2000. április 15-én került megrendezésre a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem szolnoki Repülőtiszti Intézetében a

"MEGÚJULÓ REPÜLŐSZAKEMBER KÉPZÉS"

című tudományos konferencia. Tanszékünk is képviseltette magát a konferencián oktatóink és doktorandusz hallgatóink által megtartott előadásokkal. Az előadások rezüméit e lapon tesszük közzé. Az előadások anyagai terjes terjedelemben a REPÜLÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK XII. évfolyam 29. számában olvashatóak.

Dr. Makkay Imre mk. ezredes tanszékvezető egyetemi tanár "Flight Today and Tomorrow. Directions and Topics of Electronic Warfare Related Research Work at National Defense University"

In this paper author made a challenge to introduce Electronic Warfare (EW) department's effort to manage the most important research directions and topics, connected to air and cosmic space exploitation.

Ványa László mk. alezredes egyetemi adjunktus "Military and Civilian Employment of Aerial Robot Techniques - Response to the Challanges of 21th Century"

Aerial robot techniques and unmanned remotely operated aerial vehicle systems have great possibility for supporting military and civilian operations without risking the lives of an aircrew in assessing hazardous situations. They have three-dimensional mobility, long endurance but have difficult take-off and landing process, weight, velocity and economical problems. This paper presents the concept of a small vertical take-off and landing unmanned aerial vehicle, presents some special tasks, which can be realized by them. This paper wants to show how we could perform our tasks with this UAV in Hungary.

Ferenczy Gábor mk. alezredes főiskolai docens - Doktorandusz hallgató "Network Security Problems"

A basic understanding of computer networks is requisite in order to understand the principles of network security. In this document, we'll discuss some of threats that managers and administrators of computer networks need to confront, and then some tools that can be used to reduce the exposure to the risks of network computing. Following that, we'll take look at computer viruses.

Szűcs Péter mk. őrnagy főiskolai oktató - Doktorandusz hallgató "Sattelite Personal Communication Systems"

Call them PSMNs (Public Skyline Mobile Networks) or SPCSs (Sattelite Personal Communication System). Sattelite Personal Communication Systems, SPCSs for short, promise to change the way all of us life. Communication does miracles. It brings people closer. For a change, it is now bringing sattelites closer to earth. Yes, communication sattelites today do not necessarily mean INSATs and INTELSATs, revolving at an altitude of 35,000 km. They are now closer to us, much smaller, and of course, much smarter. Soon, they will be crowding the skies. By the turn of the century, more than a hundred of them would be orbiting around the earth. Above the distance of as low as 400 km. These are called the Low Earth Orbit (LEO) sattelites, to distinguish them from the traditional communication sattelites like INSAT and INTELSAT, often called geostationary sattelites. Then, there are sattelites that can be placed at a distance of beetwen 8000 and 11 000 km, with similar kind of functionalities. Placed beetwen the high orbit geostationary and low-orbit LEO sattelites, these are expectedly called Medium Earth Orbit (MEO) sattelites. Landline cellular networks do have certain limitations. Most of the times, you are deprived of a communication link where you need it most in villages, rural roads, forests, and such remote locations. It is uneconomical for any landline cellular operator to cover these places. Mobile sattelite services expand the service territory to cover the entire world. "It is like having base stations in the sky," explains Ming Louie, vice-president, Globalstar. Put simply, SPCSs are LEO and MEO sattelite constellations that will provide mobile voice and data communication facilities the world over. Since an LEO or an MEO can over much less geographical area than a geostationary sattelite, usually more sattelites are used to provide global connectivity.

Kovács László mk. százados - Doktorandusz hallgató "Az összadatforrású felderítés és a pilótanélküli felderítő repülő eszközök kapcsolata"

A XXI. századi digitális hadszíntéren folyó katonai tevékenységek sikere várhatóan azon múlik majd, melyik fél szerzi meg az információs fölényt a másik fél felett. Az információ megszerzéséhez azonban, a XXI. századi digitális hadszíntér jellegének megfelelően - amely egy többdimenziós, számítógépes és digitális hálózatokkal átszőtt harctér képét vetíti elénk - a legkorszerűbb felderítő, adatszerző és adatfeldolgozó eljárásokat és eszközöket kell alkalmaznunk. A modern felderítő eszközök széles spektrumában helyet kell, hogy kapjanak a pilótanélküli felderítő eszközök, annál is inkább, mivel ezek az eszközök már ma is elengedhetetlen részét képezik a felderítésnek. A pilótanélküli felderítő repülő eszközök felszerelhetőek többek között szintetizált apertúrájú radarral, infra, elektro-optikai, elektronikai felderítő berendezésekkel. A felderítési adatok feldolgozása, értékelése és szétosztása sem végezhető hagyományos módszerekkel. Az információs fölény megszerzése nemcsak a pontos és releváns információk megszerzésén múlik, hanem a felderítés által szolgáltatott információk minél gyorsabb, pontosabb és hatékonyabb feldolgozásán is. A pilótanélküli repülő eszköz felderítési információinak lejuttatása a földi irányító állomásra, vagy közvetlenül az összadatforrású felderítő-értékelő rendszerbe a csatlakozás kompatibilitásának biztosítása, illetve az adatbevitel és feldolgozás biztosítása érdekében digitális úton kell, hogy történjen, amely szintén jelentős kihívás elé állítja mind az információt adó pilótanélküli felderítő repülőeszközt, mind az információt fogadó, esetleg az azt továbbító rendszert. A szerző azon kérdésre keresi a választ, hogy a többek között a pilótanélküli felderítő repülő eszközök által megszerezett információ tömeg hogyan dolgozható fel gyorsan és hatékonyan, illetve a pilótanélküli felderítő repülő eszközök milyen szerepet játszanak az összadatforrású felderítés területén.

A NATO új stratégiai elgondolásában a válságok kezelésében és a konfliktusok megelőzésben jelölte meg az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladatát. A válságok kezeléséhez elengedhetetlenül szükségesek a hiteles és időszerű információk megszerzése, mely alapján a szükséges döntések meghozhatók. A pilótanélküli repülő eszközök kiválóan alkalmasak méretüknél, kialakításuknál, sokszínüségüknél fogva széles spektrumú, nagy mobilitású felderítési feladatok végrehajtására. A pilótanélküli repülő eszközök alkalmazásának jelentősége egyre nő , mivel a földi telepítésű felderítő eszközök hatótávolsága a terep függvényében erősen korlátozott, továbbá a felderítő repülőgépek folyamatos alkalmazása magas költséggel jár.

(A rezümék a Repüléstudományi Közlemények XII/29. számában megjelentekkel azonosak.)

A LAP TETEJE

HTML szerkesztés: Kovács László