belsőégésű motorok szerkezeti elemei: szelepek, a szelepvezérlés mozgató elemei, vezérműtengely, vezérmű-lánc, lökő-rúd, himba, szeleprugó. Belsőégésű motorok hűtése, folyadékhűtés, léghűtés, a hűtés szabályozása, a kenőolaj hűtése. Belsőégésű motorok kenése, kenőrendszerek, szivattyúk, kenőolaj csatornák, olajszűrők, biztonsági szelepek, termosztátok.

Gépjárműszakértői ismeretek

A gépjárműforgalom jellemzői és összefüggései. Forgalom nagyság és időbeni ingadozás. Forgalomáramlás, követési idő, követési távolság, sebesség. Sűrűség értelmezése, forgalomi alapműveletek és összefüggései. Városi forgalomirányítás. Az irányítási mód megválasztása, jelzőlámpák fajtái és elhelyezési módjai. Rögzített időterv szerinti irányítás. A jelzőlámpás forgalomirányítás összehangolásának elvei. Optimalizáláson alapuló számítógépes forgalomirányítás, irányítási stratégiák. Gépjárművek forgalombiztonsági értékelése, a fékezés, a blokkolás gátlás és az ellenőrzés módszerei. Fontosabb fékhibák. Gépjárművek élettartama. A különféle részegységek avulási fajtái. Általános elvek a szakértői kármegállapításkor. Az értékcsökkenést befolyásoló általános tényezők. Értékváltozás a futási kilométer függvényében. Évjárati avulás az üzemeltetés idejében. A műszaki vizsga hatása. Főegységek műszaki értékelése és az avulás kapcsolata. Totálkár megállapítás. Balesetek elemzése, baleseti helyszín adatainak rögzítése, az út és a résztvevő járművek előidéző okainak feltárása. Baleseti mechanizmusok számítógépes szimulációja. Baleseti kármeghatározás, karosszéria, főegységek.

Egyéni vállalkozásszervezés

Egyéni és társas vállalkozások célja és működési környezetük főbb jellemzői (piaci, termelési, pénzügyi, jogi makrogazdasági környezet nagyvonalú áttekintése). Egyéni vállalkozások létesítésének és eredményes működtetésének feltételei. Társas vállalkozások fajtái és jellemző vonásai. Gazdasági társaságok belső viszonyainak elemzése (tőke, tulajdonosok, irányítás, ellenőrzés, felelősség, jövedelemszerzés). Vállalkozás létesítésének előkészítése, starthelyzet tervezés. Üzleti terv készítése. Alaptőke (törzstőke) nagysága és összetétele. A működő vagyon értékelése. Egyéni gazdasági társaságok működtetése és irányítása (szervezeti felépítése és működése, szabályozása). Állami vállalatok átszervezése társasági formába. Belső vállalkozások gazdasági szervezési kérdései. Optimális üzemméret tervezése az átszervezések során. Talpon maradási program. Válságmenedzselés ipari vállalkozásokban. Az emberi tényező szerepe a gazdasági társasági működésben (tulajdonosi, menedzsment és alkalmazotti motivációk, gazdálkodásmód, innováció).

Budapest, 2000. február 11.

Kiss Sándor mk. alezredes