Acsády Ignác: Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. 1888. 64–85., 246–267. p.

Adalék a délmagyarországi hadi mozgalmak történetéhez, 1849. június–júliusából. 1937. 265–278. p.

Adalék a kolini csata történetéhez (1757). 1891. 138–139. p.

Adalék az 1849-i 'havasi hadjárat' történetéhez. (Okmánytár.) 1939. 258–260. p.

Adalék Rákóczi Ferenc katonaságához (1710). 1916. 203–2055. p.

Adalék a bújdosók küzdelmeinek történetéhez. 1896. 235–244. p.

Adalékok a Wesselényi-összeesküvés történetéhez. 1894. 689–692. p.

Adatok a Kazinczy-hadosztály történetéhez. (Okmánytár.) 1938. 105–108. p.

Adatok Básta tábornokra és az 1604-ik évi erdélyi viszonyokra vonatkozólag. 1894. 400–404. p.

Ajtay Endre: Adatok II. Rákóczi Ferenc nemestestőrségének történetéhez (Okmánytár.) 1938. 229–262- p.

Ajtay Endre: Báró Andrássy János. 1927. 218–224. p.

Ajtay Endre: A Magura Casinului védelme 1917 júliusában és augusztusában . 1932. 91–101. p.

Ajtay Endre: A m. kir. 5. honvéd lovashadosztály a dobronoutzi ütközetben 1915. június 25-én. 1940. 46-59. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Ambrózy György: A magyar csatakép. 1941. 266. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Bachó László: Gyöngyös város 1848/49-ben. 1939. 271–273.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Bachó László: Gyöngyös város 1918/19-ben, a forradalmak alatt. 1940. 252–253.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Bachó László: Gyöngyös város Rákóczi idejében. 1938. 269–271.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): A cs. és kir. 34. magyar gyalogezred története. 1938. 119–121. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Felszeghy Ediltrud: A császári és királyi hadsereg nyelve Magyarországon. 1939. 274–275. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Kiss Lajos, marjalaki: Zalatna és Abrudbánya pusztulása 1848–49-ben. 1928. 370–371. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Kratochwil Károly: A Székely-hadosztály 1918–19. évi bolsevistaellenes és ellenforradalmi harcai, a székely dicsőségért, Erdélyért, Magyarország területi épségéért, s Európáért. 1938. 271–272. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. 1928. 235–241. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): A magyar katona. Vitézségünk ezer éve. 1933. 111–115. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Magyar művelődéstörténet. 1–2. köt. 1940. 128–132. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): A magyar tüzér. A magyar tüzérség története. 1939. 139–141. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Margueritte, Victor: Die Verbrecher. 1928. 120–124. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc, 1676–1735. 1935, 343–344. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Poincaré, Raymund: Memorien. Die Vorgeschichte des Weltkrieges. 1912–1913. 1928. 530–531. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Rédvay István: Huszáraink hazatérése 1848-49-ben. 1941. 126-128. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Riedl Lajos: A cs. és kir. VI. hadtest a gorlicei csatában. (1915. május 2.) 1928. 370. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Schuld und Schicksal. Die Tragödie Wilhelm II. 1928. 521–522. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Vidos Géza. Nemescsói Török Ignác tábornok. 1941. 128–130. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): A világháború története. Szerk. Pilch Jenő. 1928. 107–108. p.

Ajtay Endre (Könyvismertetés): Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. 1939. 261–263. p.

Ákosfy Barna: Kányaföldi báró Kerechény László, az alföldi főkapitány. 1937. 184–204. p.

Áldásy Antal: Egykorú levél Dampierre tábornok haláláról. (Okmánytár.) 1927. 412–414. p.

Áldásy Antal (Könyvismertetés): Tóth Zoltán: Mátyás király idegen zsoldos serege. 1925. 370–373. p.

Alföldy András: Hogyan omlott össze a római védőrendszer Pannóniában. 1925. 1–30. p.

Andorka K.: A magyar nemesi fölkelés harcbalépése II. Frigyes ellen 1744-ben. 1893. 111–120., 230–240. p.

Angyal Dávid: Az 1800-iki nemesi fölkelés történetéhez. 1915. 354-361. p.

Angyal Dávid: Murád útja Várna felé. 1444. 1910. 252–253. p.

Asztali szabályok a XVII. században. 1891. 559–560. p.

A bajor választó fejedelem levele gróf Nádasdy Ferenchez, a luetheni csata után. 1891. 280–281. p.

Bajtársak kiszabadítása a hadifogságból. (1814.) 1892. 247–248. p.

A bajvívások történetéhez. 1894. 390–393. p.

Balanyi György: Nándorfejérvár ostroma és felmentése 1456-ban. 1911. 167–196. p.

Balás György: Újvár (Érsekújvár) várépítészeti rendszere és katonai szerepe. 1888. 199–223., 431–472. p.

Bán Aladár: Finn katonai lapok ismertetése. 1926. 122–124. p.

Banfi, Florio: Báthory István és Domenico Ridolfino. 1941. 22–37. p.

Banfi, Florio: Carlo Theti és a magyar várépítészet. 1932. 13–19.

Banfi, Florio: Emlékirat Mátyás király 1488-i glogaui hadjáratáról. (Okmánytár.) 1935. 305–316.

Banfi, Florio: Gianfrancesco Aldobrandini magyarországi hadivállalatai. 1939. 1–33., 213–228. p. 1940. 143–156. p.

Banfi, Florio: Pigafetta Marcantonio. 1936. 58–74. p.

Banfi, Florio: Filippo Scolari és Hunyadi János. 1930. 125–133. p.

Banfi, Florio: Mario Speziacasa nápolyi hadiépítész és hajóskapitány Magyarországon. 1932. 236–238. p.

Banfi, Florio: Az utolsó Zrínyi. 1935. 101–106. p.

Banfi, Florio (Könyvismertetés): Fráter Lénárt: Hunyadi János eredete. [Theológia] II. köt. 1936. 328–332. p.

Banfi, Florio (Könyvismertetés): Paschini, Pio: La flotta di Callisto III. (1455–1458). Archivio della R. Societa Romana di Storia Patria. Vol. LIII–LV. 1935. 349–352. p.

Banfi, Florio (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: Győr vára. 1933. 1–45. p.

Banfi, Florio (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: Pietro Ferabosco. 1933. 156–173. p.

Bánlaky Breit József (Könyvismertetés): József főherceg: A világháború, amilyennek én láttam. 1. köt. 1926. 525–529. p.

Barabás Samu: Báthory István lengyel király hadi rendtartása a lengyel seregben szolgáló magyar huszárok számára. (1576–1586.) 667–674. p.

Bárczay Oszkár: Két hadi esemény a XIII. évszázból. 1893. 484–497. 667–679. p.

Bárczay Oszkár: Lamberg Ferenc gróf altábornagy, az 1848. szept. 28-án a Lánchídon meggyilkolt királyi biztos, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává ajánltatik. 1895. 139–140. p.

Bárczay Oszkár: Nikápoly. 1894. 486–501., 589–598. p.

Bárczay Oszkár - Vári Rezső: Bölcs Leó taktikája. 1896. 23–52. p.

Batthyáni Lajos gróf Nádorispán levele hadkiegészítési ügyben báró Orchy Lőrinchez 1757-ből. 1896. 528. p.

Bebek György kapitányi kinevezése. 1895. 399–400. p.

Bécs megadási föltételei, a városnak Mátyás király által 1485. június hó 1-én történt elfoglalása alkalmával. 1888. 475–480. p.

Becsület-helyreállítás a hadseregben a múlt század első felében. 1889. 163–164. p.

Becsvágy és dicsőség. (1809.) 1891. 282–283. p.

Beköszöntő. 1924. 1–2. p.

A Bercsényi-huszárok Gerpinnesnél. (1792.) 1891. 281–283. p.

Berkó István: Az 1848/49. évi magyar szabadságharc olasz légiója. 1926. 443–479. p.

Berkó István: Horváth határőrcsapatok felfrissítése magyar újoncokkal. (1797.) 1942. 201–214. p.

Berkó István: A katonaság az 1810-i budai nagy tűzvészben. 1926. 515–519. p.

Berkó István: Magyar önkéntes csapatok az 1859. évi háborúban. 1930. 53–91., 207–255. p.

Berkó István: Melyik hát a legkülönb katona? 1928. 342–346. p.

Berkó István: Súrlódások az újoncozásnál az 1792–97. évi francia háború alatt. 1943. 35–59., 138–158. p.

Bethlen Farkas tudósítása. Naláczi Istvánhoz a Wesselényi-fölkelés híreiről. 1666. 1895. 406. p.

Bialoskurski Ödön: Alexejev, Évert, Bruszilov és az 1916. évi nagy orosz hadisikerek. 1940. 60–86. p.

Bialoskurski Ödön: Alexejev tábornok 1916. április 4-iki emlékirata. (Okmánytár.) 1938. 109–116. p.

Bittó Béla: XVII. századi magyarnyelvű hadbírósági ítélet. (Okmánytár.) 1934. 273-280. p.

Bodnár István: A győri csata 1809. június 14-én. 1897. 388–433., 484–536. p.

Bonyodalmak a szegedi polgárőrség körül 1806-ban. 1926. 222–225. p.

Borbély Andor: Adatok a magyar várak és városok ábrázolásához a XVI.–XVII. századból. 1932. 171–186. p.

Borbély Andor: Egykorú kép és költemény Kőszeg 1532-i ostromáról. 1933. 71–73. p.

Borbély Andor: Katonai térképezésünk kialakulása. 1940. 228–233. p.

Borbély Andor: Szavojai Jenő-kiállítás Bécsben. 1933. 261–264. p.

Borbély Andor: Zyndt Mátyás nagy haditérképe hazánkról. 1934. 197–202. p.

Borbély Andor (Könyvismertetés): Frischauer, Paul: Princz Eugen, ein Meinsch und hundert Jahre Geschichte. 1933. 323–324. p.

Borovszky Samu: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Hadi articulusok 1734-ből. 1891. 569–576. p.

Bors János: Az állandó hadsereg kérdése Magyarországon. 1593-tól 1715-ig. 1895. 93–113. p.

A borsodi nemesinsurrectió 1805–1806-ban. (Okmánytár.) 1925. 177–179. p.

Bottló Béla (Könyvismertetés): Pržegled. Historiycno-Wojskowy. I–VI. köt. 1934. 311–315. p.

Braun Tivadar: Hajóhadunk olaszországi első haditette 1915-ben. 1922–1923. 433–447. p.

A Brenta-sziget megvédelmezése Fontavinánál 1796. november 6-án. 1891. 715–714. p.

Brescia elfoglalása 1796-ban. 1892. 125–126. p.

Bubics Zsigmond: Kik vettek részt Buda 1686-iki ostromában? 1891. 577–595. p.

Burza Károly (Könyvismertetés): Krauss, Alfred: 1805. Der Feldzug von Ulm. 1913. 289–292. p.

Csáki László levele a beszterceiekhez Bonczhidáról, 1686. máj. 11. 1893. 420. p.

Csánki Dezső: Szabács megvétele. 1888. 355–388. p.

A császári és magyar sereg hadereje a pákozdi csatában. 1896. 519–520. p.

Csatarendezés a XVIII. században. 1889. 507–509. p.

Cséffalvay István: A besztercevidéki harcok (1849. jún. 20–29.) orosz forrás nyomán. 1934. 82–89. p.

Cséffalvay István: Az 1849. augusztus 5-i és 6-i nagyszebeni harcok orosz forrás szerint. 1933. 209–227. p.

Csontosi János: Hadtudományi könyvek Mátyás király könyvtárában. 1890. 199–210. p.

Czékus Zoltán (Könyvismertetés): Molnár Dezső: Limanova – magyar győzelem. (Könyvism.) 1932. 246–251. p.

A czigányok fővajdájának patense 1574-ből. 1897. 463–464. p.

Czimmer Károly: A brentai hadjárat (899–900.) 1897. 1–26. p.

Czimmer Károly: Cserni Iván czár Szegeden. 1892. 655–688. p.

Czimmer Károly: Az 1282. évi hódi csata helye és lefolyása. 1929. 385–416. p.

Czimmer Károly: A szegedi veszedelem. 1891. 243–264. p., 375–396. p.

Temesvár megvétele, 1551–1552. 1893. 15–71., 196–229., 308–376. p.

Czimmer Károly: Válasz dr. Hóman Bálint bírálatára. 1915. 411–415. p.

Czobor Alfréd: Új adatok Eger várának 1710-i történetéhez. 1929. 464–496. p.

Darkó Jenő: A magyar huszárság eredete. 1937. 148–183. p.

Darkó Jenő: Turáni hatások a görög-római hadügy fejlődésében. 1934. 3–40. p.

Daróczy Zoltán: Tekintetes Györkönyi Compossessor Urak helyett állíttatott három Insurgens katonára tett költségnek föl jedzése. 1915. 234–236. p.

Deér József: Zsigmond király honvédelmi politikája. 1936. 1–57., 169–202. p.

Dékáni Kálmán: Gróf Teleki Sámuel fegyvergyűjteménye. 1915. 219–225. p.

Dékáni Kálmán: A Hóra lázadás abrudbányai pusztításának egykorú leírása. 1916. 435–438. p.

Dékáni Kálmán: Nemesi felkelés számára megállapított egyenruhatervezet. (1806.) 1916. 205–207. p.

Demkó Kálmán: Felsőmagyarországi várak és várbirtokok a XVI. században. 1914. 210–233., 423–441., 573–638. p.

Demkó Kálmán: Magyarország hadi ereje a XVI. században. 1916. 1–36., 312–348., 1917. 35–70., 186–218. p.

Demkó Kálmán: Országos conscriptio és az állandó katonaság téli elszállásolása 1719–1720-ra. 1913. 89–105., 247–263. p.

Dessewffy Sándor: Dessewffy Dénes 1866. évi naplója. (Okmánytár.) 1940. 87–123. p.

Dessewffy Sándor: A Nádor-huszárok szökése Csehországból 1848-ban. (Okmánytár.) 1943. 73–98. p.

Divéky Adorján: Békés László jelentése a vilnai vajdának az 1594. évi magyar-török harcokról. (Okmánytár.) 1942. 215–220. p.

Dobos Kálmán: Katona-levél az 1809-ik évi nemesi fölkelő seregtől. 1891. 424–427. p.

Dobos Kálmán: Egy kérvény a Rákóczi-fölkelés időszakából. 1892. 241–242. p.

Dobos Kálmán: Az Unghmegyei nemesi fölkelők. 1890. 421–422. p.

Dongó Gyárfás Géza: Bocskay István, zempléni főispán levele az alispánhoz, Hartay Gáborhoz Morvaországból, a Fehér-hegy környékéről 1645. júl. hó 25-éről. Hírül adja a svéd hadak előrenyomulását és arról is ír, hogy az ágyúk Zemplén vm.-ből odaérkeztek. (Okmánytár.) 1911. 477-478. p.

Dongó Gyárfás Géza: Budaházi Zsigmond, Ónod várának kapitánya Zemplén vm. főispánjától, Bocskay Istvántól közmunkaerő kirendelését kéri a várépítmények megerősítéséhez a portyázó török ellen, 1649-ben. (Okmánytár.) 1911. 598–599. p.

Dongó Gyárfás Géza: Wesselényi Ferenc nádornak futólevele 1663-ból, melyben tudósítja a felsőmagyarországi tizenkét vármegyét a török és tatár hadak mozdulatairól. (Okmánytár.) 1914. 158–159. p.

Dormándy Géza: Magyar csapatok az 1813. évi drezdai csatában. 1914. 76–113., 262–281., 442–457. p.

Doromby József: Adatok a magyar csapatok szerepléséhez az 1918-i összeomlásban. 1939. 205–212. p.

Doromby József (Könyvismertetés): Aggházy Kamill – Stefán Valér: A világháború 1914–1918. 1934. 114–118. p.

Doromby József (Könyvismertetés): A cs. és kir. 82. gyalogezred története. 1931. 278–279. p.

Doromby József (Könyvismertetés): Markó Árpád: Két mozgalmas év a magyar nemestestőrség életéből (Századok: 1929. 9–10. füz.) 1930. 117–118. p.

Doromby József (Könyvismertetés): Markó Árpád: A koroncói csata 1704. június 3. 1392. 113–114. p.

Doromby József (Könyvismertetés): Markó Árpád: A szomolányi kuruc győzelem (1704). 1932. 112–113. p.

Doromby József (Könyvismertetés): Riedl Lajos: Az 1918. évi osztrák-magyar és olasz támadás. 1931. 275-277. p.

Doromby József (Könyvismertetés): Riedl Lajos: A Lovcsen bevétele 1916-ban. (Magyar Katonai Szemle: 1931. II. füz.) 144–146. p.

Döbrentei Károly (Könyvismertetés): Piványi (Jenő) Eugene: Hungarians in the American Civil War. 1913. 618–627. p.

Éble Gábor: Az 1741-iki insurrectio szervezése. 1910. 165–198. p.

Éble Gábor: Törvényhozás az insurrectióról 1741-ben. 1897. 160–224., 352–387., 555–588. p.

Elfelejtett sírok. 1912. 454–458. p.

Egy elfogott jelentés. 1888. 656–657. p.

Éljen a király! (I. Ferenc József.) 1897. 615–617. p.

Elővéd-harc Negotinnál. (1788.) 1889. 322–323. p.

Egy episod az 1789-ik évi török hadjáratból. 1888. 144–147. p.

Erdélyi Gyula: A 15. számú hevesi insurgens gyalogzászlóalj 1809-ben. 1927. 31–47. p.

Erdélyi Gyula: Újabb adatok Nagy Lajos tűzérségéhez. 1928. 137–141. p.

Az erdélyi magyar nemesi fölkelés 1809-ben. 1892. 707–708. p.

Erdődy-huszárok az 1788-iki török hadjáratban. 1910. 456–460. p.

Ernyei József: Blatnica vára és urai. 1922–1923. 349–367. p.

Ernyei József: Hadijelentések a schmalkaldeni háborúból. (Okmánytár.) 1927. 409–412. p.

Ernyei József (Könyvismertetés): Bellona. Miesiecznik Wojskowy. VI. évf. 1–2. füz. 1924. 171–176. p., VII. évf. 3. füz. 1924. 343–344. p., VII. évf. 14. füz. 1925. 201–206. p.

Ernyei József (Könyvismertetés): Bujac: Csehszlovák dandár a francia fronton 1918. (Vojenské Rozhledy. 1923. 11. sz.) 1924. 333–335. p.

Ernyei József (Könyvismertetés): Coufal, R.: A tannenbergi csata, 1914. (Vojenské Rozhledy. 1924. 1–2. sz.) 1924. 335–339. p.

Ernyei József (Könyvismertetés): Griganavicius, M.: A litván hadsereg megalakulása. (1917–1920.) (Vojenské Rozhledy. 1924. 2. sz.) 1924. 339–341. p.

Ernyei József (Könyvismertetés): Klecanda, V.: Magyar háború 1919-ben. Emlékezésül Pellé tábornokra. (Vojenské Rozhledy. 1924. 5. sz.) 1925. 379–384. p.

Ernyei József (Könyvismertetés): Pekarek, A.: Teschen megszállása és támadás Skocov ellen. (Vojenské Rozhledy. 1924. 4. sz.) 1924. 341–343. p.

Ernyei József (Könyvismertetés): Urbanek, R.: A nemzet hőse [Zizka.] (Vojenské Rozhledy. 1924. 4. sz.) 1924. 343. p.

Értesítés. 1938. 277. p.

Az 1741-ik évi fölkelés számereje. 1891. 279–280. p.

Az 1809-ik évi magyar nemesi fölkelés vitézei. 1893. 283–284. p.

Az 1848/49-iki szabadságharci emlékek és képek kiállítása. 1891. 550–551. p.

Az ezredéves kiállításról. 1894. 115–120., 1895. 114–121. p.

A fehérhegyi sáncok elfoglalása. 1757. június 19., 1888. 150–151. p.

Fehrentheil–Gruppenberg László: Bátorkő vára. 1933. 147–155. p.

Fehrentheil–Gruppenberg László: Merceur lotharingiai herceg magyarországi szereplése. 1937. 205–234. p.

Fehrentheil–Gruppenberg László (Könyvismertetés): Lósy–Schmidt Ede: A Hold fényének, mint természetes fényforrásnak távírásra való felhasználása, Győr várának 1598-iki visszavételekor. (Geodéziai Közlöny: 1933.) 1934. 124–127. p.

Fekete Lajos: Budavár 1684-ik évi ostroma. (Okmánytár.) 1938. 77–104., 205–228. p.

Fekete Lajos: A hódoltság-kori törökség Magyarországra vonatkozó földrajzi ismeretei. 1930. 1–17., 124–154. p.

Fekete Lajos: Mehmed Chalife 'Tárich'-ja az 1625–1664. évek eseményeiről. 1925. 387–427. p.

Felhívás. 1925. 385–386. p.

Fodor Ferenc: Adatok a magyar gyepük földrajzához. 1936. 113–144. p.

Follajtár József: Galgóc eleste 1663-ban. 1928. 142–151. p.

Follajtár József: Ocskay Gáspár Pozsony város főkapitánya 1621-ben. 1929. 34–38. p.

Forgách Simon tábornok dedicatioja, melylyel Zrínyi Miklós munkáit II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek ajánlja. (Okmánytár.) 1889. 682–683. p.

Fraknói Vilmos: Mátyás királlyá választása. 1890. 139–158. p.

Fraknói Vilmos: A várnai csata előzményei. A velencei állami levéltár irományainak felhasználásával. 1889. 337–388. p.

A francia fekete serege. 1893. 146–148. p.

Egy francia lovasezred megsemmisítése 1809-ben. 1894. 693–694. p.

Fülek Henrik: Hadik András altábornagy portyázó menete Berlinbe, 1757-ben. 1896. 11–22. p.

Füspök József: A cs. és kir. 4. lovas hadosztály harcai Jaroslawicénél 1914. augusztus hó 21-én. 1928. 458–473. p.

Gabányi János: Magiera. (Részlet a 7. honvédgyalogezred naplójából.) (Okmánytár.) 1927. 561–571. p.

Gabányi János (Könyvismertetés): Gerbert Károly: A kassai VI. hadtest harcai 1914. augusztus 25–30. 1929. 521–522. p.

Gabányi János (Könyvismertetés): A világháború 1914–1918. I. köt. Kiad. a Hadtörténelmi Levéltár. 1928. 507–510. p.

Gagyi Jenő: Élelmi szerek a vajdahunyadi várban 1682-ben. 1912. 112. p.

Gagyi Jenő: Az 1546. évi fegyverszünetre és a gyöngyösi tárgyalásokra vonatkozó adatok. 1911. 277–319. p.

Gagyi Jenő: Az 1916-i oláh támadás előzményei 1925. 132–149. p.

Gagyi Jenő: Musztafa Aga kérvénye II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez. 1708. (Okmánytár). 1912. 136. p.

Gagyi Jenő: Nagyberivoji Boér István fogarasi udvarbíró elismervényt ad egy csomó fegyverről, melyet az elűzött Bassaraba Constantin havasalföldi vajda bízott rá 1658. április 19-én. (Okmánytár.) 1912. 137. p.

Gál Sándor terve az erdélyi felkelésről. (1851.) (Okmánytár.) 1925. 179–187. p.

Gálos Rezső: Adatok Czirjék Mihály testőríró életrajzához. 1937. 121–130. p.

Gárdonyi Albert: Fedák Mihály ezredes, a katonai Mária Terézia-rend vitéze. 1918. 50–58. p.

Gárdonyi Albert: Középkori városaink erődjellegének kialakulása. 1941.1–21. p.

Gárdonyi Albert: A középkori zsoldosintézmény és a magyarság. 1942. 129–143. p.

Gavra József (Könyvismertetés): Spannocchi, Lelio: Das Ende des kaiserlich russischen Heeres. 1932. 251–253. p.

General-Lieutenant. 1888. 648–650. p.

Geöcze István: Gróf Eszterházy Miklós nádor és Pázmán Péter bíbornok levélváltása katona-ügyekben. 1894. 127–131. p.

Geöcze István: Hadi élelmezés az 1664-ik évi hadjáratban. 1893. 728–729. p.

Geöcze István: Hadi tanácskozások az 1577-ik évben. 1894. 502–537., 647–678. p.

Geöcze István: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Esterházi Miklós nádor articulus levele 1631-ből. 1894. 407–411. p.

Geöcze István: A tüzérségi és hadiszer-állomány Magyarországon 1577-ben. (Okmánytár.) 1894. 699–715. p.

Geöcze István: Varkocs György és Salm Miklós levelei Bártfa és Lőcse városokhoz, 1542 és 1550-ben. 1896. 119–123. p.

Glaser Lajos: Középkori hadiutak Dunántúlon. 1932. 158–164. p.

Godányi Ernő: Az agasui ütközet. 1916. október 17. 1922–1923. 115–154. p.

Godányi Ernő: Jellachich tudósítása az 1849. július 14-i hegyesi ütközetről. 1924. 220–243. p.

Gombos F. Albin: A honfoglaló magyarok itáliai kalandozása. (898–904.) 1927. 429–519. p.

Gömöry Gusztáv: Adalék Szigetvár 1566-ik évi ostromának történetéhez. 1894. 539–544. p.

Gömöry Gusztáv: Adalékok az 1601-1602. évi erdélyi hadi események történetéhez. 1897. 59–84. p. 235–257. p.

Gömöry Gusztáv: Adalékok Pecsevi (ozmán történetíró) életrajzához. 1890. 417–419. p.

Gömöry Gusztáv: Az álmosdi ütközet 1604. október 15-én. 1891. 709–711. p.

Gömöry Gusztáv: Ausztria hadereje az 1792-től 1866-ig folytatott háborúkban. 1893. 394–411. p.

Gömöry Gusztáv: Básta György emlékérme 1603-ból. 1895. 554–555. p.

Gömöry Gusztáv: A bécsi császári udvari hadi tanács viszonya a hadvezérekhez. A hadi levéltár adatai alapján. 1890. 286–296. p.

Gömöry Gusztáv: A bécsi körsáncok és a kurucok első betörései Ausztriába. 1892. 236–241. p.

Gömöry Gusztáv: Egy császári követség a portához. 1564–1565-ben. 1897. 617–628. p.

Gömöry Gusztáv: Draskovics János horvát bán jelentése Ferdinánd főherceghez 1604-ben, Gelalisnak Boszniába való bevonulásáról. 1895. 552–554. p.

Gömöry Gusztáv: Eger ostroma 1552-ben. 1890. 613–635. p.

Gömöry Gusztáv: Egykorú levél a mohácsi csatáról. 1889. 503–506. p.

Gömöry Gusztáv: Egykorú német tudósítás a mezőkeresztesi csatáról. 1892. 552–558. p.

Gömöry Gusztáv: Eltűnt magyar ezredek. Adalékok a XVII. századbeli magyar hadügy történetéhez. 1888. 527–537. p.

Gömöry Gusztáv: Esztergom vár bevétele 1595-ben. 1891. 462–481., 648–677. p.

Gömöry Gusztáv: Az 1604-ik évi Győr és Moson megyei nemesi fölkelésre vonatkozó két levél. 1896. 225–227. p.

Gömöry Gusztáv: Az 1809. évi magyar nemesi fölkelés vitézei. 1894. 404–406. p.

Gömöry Gusztáv: Gróf Bussi-Rabutin tábornok naplója 1704. október havából. 1895. 122–127. p.

Gömöry Gusztáv: A győri emlékkeresztek. 1893. 279–280. p.

Gömöry Gusztáv: Hadi átkelések a Dunán a legrégibb időktől kezdve. 1895. 227–247. p.

Gömöry Gusztáv: Hadi szabályzatok a 18-ik század első felében. 1897. 639–643. p.

Gömöry Gusztáv: Hadtörvényszéki ítélet az Esztergomot 1605-ben áruló módon átadott császári tisztek és legénység fölött. 1893. 143–146. p.

Gömöry Gusztáv: Hainburg magyar határvár hadtörténelmi szerepe 805–1803-ig. 1896. 101–106. p.

Gömöry Gusztáv: A hajdúk Lippa alatt 1644-ben. 1892. 118–121. p.

Gömöry Gusztáv: Hatvan ostroma és bevétele, 1596. 1894. 96–107., 242–254. p.

Gömöry Gusztáv: Jegyzetek Sutoris János naplójából a XVII. század végéről. 1896. 352–359. p.

Gömöry Gusztáv: József főherceg nádor fegyverbe szólítja a magyar nemesi fölkelést, 1809. ápril. 27-én. 1894. 120–121. p.

Gömöry Gusztáv: III. Károly seregének hadi létszáma és zsoldja. 1896. 364–369. p.

Gömöry Gusztáv: Egy katonai utasítás 1567-ből. 1889. 320–321. p.

Gömöry Gusztáv: A kuruc háborúk befolyása Fürstenfeldre 1704–1706. 1896. 359–364. p.

Gömöry Gusztáv: Lamberg gróf császári főbiztos följegyzései a kuruc háború idejéből – 1704. 1894. 544–554. p.

Gömöry Gusztáv: Lothringeni Ferenc herceg kalandja az 1738-ik évi hadjárat alatt. 1893.  280–282. p.

Gömöry Gusztáv: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Hadi szabályok a magyar lovasság és a hajdúk számára, a harminc éves háború előtti időszakból. 1891. 148–152. p.

Gömöry Gusztáv: Egy magyar katona a XVII. század elejéről. (Somogyi Mátyás.) 1888. 480–483. p.

Gömöry Gusztáv: A magyar nemesi fölkelések 1797. és 1800–1801. 1888. 47–63. p.

Gömöry Gusztáv: A magyar nemzet katonai tulajdonságairól. 1890. 568–570.

Gömöry Gusztáv: Mátyás főherceg levele a mainzi választó fejedelemhez az 1605-ik évi magyarországi hadi eseményekről. 1893. 709–718. p.

Gömöry Gusztáv: Mátyás (I. magyar király) két levele. 1894. 256–259. p.

Gömöry Gusztáv: Még valami a Básta emlékérmekről. 1896. 224–225. p.

Gömöry Gusztáv: Miképpen esett Szendrő vára a hajdúk kezeibe 1604-ben. 1895. 550–552. p.

Gömöry Gusztáv: Miksa főherceg jelentése Rudolf császár és magyar királyhoz a mezőkeresztesi csatáról. (1596.) 1892. 394–399. p.

Gömöry Gusztáv: Miksa római király naplójából, Magyarország elleni hadjárata alatt, 1490. 1891. 274–277. p.

Gömöry Gusztáv: Az osztrák-magyar cs. és kir. hadak egy élelmezési tervezete 1673-ból. 1896. 359. p.

Gömöry Gusztáv: A pákozdi csata 1593. november 3. 1896. 453–464. p.

Gömöry Gusztáv: Pétervárad ostroma 1694-ben. Ozmán kútfőből. 1890. 20–35. p.

Gömöry Gusztáv: Ragaszkodás az elöljáróhoz. 1889. 511–512. p.

Gömöry Gusztáv: Rákóczi Lajos jelentése Lippa helyzetéről és a törökök mozgolódásáról 1604-ben. 1894. 688–689. p.

Gömöry Gusztáv: Salm Miklós gróf panasza seregének siralmas állapotáról 1490-ben. 1892. 703–706. p.

Gömöry Gusztáv: La Santa Militia (1617–1626.). 1892. 121–123. p.

Gömöry Gusztáv: Székesfehérvár visszavétele 1601-ben és újbóli elvesztése 1602-ben. 1892. 299–322., 609–635. p.

Gömöry Gusztáv: Szinán pasa levele Rudolf császárhoz, 1593-ban. 1894. 393–395. p.

Gömöry Gusztáv: A sziszeki csata 1593-ban. 1894. 613–634. p.

Gömöry Gusztáv: Egy XVI. századbeli hadi kém viselt dolgai. 1889. 160–162.  p.

Gömöry Gusztáv: Egy XVI. századbeli katonai emlékirat. (Okmánytár.) 1888. 311–316. p.

Gömöry Gusztáv: Török hadak Magyarországon 1590-ben. 1894. 395–397. p.

Gömöry Gusztáv: Egy történelmi nevezetességű, négyszázados facsoport. 1896. 220–224. p.

Gömöry Gusztáv: A turai kincs. Rajtaütés 1585. augusztus 24-én. 1894. 680–685. p.

Gömöry Gusztáv: Veszprém és Várpalota eleste 1593-ban. 1895. 254–259. p.

Gömöry Gusztáv: Zisterdorf bevétele a kuruc hadak által 1706. október 17-én. 1890. 111–114. p.

Görgey Albert: Görgey György kapitány jelentése ezredéhez török fogságból. 1914. 639–653. p.

Görgey Viktor: Meghiúsult merénylet II. Vilmos német császár ellen, 1917-ben. 1928. 83–87. p.

Gubics A.: II. Frigyes porosz király egy tervezete a törökkel Magyarország ellen való közös működés iránt. 1893. 723–726. p.

Gyalókay Jenő: Adatok Palotai Frimont János gróf élettörténetéhez. 1915. 213–218. p.

Gyalókay Jenő: Aulich Lajos tábornok jelentése a cinkotai ütközetről. (1849. április 10.) (Okmánytár.) 1925. 534. p.

Gyalókay Jenő: Bem bizonyítványa Gál Sándor tábornok számára. Viddin, 1849. szeptember 15. (Okmánytár.) 1931. 130–131. p.

Gyalókay Jenő: A besztercei hadosztály harcai 1849. nyarán. 1937. 1–96. p.

Gyalókay Jenő: Bethlen Gábor, mint hadvezér. 1929. 288–330., 417–463. p.

Gyalókay Jenő: A biharmegyei hadjárat 1604-ben. 1928. 259–318. p.

Gyalókay Jenő: A biharvármegyei insurgens sereg megalakulása 1800-ban. 1915. 527-531. p.

Gyalókay Jenő: A biharvármegyei nemesi insurrectió 1805-ben. 1916. 438-442. p

Gyalókay Jenő: A boroszlói hadjárat 1474-ben. 1940. 1–19. p.

Gyalókay Jenő: Cziffra János huszárhadnagy vitézkedése 1814/15-ben. (Okmánytár.) 1922–1923. 331–335. p.

Gyalókay Jenő: A debreceni ütközetről. (1849. augusztus 2.) 1927. 48–82. p.

Gyalókay Jenő: Egykorú adatok az 1848-i alsóausztriai hadműveletek történetéhez. (Okmánytár.) 1929. 215–226. p.

Gyalókay Jenő: Egykorú adatok az 1848-i muraközi hadjárat történetéhez. (Okmánytár.) 1929. 376–379. p.

Gyalókay Jenő: Erdély várai 1736-ban. 1935. 234–257. p.

Gyalókay Jenő: Fejes Márton hadipraktikája. (Okmánytár.) 1928. 347–348. p.

Gyalókay Jenő: Földvár. 1926. 290–300. p.

Gyalókay Jenő: Frimont János gróf sírja. 1913. 615–617. p.

Gyalókay Jenő: Gróf Hadik András tábornagy, mint hadtörténetíró. 1931. 71–87. p.

Gyalókay Jenő: Hatvani Imre jelentése az oláhok ellen intézett támadásról. (1849. május 19.) (Okmánytár.) 1929. 511–515. p.

Gyalókay Jenő: A háromszéki hadjárat. 1849. július 16–24. 1922–1923. 56–114. p.

Gyalókay Jenő: Hol lepte meg Dampierre a törököket és Bethlen Gábort 1604-ben? 1928. 3–17. p.

Gyalókay Jenő: A honvéd vadászezredek állománya és tisztikara 1849. június 12-én. 1933. 103–110. p.

Gyalókay Jenő: Jellachich hadműveleti tervei 1849. május havában. 1924. 60–89. p.

Gyalókay Jenő: Karacsay Fedor gróf. 1927. 99–103. p.

Gyalókay Jenő: Lahner György tábornok jelentése a nagyváradi hadiszergyárrról. Nagyvárad, 1849. július 25. (Okmánytár.) 1925. 367–369. p.

Gyalókay Jenő: Lakos János báró (1776–1843.) 1928. 205–211. p.

Gyalókay Jenő: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. A nagyváradi nemesi fölkelő sereg hadiszabályzata 1809-ben. 1911. 600–603. p.

Gyalókay Jenő: A magyar insurrectio 1797-ben. 1924. 160–164. p.

Gyalókay Jenő: A magyar nemesinsurrectio 1805-ben. 1925. 254–310. p.

Gyalókay Jenő: Magyar vezérkar terve 1848-ból. (Okmánytár.) 1924. 165–168. p.

Gyalókay Jenő: Maillard (Sebastien) tábornok jelentése Győr váráról (1805. nov. 9.) 1926. 520–524. p.

Gyalókay Jenő: Mecséry tábornok megsebesülése 1805. október 20-án. 1922–1923. 467–471. p.

Gyalókay Jenő: Miles Slovacus: Tót honvédek véres harcai Erdélyért. (1917.) 1931. 101–118. p.

Gyalókay Jenő: A mohácsi vész egy cseh krónikában. 1934. 58–65. p.

Gyalókay Jenő: A nagyszebeni és vöröstoronyi harcok 1849. március havában. 1930. 161–206. p.

Gyalókay Jenő: A nagyszebeni hadosztály felbomlása. 1849. július 12–20. 1916. 150–187. p.

Gyalókay Jenő: Nagyvárad ostroma 1660-ban. 1911. 31–48. p.

Gyalókay Jenő: Rákóczy László 1636–1664. 1913. 435–447. p.

Gyalókay Jenő: Sabac vára 1787–1788-ban. 1924. 205–219. p.

Gyalókay Jenő: Schweidel József tábornok naplótöredéke (1849. szeptember 3–21.). (Okmánytár.) 1928. 102–106. p.

Gyalókay Jenő: A segesvári ütközet. (1849. július 31.) 1932. 187–235. p.

Gyalókay Jenő: A szászfenesi ütközet. (1660. május 22.) 1914. 34–50. p.

Gyalókay Jenő: A 14. huszárezred a königgrätzi csatában (1866. július 3.). (Okmánytár.) 1925. 187–191. p.

Gyalókay Jenő: Az utolsó Bercsényi (László) minősítő táblázata 1830-ból. (Okmánytár.) 1930. 256–258. p.

Gyalókay Jenő: A váradi vár. 1942. 64–95. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Angyal Dávid: Die Regierung Franz Josef's I. in den Jahren des ungarischen  Freiheitskampfes. 1940. 238–242. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): L'Arma del Genio nella grande guerra 1915–1918. 1941. 267–268. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Atti dell'Istituto di Architettura Militare Italiana. 1933. 116–119. p. – 1934. 296–302. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Balás György: Bem József. 1927. 108–110. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Balzenelli, Mario: La Citta di Torino e le sue antiche fortificazioni. 1939. 277–278. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Bialoskurszki Ödön – Beró Jenő – Dercsényi Dezső: A m. kir. 37. honvéd tüzérdandár története. 1914–1918. 1. köt. 1939. 266–267. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Bollettino dell'Istituo Storico e di Cultura dell'Arma del Genio. 1935. 346–349., 1936. 159–160., 333–334., 1937. 141–143., 292–293., 1938. 275–277., 1939. 146–148., 278–280., 1940. 257–259. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Bunyitay Vince: A váradi püspökök a száműzetés s az újraalapítás korában (1566–1780.). 1936. 148–151. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Capellini, Antonio: Castelli scomparsi e avanhi di castelli del Polesine. 1943. 112–113. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Clausetti, Enrico: L'architettura militare nei disegni dell'albo di Francesco d'Olanda. 1943. 111–112. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Glausetti, Enrico: Fortificazioni e macchine belliche. 1939. 275–277. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Fekete Nagy Antal: Trencsén vármegye történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 4. köt. 1942. 121–123. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Gombos F. Albin: Szent István háborúja II. Konrád római-német császárral 1030-ban. 1938. 267–269. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Gyulai Ferenc Naplója (1703–1704.). 1928. 244–246. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Herbst, Stanislaw –Zachwatovicz, Jan: Twierdza Zamosc. 1938. 125–127. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: Architetti e architettura militari. Vol. 1. 1933. 311–319. p. Vol. 2. 1936. 317–323. p. Vol 3. 1942. 126–127. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: Chiese fortificate. (Esercito e Nazione: 1931. okt.) 1932. 116–118. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: Gli architetti militari italiani in Ungheria e specialmente ad Agria. 1930. 266–268. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: Il castello di la Calahorra. 1938. 274–275. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: Le origini della fortificazione bestionata e la guerra d'Otranto. 1931. 146–148. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Maggiorotti, Leone Andrea: – Banfi, Florio: Le fortezze di Temesvár e di Lippa. 1933. 319–321. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc a hadvezér. 1934. 289–293. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Montu, Carlo: Storia dell'Artiglieria Italiana. Vol. 1. 1935. 143–151. p. Vol. 2. 1935. 334–339. p. Vol. 3. 1937. 288–291., Vol. 4. 1938. 122–124. p. Vol. 6. 1940. 255–257., Vol. 8. 1942. 225–226. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Operti, Piero: Il condottiero. Vita eroica di Bartolomeo Colleoni. 1939. 143–145. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Pataki Vidor: A XVI. századi várépítés Magyarországon. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet évkönyve: 98.) 1932. 110–112. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Sinko–Popielowa, Krystina –Swiszczowski, Stefan: Dwór obronny w. Szymbarku. 1939. 149. p.

Gyalókay Jenő (Könyvismertetés): Zachwatowicz, Jan: Mury obronne Warszawy i praca nad ich adslonieciem. 1938. 127–128. p.

Hadi szabályzat Bocskay István fejedelemsége idejéből. 1890. 115–117. p.

Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon. 1896. 263–272. p.

A hadtörténelmi kiállítás. (1896.) 1893. 413–414. p.

A Hadörténelmi Közlemények első tíz évfolyamának név és tárgymutatója 1888–1897. 1897. Külön lapszámozás az elején: 1–35. p.

A hadtörténeti irodalom repertóriuma. Fősegédművek. Ősi vándorlás és honfoglalás kora. Kalandozások kora. 1888. 666–668. p.

Általános segédművek. Ősi vándorlás és honfoglalás kora. 1889. 334–336. p.

Általános segédművek. Vezérek kora. 1888. 162–163. p. 326–328. p.

Általános segédművek. Kalandozások kora. 1890. 122–124. p.

Általános segédművek. A székely kérdés. 1890. 432–433. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora. 1000–1301. 1890. 578–581., 726–728. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora. Szt. László kora. 1890. 726–728. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora. Kálmán, II. István, II. Béla, II. Géza, III. István és III. Béla kora. 1095–1196.) 1891. 144–147. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora, Imre, III. László és II. Endre kora. (1196–1235.) 1891. 289–290. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora. II. Endre kora. (1205–1235.) 1891. 568–569. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora. IV. Béla. (1235–1270.) 1891. 718–721. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora. IV. Béla, V. István és IV. László. 1892. 131–133. p.

Általános segédművek. Az Árpádházból származott királyok kora. IV. László és III. Endre. 1892. 255., 412–414. p.

Általános segédművek. Az Anjouk kora, Venczel 1301–1304. Bajor Ottó 1305–1308. Róbert Károly 1308–1342. 1893. 289–291. p.

Általános segédművek. Nagy Lajos kora. 1342–1382. 1893. 422–424. p.

Általános segédművek. Mária és Zsigmond kora. 1380–1437. 1893. 554–556. p.

Általános segédművek. Zsigmond kora. (Folytatás.) 1893. 737–738. p. 1894. 141–142. p.

Általános segédművek. Zsigmond kora. (Folytatás.) I. Albert (1437–1439.), I. Ulászló (1440–1444), Hunyadi János (1444–1452.) kora. 1894. 276–280. p.

Általános segédművek. Hunyadi János és V. László kora. Hunyadi Mátyás 1894. 694–698. p.

Általános segédművek. II. Ulászló kora. 1490–1516. 1895. 152–154. p.

Általános segédművek. II. Lajos kora. 1516–1526. 1895. 270–275. p.

Általános segédművek. I. Ferdinánd (1526–1564) és Szapolyai János (1526–1540) kora. 1895. 559–561. p.

Általános segédművek. Az I. Ferdinánd korabeli háborúk 1551-ig. 1896. 130–134. p.

Általános segédművek. I. Ferdinánd kora (folytatólag) 1564-ig. 1896. 247–252. p.

Hajnal István: A lengyel légió utolsó napjai Magyarországon. (1849.) 1925. 91–99. p.

Hajnal István: Megjegyzések egy könyvismeretéshez. (A Kossuth-emigráció Törökországban.) 1928. 535–536. p.

Halaváts Gyula: Doborka vára és a Nagyszeben környéki templomerődök. 1915. 188–212. p.

Halaváts Gyula: Kelnek vára. 1912. 41–53. p.

Halaváts Gyula: Szászorbó vára. 1913. 106–112. p.

Haller János levele gróf Rhédei Lászlóhoz. Bikszád, 1661. január 2. 1897. 634–635. p.

Hangay Sándor: Egy honvédtiszt naplójából. 1926. 85–91., 343–351. p.

Hardy Kálmán: Dunai flotillánk a világháborúban. 1931. 195–229. p.

Hauk, Ludwig: Memoiren über Bems Feldzug in Siebenbürgen und im Banate. (Okmánytár.) 1940. 234–237. p.

Hazay Samu: A X. századbeli magyar hadügyről. 1888. 389–407., 549–561. p.

Hazay Samu: Védőalkotmány, haderő és harcászat Mátyás király alatt. 1890. 211–228. p.

Házi Jenő: Detrekő vára a középkorban. 1914. 190–209., 363–385., 503–527. p.

Házi Jenő: Szepesi László alkormányzó és Sós János budai várnagyok értesítik Pozsony városát Hunyadi Jánosnak a rigómezei csatából való szerencsés megmeneküléséről. 1448. november 17. (Okmánytár.) 1913. 631–633. p.

Herczog József: A Budán és Pesten fogságban lévő törökökről 1686. október 25-én készült jegyzék. 1916. 434–435. p.

Herczog József: Hadifoglyok munkára szorítása. (1620.) 1916. 423. p.

Hodinka Antal: Ami a karlócai békekötésből kimaradt és következményei. 1935. 159–213. p.

Hodinka Antal: Kálmán királyunk 1099-iki przemysli csatája. Az orosz őskrónika nyomán. 1913. 325–346. 524–544. p.

Hodinka Antal: ????? 1848-1849. 1938. 129-131. p.

Hogy fogták el a sziléziai háborúk idejében a poroszok a katonát. 1888. 152. p.

Hogy készült a czopf? 1892. 126–127. p.

Hollán Ernő: Károly főherceg mint katonai író. 1889. 517–545. p.

Hollán Ernő: Mária Terézia és hadvezérei. 1888. 173–176. p.

Holub József: Adalék az 1591-iki délvidéki harcok történetéhez. Erdődy Tamás bán levele Ernő főherceghez. 1591. okt. 9. Szamobor. (Okmánytár.) 1911. 469–474. p.

Holub József: Adatok a török ellen tervezett 1455-iki hadjárathoz. 1911. 149–154. p.

Hóman Bálint: Felelet dr. Czimer Károly válaszára. 1915. 532–533. p.

Hóman Bálint (Könyvismertetés): Czimer Károly: Az Árpádházi királyok apródjai. 1915. 660–664. p.

Horváth Jenő: Bem Tábornok és a bukaresti külképviseletek. 1849. március–júniusban. – Adatok a szabadságharc diplomáciai történetéhez. 1927. 375–386. p.

Horváth Jenő: A magyar kormány adriai tervei. (1848–1849.) (Okmánytár.) 1925. 507-533. p.

Horváth Jenő: A magyar kormány fegyvervásárlásai Angliában (1848-1849.) (Okmánytár.) 1932. 102-108. p.

Horváth Jenő: A szabadságharc utolsó napjai Erdélyben. Paget János feljegyzései, 1849. június 13.–augusztus 27. (Okmánytár.) 1928. 349–362., 382–396. p.

Horváth Jenő: Az utolsó velencei-magyar szövetség 1848–1849-ben. 1926. 167–178. p.

Horváth Jenő (Könyvismertetés): Hajnal István: A Kossuth-emigráció Törökországban. 1928. 242–244. p.

Horváth Jenő, rónai: Bocskay István háborúja Rudolf ellen. 1604–1606. – 1893. 569–634. p.

Horváth Jenő, rónai: Az 1664-ik évi Mura-Rába melléki hadjárat és a Szent-Gotthárdi csata. 1891. 297–331., 596–647. p.

Horváth Jenő, rónai: Az 1686. évi osztrák-olasz hadjárat. 1889. 305–310. p.

Horváth Jenő, rónai: Ezredéves ünnepségek és ezredéves kiállítás. 1896. 253–262. p.

Horváth Jenő, rónai: A felsőmagyarországi hadjárat 1664-ben. 1894. 285–321. p.

Horváth Jenő, rónai: Gróf Zrínyi Miklós hadtudományi elvei. 1889. 1–19. p.

Horváth Jenő, rónai: Károly főherczeg Neerwindennél. 1793. március 18. 1889. 673–678. p.

Horváth Jenő, rónai: A koronázás huszonöt éves emlékünnepe. (1867–1892.) 1892. 269–272. p.

Horváth Jenő, rónai: Lothringeni Károly herceg sziléziai hadjárata 1757-ben. Adalékok a sziléziai háborúk történetéhez, a gróf Nádasdy-család nádas-ladányi levéltárának eredeti, kiadatlan okiratai alapján. 1890. 82–106., 675–704. p.

Horváth Jenő, rónai: A magyar függetlenségi harc 1848-49-ben. 1891. 509–549. p.

Horváth Jenő, rónai: Magyar hadi krónika. (IX–XIX. század.) 1895–1897. évfolyamokban külön melléklet.

Horváth Jenő, rónai: A magyar hadtörténelem az ezredéves kiállításon. 1893. 509–536. p.

Horváth Jenő, rónai: Mátyás király. 1888. 333–342. p.

Horváth Jenő, rónai: Mátyás király hadjáratai. Hadtörténelmi vázlat. 1890. 159–198. p.

Horváth Jenő, rónai: Mely napon capitulált Nagyvárad 1692-ben? 1896. 125–127. p.

Horváth Jenő, rónai: Millenium. 1896. 1–3. p.

Horváth Jenő, rónai: A nagy orosz háború 1812-ben. A száz éves évforduló alkalmából. 1912. 483–504. p.

Horváth Jenő, rónai: Nagyvárad visszavívásának kétszázados emlékünnepére. 1892. 469–492. p.

Horváth Jenő, rónai: Egy portyázó különítmény jelentései a sziléziai háborúk időszakából. 1892. 197–217., 371–388. p.

Horváth Jenő, rónai: Pozsony és a Közép-Dunavonal. 1893. 121–131., 250–265. p.

Horváth Jenő, rónai: További adatok az 1664-ik évi felső-magyarországi hadjárathoz. 1894. 573–588. p.

Horváth Jenő, rónai: A várnai csata. 1888. 104–142., 268–305. p.

Horváth Jenő, rónai: Zrínyi Miklós Kanizsa előtt 1664-ben. 1888. 632–645. p.

Horváth Jenő, rónai: Zrínyi Miklós a költő, mint hadvezér. 1891. 81–115. p.

Horváth Jenő, rónai (Könyvismertetés): Horsetzky, Adolf: Kriegsgeschichtliche Übersicht der wichtigsten Feldzüge der letzen 100 Jahre. 1889. 325–327. p.

Horváth Jenő, rónai (Könyvismertetés): Schlachten-Atlas des XIX. Jahrhunderts. Szerk. Bäurle Paul. 1889. 327–328. p.

Horváth László: Pietreich, Max v.: Lemberg 1914. 1929. 250–252. p.

Hősies kitartás. (1474.) 1890. 251. p.

Hugyecz Antal: Eggenberg Rupert jelentése Ernő főherceghez a sziszeki csatáról, 1593. június 24. 1894. 264–266. p.

Hugyecz Antal: Ferdinánd főherceg Nádasdy Tamás fiát fölkéri, hogy atyjának fegyverzetét küldje meg neki, hogy ő azt az utókor dicsőségére hadi szertárában közszemlére állíthassa. 1590. június 17-én. 1894. 124–125. p.

Hugyecz Antal: Nagy emberek verbuválása hazánkban. 1893. 726-728. p.

Huszár Imre: A huszárok eredetéről. 1892. 81–94. p.

Huszár Imre: A katonai Mária Terézia rend. 1889. 274–284. p.

Huszár Imre: Egy lap a Mária Terézia rend történetéből. Báró Fejérváry Géza. 1891. 1–6. p.

Huszár Imre: Mátyás fekete serege. 1890. 229–234. p.

Huszár Imre (Könyvismertetés): Balogh Károly György: Történet-politikai tanulmányok Eugen Savoya hercege életrajzához. 1892. 248–250. p.

Huszár Imre (Könyvismertetés): Werner (Anton) Antal: Czógler György: A cs. és kir. 38. számú báró Mollináry magyar gyalogezred történetének rövid vázlata. – Emléklapok a gróf Clam-Gallas 16. huszárezred történetéből. 1890. 716–719. p.

Huszár-bravour. (1788.) 1888. 318–619. p.

Huszárok a hátvéd-harcban. (1805.) 1894. 564–565. p.

Huszárok az elővédharcban. (1789.) 1889. 697. p.

Huszárok diadalmas utóvédharca. (1805.) 1890. 118. p.

Huszártámadás üldözés közben. (1813.) 407–408. p.

Illési János: Adatok a szolnoki vár építéséhez és első ostromához. 1893. 635–666. p.

Illési János: Az Andrássy-ezred egyenruházata. 1892. 405–409. p.

Illési János: A bányavidéki végvárak őrségének folyamodványa Thurzó Györgyhöz 1609-ben. 1894. 686–688. p.

Illési János: Keresztény vallásra térő török rabok folyamodása a karához. 1895. 139–140. p.

Illési János: Két egri vitézről. (Prépostváry Bálint és Balázsdeák István.) 1897. 291–298. p.

Illési János: Két levél gr. Forgács Ádámról, 1663-ból. (Adatok a párkányi ütközethez és Érsekújvár feladásához.) 1893. 719–723. p.

Illési János: A komáromi naszádosok kiváltságlevele. (1525.) 1895. 395–399. p.

Illési János: A Léva melletti csata és Koháry István halála 1664. júl. 19-én. 1893. 541–543. p.

Illési János: Magas emberek toborzása I. Frigyes Vilmos porosz király számára. 1895. 131–136. p.

Illési János: Magyar hadiszabályzatok gyűjteménye. Gróf Forgách Ádám bányavárosi főkapitány katonai rendtartása. 1892. 569–576. p.

Illési János: A magyar királyi nemes testőrség felállítása 1760-ban. 1895. 367–394., 522–546. p.

Illési János: A mezei és várbeli katonaság eltartásának költségei Magyarországon 1549-ben. 1897. 115–118. p.

Illési János: A nádor huszárezred a hétéves háborúban. 1897. 589–614. p.

Illési János: Nádori küldöttség jelentése a végvárak ügyében 1612-ből. 1894. 365–389. p.

Illési János: Tanúkihallgatások Léva és Buják várak 1665. évi feladása iránt. 1893. 241–249. p.

Illési János: Tanúkihallgatások Nógrádvár meghódolása felől 1663-ban. 1892. 95–112. p.

Illési János: Újabb adat Szolnok 1552-i ostromához. 1897. 111–113. p.

Várvizsgálatok 1557–1558-ban. 1894. 57–95., 216–241. p.

Insurgens katonák egyenruházata 1797-ben. 1894. 561–564. p.

Irodalmi szemle: 1888. 158–161., 324–326., 663–665. p.

Irodalmi szemle: 1889. 328–334., 700–703. p.

Irodalmi szemle: 1890. 426–432., 719–726. p.

Irodalmi szemle: 1891. 285–289., 562–567. p.

Irodalmi szemle: 1892. 129–131., 250–254., 411–412. p.

Irodalmi szemle: 1893. 150–154., 734–736. p.

Irodalmi szemle: 1913. 471–475., 618–630. p.

Iványi Béla: Adatok az eperjesi ágyúöntőház és puskapor-malom középkori történetéhez. (Okmánytár.) 1914. 311–328., 484–495., 665–679. p.

Iványi Béla: Augsburgiak levelei Kőszeg 1532. évi ostromáról. 1932. 1–12. p.

Iványi Béla: Báró Alvinczy József tábornagy levelei gróf Teleki Józsefhez. (1787–1793.) (Okmánytár.) 1922–1923. 472–492. p.

Iványi Béla: Eperjes középkori ágyúöntőháza és puskapormalma. 1913. 113–122., 264–278. p.

Iványi Béla: Eperjes város tornyai, kapui és azoknak hadifelszerelése 1495. körül. 1910. 253–256. p.

Iványi Béla: Eperjes városa és az 1526–1528. évi hadjáratok. 1910. 446–456. p.

Iványi Béla: Levelek a freisingi püspökhöz a kuruczok alsóausztriai betöréseiről. 1703–1707. 1933. 265–304. p.

Iványi Béla: Márkus- és batizfalvai báró Máriássy András táborszernagy, a Mária Terézia rend lovagja. 1757–1846. 1936. 75–112., 203–270., 1937. 97–120., 235–260. p.

Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdettől 1711-ig. 1926. 1–36., 125–166., 259–289., 393–419., 1927. 1–30., 129–151., 352–374., 523–540., 1928. 18–33., 152–176., 325–341., 419–453. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Ducati, Pericle: Marsili. Libro e moschetto. 1932. 255–256. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Erdélyi László: A magyar lovagkor társadalma és művelődése, 1205–1526. 1933. 115. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Hajnal István: Esterházy Miklós nádor iratai. I. 1931. 139–141. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Halmay Barna: Az 1526-i mohácsi csata keletkezése és igazi helye. 1926. 384–387. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Holub József:: Zalamegye története a középkorban. I. köt. 1931. 141–142. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Longhena, Mario: Il conte L. F. Marsili. Un nomo d'arme e di scienza. 1932. 121–122. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Lovarini, Emilio: Autobiográfia di Lugi Ferdinando Marsili, messa in luce nel 2. centenario dalla morte di lui dal comitato Marsiliano. 1932. 118–121. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Memorie intorno a Lugi Ferdinando Marsili, pubblicate nel secondo centenario dalla morte per cura del comitato Marsiliano. 1932. 253–255. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Szentpétery Imre: A Bölcsészettudományi Kar története. 1635–1935. 1937. 284–286. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Takáts Lajos: Csanád vezér. 1932. 115–116. p.

Iványi Béla (Könyvismertetés): Tóth László–Zambra Alajos: A Garibaldi-emlékkiállítás leíró katalógusa. 1933. 115–116. p.

Iványi István: Katonai vezényszók 1797-ből. 1892. 123–125. p.

Jakab Elek: Az erdélyi 1809-i insurrectio története. 1889. 49–78., 254–273., 613–637. p.

Jancsó Benedek (Könyvismertetés): Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. 1928. 111–114. p.

Janicsek István: Egy arab szemtanú Belgrád megvételéről. (1521.) 1930. 100–104. p.

Janicsek István: Keleti krónikák a török–magyar világról. 1928. 319–324. p.

Janicsek István: Ősmagyar hadügy az idevonatkozó öt keleti kútfő alapján. 1929. 173–182. p.

Janicsek István: Sükrüllah ibn Sihab török nyelvű változatának a magyar had-, nyelv- és őstörténetre vonatkozó fontosabb szövegei. (Okmánytár.) 1931. 254–267. p.

Jankovich Arisztid (Könyvismertetés): Dietrich, Rudolf von: Berichtigung zu 'Österreich–Ungarns letzter Krieg 1914–1918.' 1933. 121–122. p.

Jedlicska Pál: Adatok a török hódoltság történetéhez. (Okmánytár.) 1910. 314–316. p.

Jedlicska Pál: Magyar hadiszabályzatok gyűjteménye. Gróf Széchy Anna Máriának Murányvára gondozásáról nandori Bene János kapitány részére adott utasításai. 1911. 478–482. p.

Jegyzőkönyv egy szökevény vallomásáról. 1888. 657–658. p.

József, II. császár zsidó ezrede. 1891. 558–559. p.

József kir. herceg: A 31. hadosztály szerepe a komarnói ütközetben és az azután bekövetkezett visszavonulásnál. (1914. szeptember 8–14.) 1922–1923. 6–42. p.

Jurkovics Emil: Besztercebánya erődítményei. 1926. 420–442. p.

Jurkovics Emil: Besztercebányai ágyú- és harangöntők. 1925. 502–506. p.

Jurkovics Emil: Hozzászólás Zechnter Antal származásához. 1930. 98–99. p.

Jurkovics Emil: Zólyomlipcse várának és uradalmának története. 1929. 1–32., 133–168., 257–287. p.

Jurkovics Emil (Könyvismertetés): Forster Gyula: Gróf Berchényi László Franciaország marsallja. 1926. 109–120. p.

Jurkovics Emil (Könyvismertetés): Reiszig Ede: A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon. 1926. 249–254. p.

Kalmár János: Az első magyar hátultöltő puskáról. 1935. 298–300. p.

Kalmár János: A hadiröppentyű története. 1939. 74–138. p.

Kalmár János: A petárda a XVI–XVII. század várostromainak szolgálatában. 1939. 187–204. p.

Kálnoki Sámuel tudósításai Karaffa rendeleteiről, s a német seregekről Teleki Mihályhoz Máramarosszigetről 1687. 1895. 262–265. p.

Kanizsa 1664. évi ostromának felhagyásáról. 1893. 132–136. p.

Kanizsa hadi felszerelése a töröktől való visszavétele után. 1891. 422. p.

Kápolnai (Pauer) István: Magyar sáncok Felső-Ausztriában. 1888. 24–31. p.

Kápolnai (Pauer) István: A mohácsi hadjárat 1536-ban. 1889. 177–208. p.

Karácson Imre: Adalékok Székesvehérvár elfoglalásához 1602-ben. 1893. 141–142. p.

Karácson Imre: Buda ostroma 1602-ben. 1911. 19–30. p.

Karácson Imre: Az 1663. török hadjárat Rasid effendi török történetíró leírása szerint. 1896. 73–100. p.

Karácson Imre: I. Rákóczi György 1636-iki háborúja. Naima török történetíró leírása szerint. 1893. 297–307. p.

Karácson Imre: III. Károly háborúja a törökkel. 1737–1739. Sakir bej és Szubhi török történetírók leírása szerint. 1892. 323–370., 517–540. p.

Karácson Imre: A török sereg átvonulása Magyarországon 1683-ban. 1896. 326–349. p.

Karácson Imre: A törökországi magyar ezredek 1717-ben. 1911. 327–333. p.

Karácsonyi János: Az első magyar hadijelentés. 1437. 1910. 15–22. p.

Karácsonyi János: A gyulai vár ostroma 1566. 1897. 85–101. p.

Karácsonyi János: A jajcai bánok fizetése 1505–1507. 1891. 555–557. p.

Karácsonyi János: Katonai becsületbíróság. 1515-1516. 1891. 482-488. p.

Kárffy Ödön: Adalék az 1601-i hadieseményekhez. (Okmánytár.) 1916. 225–232. p.

Kárffy Ödön: Adatok Buda történetéhez. (Okmánytár.) 1910. 307–313. p.

Kárffy Ödön: Anno Domini 1558. feria secunda post festum divi Benedicti abatis (márc. 28.) Racio Inventariorum circa ingenia attinentia, per me Markom Szavich vice castellanum Castri Egerwara facta. (Okmánytár.) 1916. 452. p.

Kárffy Ödön: Buda 1530-iki ostromához. (Okmánytár.) 1917. 366–369. p.

Kárffy Ödön: Buda 1541-iki ostromához. (Okmánytár.) 1912. 305–306. p.

Kárffy Ödön: Dobó István a pozsonyi kamarának jelenti a töröknek Eger ellen való készülését. 1549. márczius 11. (Okmánytár.) 1912. 306–308. p.

Kárffy Ödön: Eger 1690-iki tüzérsége. (Okmánytár.) 1915. 416-427. p.

Kárffy Ödön: Az északnyugati végvárak megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. (1612. aug. 20.) (Okmánytár.) 1919–1921. 198–221. p.

Kárffy Ödön: Esztergom 1532-iki ostroma. 1912. 93–103. p.

Kárffy Ödön: Egy 1531-iki jelentés az esztergomi állapotokról. [Okmánytár.] 1913. 147–149. p.

Kárffy Ödön: Foglyok váltságdíja. 1915. 523–524. p.

Kárffy Ödön: Hadbírósági ítélet 1708-ból. [Okmánytár.] 1915. 534–536. p.

Kárffy Ödön: Hamzabek János levelei a jolsvai és rátkai bírónak. (16. század.) [Okmánytár.] 1916. 451. p.

Kárffy Ödön: Hazun budai bég Magyar Bálint kapitányt daliás párviadalra hívja. 1555. [Okmánytár.] 1911. 367-368. p.

Kárffy Ödön: Hírek a dunai török rabokról. [Okmánytár.] 1912. 473-475. p.

Kárffy Ödön: Horváth Bertalan feltételei, melyek alatt a lévai prefektusságot elfogadja. (1554.) [Okmánytár.] 1915. 246–249. p.

Kárffy Ödön: Jelentés Báthory Zsigmond verségéről a Meszes-hegyen. (1601. augusztus 3.) [Okmánytár.] 1916. 446–450. p.

Kárffy Ödön: Kászon basa levele Miskolcz városához. (1663.) [Okmánytár.] 1916. 232–233. p.

Kárffy Ödön: Két hadbírósági ítélet. (1603. és 1708.) [Okmánytár.] 1917. 157–163. p.

Kárffy Ödön: Két levél Dampierre haláláról. [Okmánytár.] 1918. 293–294. p.

Kárffy Ödön: 'Kozák' zászló 1595-ben. [Okmánytár.] 1918. 292. p.

Kárffy Ödön: László és Farkas vajdák folyamodványa naszádos szolgálatért. 1552. [Okmánytár.] 1911. 595–596. p.

Kárffy Ödön: Lengyeltóti István Szigliget várát Rajka birtokáért cserében felajánlja a királynak. (1588. szept. 13.) 1912. 644–645. p.

Kárffy Ödön: Levelek a hódoltság korából. [Okmánytár.] 1910. 612–614. p.

Kárffy Ödön: Levelek a török hódoltság korából. 1916. 192–195. p.

Kárffy Ödön: Magyar hadiszabályzatok gyűjteménye. Érsekújvár 1608-iki rendtartása. 1918. 295-299. p.

Kárffy Ödön: Magyarok a lepantói csatában 1571-ben. [Okmánytár.] 1912. 308–309. p.

Kárffy Ödön: Megbízottak jelentése Árva vára állapotáról. (1577. okt. 24.) [Okmánytár.] 1914. 148–155. p.

Kárffy Ödön: Miksa főherceg a lévai helyőrséget értesíti, hogy a király a várat Dobó Istvánra bízta. (1558. március 1.) [Okmánytár.] 1915. 244–245. p.

Kárffy Ödön: Nagyvárad 1556-ik évi ostromához. [Okmánytár.] 1912. 643–644. p.

Kárffy Ödön: Ostrosics Miklós hadijelentése a pozsonyi kamarához. 1536. júl. 5. [Okmánytár.] 1911. 474–476. p.

Kárffy Ödön: I. Rákóczi György tüzérsége az 1644-iki hadjárat elején. [Okmánytár.] 1918. 148-151. p.

Kárffy Ödön: Székesfehérvár capitulátiója. 1688. [Okmánytár.] 1910. 499–500. p.

Kárffy Ödön: Tata vár 1577-iki állapota. [Okmánytár.] 1918. 137–148. p.

Kárffy Ödön: Tollkötő Albert, a szatmári hős. (Adat Szatmár 1562-iki ostromához. [Okmánytár.] 1916. 222–223. p.

Kárffy Ödön: Török szökevény vallomása. 1555. május 30-án. [Okmánytár.] 1915. 242–244. p.

Kárffy Ödön: Trencsén megye jelenti a pozsonyi kamarának, hogy maga részéről békét akar kötni Podmaniczkyval 1534. – Kaczianer János főkapitány Trencsén vármegye előbbi jelentése tárgyában a kamarához ír. 1534. febr. 8. [Okmánytár.] 1912. 131–135. p.

Kárffy Ödön: Zay Ferenc két szolnoki kémet kapitányságra ajánl. (1552. március 24.) [Okmánytár.] 1911. 597–598. p.

Karg György: Hadihajóink részvétele a Lovcen bevételénél. 1919–1921. 126–136. p.

Krajlovic Oszkár: A cs. és kir. 29. tábori vadászzászlóalj a komarówi csatában. (1914. augusztus.) 1927. 83–98., 188–209., 387–405. p.

Krajlovic Oszkár: Magyarok a világháború török harcterein. 1926. 68–84., 179–215. p.

Károly főherceg megmentése a magyar huszárok által Tarvisnál. (1797.) 1889. 694–696. p.

Károly főherceg napiparancsa 1809. ápril. hó. 6-án. 1891. 422–424. p.

Károlyi János (Könyvismertetés): Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok.  1922–1923. 336–345. p.

Kárpáthy-Kravjánszky Mór: Az 1697-i kuruc felkelés. [Okmánytár.] 1935. 317–329. p.

A kassai püspök díszműve a koronázás ünnepére. 1892. 390. p.

Katonai államtanácsi vélemény 1568-ból. 1896. 518–519. p.

Katonai beszéd az 1809-ik évi nemesi fölkelés időszakából. 1891. 711–712. p.

Kemény Lajos: Abaúj vármegye és a török harcok. 1913. 606–610. p.

Kemény Lajos: Bocskay István haditörvénye. (1606.) [Okmánytár.] 1922–1923. 162–165. p.

Kemény Lajos: Adalék I. Rákóczi György 1644-iki hadjáratához. 1918. 119–121. p.

Kemény Lajos: Adalékok Kassa 1706-iki ostromához. 1914. 135–141. p.

Kemény Lajos: Adatok az 1704. év történetéhez. 1918. 280–281. p.

Kemény Lajos: Bocskay István haditörvénye. (1606.) 1924. 162–165. p.

Kemény Lajos: Bornemissza József huszti kapitány levele Betlény Zsigmondhoz, Borsod vármegye országgyűlési követéhez. (1609.) 1918. 118. p.

Kemény Lajos: Bornemissza Benedek gyulai kapitány Kassa városához. (1559.) 1918. 279. p.

Kemény Lajos: Bornemissza István levele Diák Imréhez. (1708.) 1916. 202–203. p.

Kemény Lajos: Az 1644-ik évi hadjárat történetéhez. 1917. 146–148. p.

Kemény Lajos: Felsőmagyarországi hadi mozgalmakra vonatkozó adatok Kassa város levéltárában. 1912. 288–291. p.

Kemény Lajos: Egy hadi bírói ítélet 1662-ből. 1916. 197–198. p.

Kemény Lajos: Hadi kiáltvány az 1789-ik évi török háború idejéből. 1890. 570–572. p.

Kemény Lajos: Hadi rendtartás 1607-ből. 1915. 229–231. p.

Kemény Lajos: A kassai puskaporgyártók czéhszabályzata a XVIII. századból. 1911. 118–121. p.

Kemény Lajos: Kassai puskaportörő malom. 1915. 524–526. p.

Kemény Lajos: Kuruc fegyverek összeírása Kassán 1685. 1910. 256–257. p.

Kemény Lajos: Lippay Balázs, Bocskay főkapitánya Kassa városház. 1914. 473–474. p.

Kemény Lajos: Lovas nemzetőrök fegyverzete 1848-ban. 1918. 122–123. p.

Kemény Lajos: Mágóchy Gáspár Nogarolla Ferdinánd felsőmagyarországi főkapitányhoz. 1918. 117. p.

Kemény Lajos: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Kassa város Edictoma 1644-ből. 1919–1921. 222–224. p.

Kemény Lajos: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Katonai rendtartás 1650-ből. 1918. 152–155. p.

Kemény Lajos: Mátyás király keresztes vitézei 1464-ben. [Okmánytár.] 1913. 145–147. p.

Kemény Lajos: Nagy Márton hadnagy bizonysága. (1597.) 1918. 117–118. p.

Kemény Lajos: A nemes és vitézlő seregtörvényszék múltjából. 1916. 198–201. p.

Kemény Lajos: Ónodi János levele Győri Ferenczhez. (1706.) 1916. 201–202. p.

Kemény Lajos: Az Ónodi végvár állapota 1596-ban. 1913. 283. p.

Kemény Lajos: Szabatkay Gergely Kassa városához. (1587.) 1918. 277–279. p.

Kemény Lajos: A szegény rab Serjenyei Mihály sarcza iránt. (1563.) 1918. 279–280. p.

Kemény Lajos: Egy vitéz katona czímerlevele. 1915. 228–229. p.

Kemény Lajos: 1566. Zoltay István szendrői kapitány levele. 1914. 297. p.

Kemény Lajos: Zrínyi György Kassa városához. (1587.) 1918. 277. p.

Kerekesházy József: Báró Kerekes Zsigmond a Mária Terézia-rend lovagja. 1938. 153–204. p.

Kerekesházy József: Gróf Benyovszky Emánuel. 1936. 278–289. p.

Kérelem. 1916. 261–263., 476–478., 1917. 164–166., 1918. 157–158., 300–301. p.

Király Pál: Adatok az 1797-dik évi nemesi felkelés történetéhez. 1890. 572–575. p.

Király Pál: Katonaállítás Erdélyben a múlt században. 1891. 678–682. p.

Király Pál: Zászlószentelés a múlt században. 1892. 242–244. p.

Kísérlet a hadi pénztár megmentésére. (1809.) 1893. 139. p.

Kiss Géza, hegyaljai: Lebstück Mária honvédhuszár főhadnagy emlékirata 1848–1849-ből. [Okmánytár.] 1935. 130–141. p.

Kiss Lajos: Nándorfehérvár bukása. (1521.) 1889. 389–440., 546–612. p.

Kiss Lajos: Nemzeti függetlenségünk védelmezése III. Henrik ellen. 1891. 27–59., 180–207., 332–358. p.

Kiss Lajos: A rigómezei hadjárat. 1895. 1–42., 157–181., 339–349., 454–486. p.

Komáromy András: Balassa Zsigmond hűtlenségi pöréből. 1897. 332–351., 537–554. p.

Komáromy András: A bányavidéki véghelyek 1610-ben. 1893. 680–690. p.

Komáromy András: Báthory Gábor történetéhez. 1896. 273–298., 417–452. p.

Komáromy András: A bujdosók történetből. 1895. 205–226. p.

Komáromy András: Az 1607-iki hajdulázadás történetéhez. 1891. 226–242., 359–374. p.

Komáromy András: A füleki zendülés. Haditörvényszéki tárgyalás 1602-ben. 1890. 59-75. p.

Komáromy András: Kálló mint végvár. 1897. 27–46. p.

Komáromy András: A kanizsai török rablásai. 1630–1640. 1895. 79–92. p.

Komáromy András: Koháry Péter érsekújvári kapitány levelei Thurzó György nádorhoz. 1611–1616. 1911. 77–109. p.

Komáromy András: Kolonoich Siegfried, Dunán inneni főkapitány életéből. 1895. 487–508. p.

Komáromy András: Levelek és akták az 1607–1608-iki hajdú-lázadás történetéhez. 1893. 72–91. p.

Komáromy András: Mágochy Gáspár levele Újhelyi Györgyhöz egy török rab felől. 1894. 685–686. p.

Komáromy András: Mágócsy Gáspár levele Újhelyi György özvegyéhez Berhány Aga rab dolgában. 1895. 266. p.

Komáromy András: Magyar Bálint kapitány életéből. 1543–1572. 1912. 238–278. p.

Komáromy András: Magyar insurgensek vitézsége az osztrák örökösödési háborúban. (1745.) 1893. 550–554. p.

Komáromy András: A mezőkeresztesi csata 1596-ban. 1892. 28–67., 157–180., 278–298. p.

Komáromy András: Nagy András hajdúgenerális halála. 1612. aug. 13. 1910. 148–164. p.

Komáromy András: A nyitrai árulás 1621-ben. 1894. 599–612. p.

Komáromy András: Perényi Miklós egri várparancsnok. 1915. 119–157., 496–516. p.

Komáromy András: Rhédey Ferenc, váradi kapitány. 1894. 1–19., 170–190., 322–346., 424–468. p.

Komáromy András: A szécsényi árulás. 1607. 1896. 187–208. p.

Komáromy András: Egy szemtanú tudósítása az 1596-i mezőkeresztesi csatáról. [Okmánytár.] 1892. 256–268. p.

Komáromy András: Thelekessy Imre 1497-1560. 1889. 101-124., 209-232., 463-483., 638-672. p.

Komáromy András: Thelekessy Imre, kassai kapitány czímeres levele. 1560. [Okmánytár.] 1889. 165–176. p.

Komáromy András: Thököly Imre erdélyi vállalata 1686-ban. 1890. 636–666. p.

Komáromy András: Újhelyi Pál huszti praefectus levele Teleki Mihályhoz, 1670-ből. 1893. 547–550. p.

Koncz József: Adalékok Apaffy Mihály fejedelem 1683-ik évi hadjáratához. 1896. 484–512. p.

Koncz József: Adalékok I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Péter mozgalmaihoz 1670-ben. 1897. 306–308. p.

Koncz József: Adatok a bujdosó magyarok küzdelméhez. 1893. 456–483. p.

Koncz József: Apaffy Mihály fejedelem utasításai Huszt várára nézve. [Okmánytár.] 1894. 281–282. p.

Koncz József: Báthory István király hadjárata az oroszok ellen 1580-ban. 1897. 467–483. p.

Koncz József: Csáki László levele a beszterceiekhez Bonczidáról. 1686. máj. 11. 1893. 420. p.

Koncz József: Egykorú tudósítások Zrínyi Miklós a költő és hadvezér haláláról. 1890. 707–708. p.

Koncz József: Élés mesterek reversalisa. Apaffy Mihály erdélyi fejedelem idejéből, 1683-ból. [Okmánytár.] 1897. 465–466. p.

Koncz József: Emlékirat a Buda visszavétele előtti időből, hogy a törököt a keresztény országokból miként lehetne kiszorítani. 1893. 418–419. p.

Koncz József: Erdélyi hadak menetrendje a XVII. századból. 1891. 137–138. p.

Koncz József: Az erdélyi nemesi fölkelésre 1744-ben kiadott intézkedések. 1896. 524–528. p.

Koncz József: Az 1686-ik évi szebeni insurrectionális constitutio. 1892. 218–222. p.

Koncz József: Francia-lengyel hadak laktáborzása Erdélyben 1678-ban. 189. 136–137. p.

Koncz József: Görgényvár hadi fölszerelése az 1690., 1692., 1695. és 1702. években. [Okmánytár.] 1895. 279–284. p.

Koncz József: A görgényi vár hadi szerei 1703-ban. 1892. 558–559. p.

Koncz József: A huszti vár lövő szerszámainak leltára. [Okmánytár.] 1892. 133–140. p.

Koncz József: Katona-állítás Felső-Fehérmegyében 1745. 1895. 266–269. p.

Koncz József: Katonalázadás Székelyhídon. (1663.) 1890. 566–568. p.

Koncz József: Katonaszedési szabályok 1670-ből. [Okmánytár.] 1897. 142–144. p.

Koncz József: Kemény János erdélyi fejedelem eredeti levelei: hadjárataira, küzdelmeire és fejedelemségére vonatkozólag, részint kivonatban, részint egész terjedelmökben 1659. február 1-től 1662. január 8-ig. 1892. 421–468. p.

Koncz József: Levelek Zrínyi Miklós 1664. évi téli hadjáratáról. 1894. 554–556. p.

Koncz József: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Apaffy Mihály eredélyi fejedelem hadi edictuma 1682. aug. hó 5-éről. 1891. 291–296. p.

Koncz József: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Apaffy Mihály szebeni edictuma 1686-ból. 1891. 721–724. p.

Koncz József: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Bujdosó magyarok hadi szabályzata, 1676–1678. 1894. 569–571. p.

Koncz József: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Erdélyi hadak menetrendje a XVII. században. 1895. 155-156. p.

Koncz József: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Hadi edictum Kővár vára részére 1665-ből. 1891. 428–432. p.

Koncz József: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Teleki Mihály utasítása a huszti vár kapitánya és várnagyai számára, 1699-ből. 1893. 292–296. p.

Koncz József: Magyar várkapitányok szerződései 1634–1661. 1896. 234–235. p.

Koncz József: Mennyibe került a katonatartás az erdélyi fejedelemnek a XVII. század végével. 1890. 711–712. p.

Koncz József: Mennyit költött Apaffy Mihály az 1683-ik évi hadjáratban ajándékokra. 1896. 528–530. p.

Koncz József: Mikes Kelemen levele Teleki Mihályhoz. Béldi Pál bodolai kastélyának ostromáról, 1676. ápril. 30. 1893. 274–275. p.

Koncz József: Montecuccoli Rajmond gróf tábornagy jelentése a császárhoz a szentgotthárdi győzelemről. 1891. 707–709. p.

Koncz József: Nagyvárad capitulatioja 1660-ban. 1892. 390–394. p.

Koncz József: I. Rákóczi Ferenc fejedelem két rendelete. (1658.) 1893. 420–421. p.

Koncz József: II. Rákóczi György fejedelem eredeti sajátkezű levelei, a fejedelemségért vívott utolsó küzdelmei időszakából. 1658. január 9–1660. május 16. 1894. 39–56. p.

Koncz József: II. Rákóczi György fejedelem néhány levele 1658-ból, az első török támadás idejéből. 1897. 629–632. p.

Koncz József: II. Rákóczi György levele Lengyelországból visszatérése után 4 nappal Kemény Jánoshoz, ki tatár rabságban ott maradott. 1657. augusztus 7. 1892. 706–707. p.

Koncz József: Székelyhíd lerombolása 1665-ben. 1890. 564–566. p.

Koncz József: Székelyhíd várának hadi készleteiről, melyek a vasvári béke következtében lerombolandó várból Nagy-Károlyba szállíttattak, 1665. február 6-án fölvett leltár. [Okmánytár.] 1890. 586–588. p.

Koncz József: A székelyhídi várfölszerelés, lőszer és hadianyag elszállítása. 1890. 709. p.

Koncz József: A török végek történetéhez. 1896. 520–528. p.

Koncz József: Tudósítások az 1737/1738-iki török háborúról. 1894. 556–558. p.

Koncz József: Utasítás Teleki Mihály és Naláczi István számokra, Huszt várát illetőleg, 1673. október. [Okmánytár.] 1894. 283–284. p.

Koncz József: Zrínyi Péternek a portával való alkudozásaihoz. 1891. 420–421. p.

Koppány megrohanása 1587-ben. 1897. 632–634. p.

Korda Dezső: Mátyás pajzsa Párisban. 1890. 235–242. p.

A korona-őrség folyamodásai Thurzó György nádorhoz és az ország rendekhez. 1897. 113–115. p.

Kósa Vince: Magyarok Verdun előtt. 1931. 119–125. p.

Kósa Vince: Táborélet amerikai hadifogságban. 1931. 247–253. p.

Koschovitz Gyula: Harctéri levelek (1917–1918.) 1918. 125–128. p.

Kovács Aladár (Könyvismertetés): József főherceg: A világháború, amilyennek én láttam. VI. köt. 1934. 106–114. p. VII. köt. 1934. 281–286. p.

Kovács József: Adalékok az 1848–1849-i szabadságharc. 7. honvéd zászlóaljának történetéhez. (Árvay Sándor nyug. járásbíró emlékirataiból.) [Okmánytár.] 1936. 292–309. p.

Kovács József: A bujdosó Dante otthonában. 1935. 301–304. p.

Kovács József: Emlékeim a világháborúból. A Cosna-tetőn. 1930. 92–97. p.

Kovács József: Emlékeim a világháborúból. A Csobános-völgyben. 1929. 366–375. p.

Kovács József: Emlékeim a világháborúból. Rawaruskánál. 1929. 85–95. p.

Kovács József: Jaicza fölmentése Frangepán Kristóf által 1524-ben. 1892. 114–118. p.

Kozics László: Győr vára 1594-től 1598-ig. 1891. 489–508., 683–702. p.

Kozics László: Egy magyar gyalogezred szereplése Lothringeni Károly sziléziai hadjáratában. 1891. 139–141. p.

Kozics László: Nagy Lajos nápolyi hadjárata. 1890. 383–404. p.

Körösi Sándor: Machiavelli és Zrínyi. 1922–1923. 43–55. p.

Kőszeghy Sándor: Mátyás királynak hadművészeti szempontból legérdekesebb levele, melyet az otrantoi vállalat alkalmából nápolyi követéhez, az egri bíbornok-érsekhez írt. [Okmánytár.] 1890. 265–271. p.

Kőszeghy Sándor: Zsigmond király két honvédelmi szabályzata. 1892. 586–608. p.

Kratochwil Károly: Emlékezés a székely hadosztályról. (1918–1919.) 1929. 354-365. p.

Kray Pál és az öt napra terjedő rajnai hadjárat 1797-ben. 1892. 223–229. p.

Kropf Lajos: Adalék az 1523. évi török portyázás történetéhez. 1914. 130–132. p.

Kropf Lajos: Aldana versiója a szegedi veszedelemről. (1552.) 1896. 106–112. p.

Kropf Lajos: Básta emlékérmekről még valami. 1896. 350–351. p.

Kropf Lajos: Bethlen Gábor lovassága a fehérhegyi csatában, 1620. 1910. 460–461. p.

Kropf Lajos: Castaldo Erdélyben. 1895. 350–366., 509–521. p.

Kropf Lajos: Castaldo Erdélyben. 2. sorozat. 1896. 53–72., 161–186., 299–325., 465–483. p.

Kropf Lajos: Francia adatok az 1664. évi szentgotthárdi csatához. 1915. 158–174., 334–353. p.

Kropf Lajos: Lippa ostroma 1551-ben. 1897. 225–234. p.

Kropf Lajos: Magyar eredetű francia huszárezredek. 1897. 434–442. p.

Kropf Lajos: Még egyszer a török időszámításról. 1896. 513–518. p.

Kropf Lajos: Nagyvárad kapitulációja 1692-ben. 1895. 548–550. p.

Kropf Lajos: A régi magyar szekérvár. 1914. 297–299. p.

Kropf Lajos: Nikápoly. 1897. 47–58. p.

Kropf Lajos: A török időszámításról. 1895. 67–78. p.

Kropf Lajos: Zarobotana. 1914. 471–473. p.

Kropf Lajos (Könyvismertetés): Bánlaki József: Magyarország 1848-1849-ik évi függetlenségi harcának katonai története. 1–2. köt. 1897. 135–137.,  643–644. p.

Kropf Lajos (Könyvismertetés): Éble Gábor: A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. 1897. 644. p.

Kropf Lajos (Könyvismertetés): Malström, Oscar: Nils Bielke och kriget mot. Turkarna 1684–1687. 1897. 644–646. p.

Kurtz Sándor (Könyvismertetés): A világháború 1914–1918. Különös tekintettel Magyarországra és a magyar csapatok szereplésére. 4. köt. 1930. 110–114. p.

Lakatos Dénes: A székesfehérvári Sóstó és Sárrét múltjából. 1916. 408–422. p.

Lange Emil: Gróf Hadik Károly (1756–1800.). 1927. 556–560.

Lánghy Emil: Együttműködésünk a németekkel a világháború első időszakában. 1931. 88–100. p.

IV. László magyar király adománylevele, 1285-ből, György mester részére, melyben neki kiváló hadi szolgálataiért Sóvárt, Sópatakot és Delnét adományozza. [Okmánytár.] 1890. 582–586. p.

Lázadás a varasdi katonai határőrvidéki kerületben. 1755-ben. 1897. 124–129. p.

Lehóczky Tivadar: A szerednyei vár. 1911. 397–409. p.

Lélekjelenlét. (1789., 1793.) 1889. 163., 512. p.

Leveles János: Újonc-fogadás 1795-ben. 1896. 112–116. p.

Ligne herceg véleménye a törökökről 1788-ban, 1896. 244–246. p.

I. Lipót patense a fényűzés ellen 1686-ban. 1896. 116–119. p.

Loncarevic-Syposs Nándor: Tüzérségünk Belgrád bevételénél 1915. októberében. 1940. 201–227. p.

Lopresti József báró. 1888. 317–318. p.

Lovassági támadás egy hajóraj ellen. (1795.) 1896. 371–372. p.

Lovastámadás visszaverése magyar csapatok által az asperni csatában. 1895. 269. p.

Lukáts Károly: Buda és Pest megerősítésének terve 1850-ből. 1922–1923. 390–396. p.

Lukcsis Pál: Magyar zsoldosok a pápaság szolgálatában a 14. században. 1932. 125–157. p.

Lukinich Imre: Adalék Kossuth Lajos toborzó körútjának történetéhez. 1937. 263–264. p.

Lukinich Imre: Adatok Thury György kapitány életéhez. [Okmánytár.] 1937. 261–262. p.

Lukinich Imre: Adatok végváraink fenntartási költségeihez. (1647.) 1911. 334–337. p.

Lukinich Imre: Adatok Wesselényi Ferenc füleki kapitányságához. (1634–1638.) 1919–1921. 78–92. p.

Lukinich Imre: Betlen várának inventarioma 1690-ből. [Okmánytár.] 1913. 476–485. p.

Lukinich Imre: Egykorú jelentés Belgrád visszavételéről. (1711. aug. 18.) 1915. 232–234. p.

Lukinich Imre: Eperjesy Ferenc tábori lelkész naplófeljegyzései az 1848-i szerb hadjárat idejéből. [Okmánytár.] 1941. 211–245. p.

Lukinich Imre: Az erdélyi hódoltág és végvárai. 1912. 155–180., 367–391., 545–571. p.

Lukinich Imre: Az északkeleti várháborúk történetéhez 1561–1565. 1913. 370–394., 584–605. p.

Lukinich Imre: Gróf Bethlen Elek naplójegyzetei az 1809-i erdélyi nemesfölkelésről. [Okmánytár.] 1928. 88–101., 212–227. p.

Lukinich Imre: Háborús emlékeink megmentése. 1917. 139–144. p.

Lukinich Imre: A hadadi ütközet 1562. március 4-én. 1910. 249–251. p.

Lukinich Imre: Hunkár Antal emlékiratai. [Okmánytár.] 1926. 92–108., 229–248., 352–380. p.

Lukinich Imre: Huszt várának leltára 1667-ből. 1913. 302-303. p.

Lukinich Imre: Katonai esküminták 1677-ből. 1914. 474-476. p.

Lukinich Imre: Porosz toborzás Magyarországban 1722–1740. 1922–1923. 199–243. p.

Lukinich Imre: Számadáskönyv 1849-ből. 1918. 123–124, p.

Lukinich Imre: A szatmári béke előzményei. 1924. 181–204. p.

Lukinich Imre: Báró Tóth Ferenc a Dardanellák megerősítője. (1733–1793) 1917. 340–347. p.

Lütgendorf Kázmér: A cs. és kir. 31. gyaloghadosztály a belchatówi csatában. (1914. szeptember 1–11.) 1932. 64–90. p.

Lütgendorf Kázmér: A cs. és kir. 31. gyaloghadosztály üldöző harcai 1914. december 15-től az év végéig. 1933. 228–260. p.

Lütgendorf Kázmér: Gyergyó felszabadítása 1916. őszén. 1934. 217–269. p.

Madarász László: Repülőink a világháborúban. 1928. 177–204. p.

Madzsar Imre: Magyar huszárok vitézkedése Zimonynál 1788ban. [Okmánytár.] 1925. 173–177. p.

Maggiorotti, Leone Andrea: A hadiépítészet Magyarország történetében. 1935. 1–40. p.

Maggiorotti, Leone Andrea – Banfi, Florio: Győr vára. 1933. 1–45. p.

Maggiorotti, Leone Andrea – Banfi, Florio: Pietro Ferabosco. 1933. 156–173. p.

Magyar Balázs mondása. 1893. 421. p.

A magyar hadi foglyok Nándorfehérvárott 1636-ban. Törökből ford. Karácson Imre. 1893. 546–547. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadi szabályok a magyar lovasság és a hajdúk számára, a harminc éves háború előtti időszakból. [1500–1600.] 1891. 148–152. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Homonnay Drugeth Bálint, Bocskay fővezérének instructiója Deseőffy János számára, kit Érsekújvárból távozván, helyettesül visszahagyott. Érsekújvár, 1605. november 8-án. 1893. 739–740. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Érsekújvár 1608-iki rendtartása. 1918. 295–299. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Homonnay utasítása ungvári főtisztjeihez. [1608.] 1895. 562–564. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Esterházy Miklós nádor articulus levele 1631-ből. 1894. 407–411. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","I. Rákóczy György 1634-iki hadi szabályzata. 1894. 143–148. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Kassa város Edictoma 1644-ből. 1919–1921. 222–224. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","I. Rákóczy György 1645-iki hadi szabályzata. 1911. 155–161. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Gróf Forgách Ádám bányavárosi főkapitány katonai rendtartása. [1648.] 1892. 569–576. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Katonai rendtartás 1650-ből. 1918. 152–155. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Gróf Széchy Anna Máriának Murány vára gondozásáról nandori Bene János kapitány részére adott utasításai. [1665.] 1911. 478–482. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadi edictum Kővár vára részére 1665-ből. 1891. 428–432. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Teleki Mihály utasítása a huszti vár kaptánya és várnagyai számra, 1669-ből. 1893. 292–296. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadi edictum II. Rákóczy Györgytől. 1660. május 15. a szamosfalvi táborból. 1896. 252. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadi szabályzatok és utasítások a 17. században. [1660–1676.] 1889. 285–304. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Gróf Eszterházy Pál utasítása fraknói várnagyához. 1671-ben. 1896. 135–140. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Bujdosó magyarok hadi szabályzata, 1676–1678. 1894. 569–571. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Erdélyi hadak menetrendje a 17. században. [1681–1682.] 1895. 155–156. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Apaffy Mihály erdélyi fejedelem hadi edictuma 1682. aug. hó 5-éről. 1891. 291–196. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Apaffy Mihály szebeni edictuma 1686-ból. 1891. 721-724. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadi szabályzatok a 18. század első felében. 1897. 639–643. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","II. Rákóczi Ferenc hadi rendelete a káromkodók ellen. [1705.] 1892. 712–716. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","A magyar lovasság regulamentuma 1722-ből. 1910. 317–326., 504–510., 615–619. p.

A magyar lovasság regulamentuma 1722-ből. 1911. 373–382., 482–493., 604–608. p.

A magyar lovasság regulamentuma 1722-ből. 1912. 138–147., 310–315., 476–480., 646–651. p.

A magyar lovasság regulamentuma 1722-ből. 1913. 304–320., 486–490., 634–637. p.

A magyar lovasság regulamentuma 1722-ből. 1914. 160–164., 329–332., 496–498., 680–683. p.

A magyar lovasság regulamentuma 1722-ből. 1915. 250–266.,  428–434., 537–546. p.

A magyar lovasság regulamentuma 1722-ből. 1916. 234-242., 453-456. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadi articulusok 1734-ből. 1891. 569–576. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Mária Terézia hadi cikkei és esküformái 1742-ből. 1893. 557–568. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","A máramarosmegyei 1744-iki évi magyar nemesi fölkelés számára kiadott utasítás. 1897. 309–312. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","A Khevenhüller-féle hadi utasítás. [1746.] 1913. 150–159., 310–320., 490–496., 638–641., 1914. 164–165., 333–334., 498–500., 683–686., 1915. 266–269., 435–438., 546–552., 1916. 242–260., 456–473. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadik András altábornagy szabályzata a magyar lovasság számára. [1757.] 1896. 535–539. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","Hadi cikkek és katonai eskü, melyek gróf Nádasdy Ferenc lovas tábornok, horvát bán által a császári királyi udvari hadi tanács elé terjesztettek. [1768.] 1892. 415–420. p.

Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye","A nagyváradi nemesi fölkelő sereg hadiszabályzata 1809-ben. 1911. 600–603. p.

Magyar hős Novi bevételénél 1788-ban. 1889. 321–322. p.

Magyar huszárok az orosz udvarnál. [1833.] 1890. 576. p.

Magyar huszárok Bajorországban. [1754.] 1888. 152–153. p.

Magyar huszárok Moldvában. [1788.] 1889. 509–511. p.

Magyar huszárok támadása francia vadászok ellen, Győrnél [1809.] 1895. 556–557. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1888. 143–144., 306–307., 474., 646–647. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1889. 153–154., 311., 502., 679–682. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1890. 107–108., 243–244., 405–408., 563., 707. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1891. 128–130., 272–273., 414–415., 550., 703–704. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1892. 113–114., 230., 389–390., 541–542., 689–691. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából:1893. 132., 412–413., 537–538., 708–709. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1894. 114–120., 255–256., 390., 538–539., 679–680. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1895. 254., 395. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1896. 101., 220., 350., 513. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1897. 110., 277., 443. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1910. 1–14. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1912. 148–149., 652–653. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1913. 163. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1914. 116., 501., 691. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1915. 297. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1916. 474–475. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1917. 370–371. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1918. 156. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1922–1923. 175–180., 347–348. p.

A Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi (Hadtörténelmi) Bizottságából: 1924. 345–346. p.

Magyar vitézek sírhalma a Szerémségben. [1167.] 1888. 654. p.

A Magyarországon fekvő s egymást szállásaikon felváltó lovasezredek elhelyezési terve, 1726. november 1-től kezdve. 1895. 128–131. p.

Majláth Béla: Hadtörténeti ereklyék a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1888. 186–198. p.

Majláth Béla: Zrínyi Miklós a költő ereklyéi Vöttauban. 1891. 265–271. p.

Málnási Ödön: Gróf Marsigli Alajos. (1730–1930.) 1931. 126–129. p.

Mályusz Elemér: Toldi Miklós. 1926. 225–228. p.

Mályusz Elemér: A Toldi-monda történeti alapja. 1924. 3–32. p.

Mangold Lajos: Az 1909. évi hazánkat érdeklő külföldi hadtörténeti irodalom repertóriuma. 1910. 608–611. p.

Mangold Lajos: A hazánkat érdeklő 1910. évi külföldi hadtörténelmi irodalom. 1911. 464–468. p.

Mangold Lajos: Hadtörténetünket érdeklő külföldi irodalom az 1911. évből. 1912. 464–472. p.

Mangold Lajos: 1909. évi hazai hadtörténeti irodalom repertóriuma. 1910. 300–306., 490–498. p.

Mangold Lajos: 1910. évi hazai hadtörténelmi irodalom repertóriuma. 1911. 142–148., 355–366. p.

Mangold Lajos: 1911. évi hadtörténelmi irodalom repertóriuma. 1912. 122–130., 296–304. p.

Mangold Lajos: Magyar eredetű francia huszárezredek. 1894. 266–268. p.

Mangold Lajos: Hunyadi Mátyás király hadtörténetének bibliográfiája. 1890. 252–264. p.

Mangold Lajos: A volt császári udvari hadi tanács, továbbá az osztrák és közös hadügyminiszterek. 1893. 538–541. p.

Mangold Lajos (Könyvismertetés): (Budavár visszafoglalásának történetéhez adalék.) Hirsch: Die Beteiligung der brandenburgischen Truppen an der Belagerung von Ofen 1686. c. előadásának és a 'Mitteilungen aus der hist. Literatur' 1909. évf.-ban közzétett kivonat ismertetése. 1910. 462–463. p.

Mangold Lajos (Könyvismertetés): Die Entstehung des Fürsten Windischgrätz vom Armeekommando in Ungarn 1849. (Mittheilungen des k. u. k. Kriegs-Archivs, 1894. 8. köt. 1894. 568. p.

Mangold Lajos (Könyvismertetés): (A magyar ezredek az 1859. és 1866-iki háborúkban. Friedjung Heinrich: Harc a német hegemóniáért c. műve megjelenésekor kibontakozott vita ismertetése. 1910. 269–272. p.

Marczali Henrik: Gróf Zichy Károly levelezése 1809-ben O'Donell József pénzügyminiszterrel. 1914. 51–75. p.

A Mária Terézia háborújában szolgált erdélyi katonák: Székely Zsigmond, Toldalagi János és Székely András levelei gróf  Teleky Sándorhoz hadi hírekről, 1741–1743. 1895. 136–139. p.

Mária Terézia királynő levele gróf Nádasdy Ferenchez. [Okmánytár.] 1888. 307–308. p.

Mária Terézia megbízó levele Nádasdy Ferenchez; midőn neki 1757-ben a morva-sziléziai hadsereg parancsnokságát átadja. 1889. 162–163. p.

Mária Terézia levele Gróf Nádasdy Ferenchez, Schweidnitz bevétele alkalmából. 1889. 696–697. p.

Márki Sándor: Adalékok a szabadságharc történetéhez. 1916. 387–407. p.

Márki Sándor: Arad középkori hadtörténete. 1890. 297–332., 478–498., 589–612. p.

Márki Sándor: Des Alleurs altábornagy Rákóczinál. 1917. 1–12., 219–259. p.

Márki Sándor: Az erdélyi menekültek ügye II. Rákóczi Ferenc korában. 1925. 353–366. p.

Márki Sándor: Haditanács I. Miksa király számára. 1925. 63–69. p.

Márki Sándor: A magyar parasztháború 1514-ben. (A fölkelés 400. évfordulójára.) 1914. 167–189., 386–402., 556–572. p.

Márki Sándor: Marlborough herceg és a kurucok. 1922–1923. 181–198. p.

Márki Sándor: A pálülései ütközet, 1658. július 6-án. 1896. 123–125. p.

Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc, mint hadúr. 1910. 115–124. p.

Márki Sándor: A sarkadi hajdúk. 1924. 33–59. p.

Márki Sándor: A tizenötéves török háború történetéhez. 1894. 347–364., 469–485. p.

Márki Sándor: Trient ostroma. 1912. 26–40. p.

Márki Sándor: Várparancs 1658-ból. [Okmánytár.] 1925. 171–172. p.

Márki Sándor. [Nekrológ.] 1925. 211–212. p.

Markó Árpád: Báró Bydeskuty Zsigmond (1751–1799.) 1927. 406–408. p.

Markó Árpád: Báró Máriássy András táborszernagy jellemzése egy magyar gránátos hadnagy önéletrajzában. [Okmánytár.] 1928. 228–234. p.

Markó Árpád: Bornstedt porosz ezredes bizalmas küldetése a magyar csapatokhoz 1743-ban. 1929. 206-212. p.

Markó Árpád: Borosjenői Rátz György gránátostiszt naplója 1741-1789. [Okmánytár.] 1937. 131-135. p.

Markó Árpád: Des Alleurs francia altábornagy tudósításai a zsibói csatáról és a liptói kuruc hadjáratról. [Okmánytár.] 1943. 195–201. p.

Markó Árpád: Eger vára 1753-ban. 1928. 34–37. p.

Markó Árpád: Az 1704. évi erdélyi hadjárat. 1933. 174–208. p.

Markó Árpád: A francia forradalom és a napóleoni idők magyar katonája. 1939. 34–73. p.

Markó Árpád: Gróf Bercsényi Miklós felvidéki hadjárata. (1703. november–december.) 1932. 20–63. p.

Markó Árpád: A gyulai végvár kapitulációjának eredeti okmánya. (1694. december 21.) [Okmánytár.] 1929. 213–214. p.

Markó Árpád: Hadik András altábornagy berlini vállalkozása. 1757. október 10–23-ig. 1941. 38–92. p.

Markó Árpád: Hadik András főstrázsamester működése az első sziléziai háborúban. (1741–1742.) 1940. 157–200. p.

Markó Árpád: Hadik András tábornok harcai Németalföldön Bergen Op Zoom vára körül 1748. elején. 1942. 114–167. p.

Markó Árpád: Herbeville marsall útja Erdély felé 1705. őszén. 1935. 41–62. p.

Markó Árpád: Ismeretlen Rákóczi-kiáltvány a bajor hadszíntérről, 1705-ből. [Okmánytár.] 1934. 103–105. p.

Markó Árpád: A magyar véderő eszméje gróf Zrínyi Miklós munkáiban. 1940. 20–45. p.

Markó Árpád: Néhai jó Borbély Ferenc főhadnagy uram testamentoma anno 1789. 1927. 225–228. p.

Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc elindulása. 1933. 74-82. p.

Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc háborújának kezdete. (1703. június 16-tól július 15-ig.) 1935. 214–233. p.

Markó Árpád: A romhányi csata. 1710. január 22. 1930. 18–52. p.

Markó Árpád: A tavarnoki kuruc zsákmányolás és az egerszegi harc. (1710. február 11–13.) 1929. 331–353. p.

Markó Árpád: A trencséni csata. (1708. augusztus 3.) 1931. 31–70., 151–194. p.

Markó Árpád: Zaporogi kozákok bevándorlása Délmagyarországra, 1785-ben. 1928. 474–481. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Ajtay Endre: A m. kir. kassai 5. honvéd-huszárezred története. 1868–1918. 1935. 339–340. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Archivum Rákóczianum. 12. köt. 1936. 310–311. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): [Bánlaky] Breit József: A magyar nemzet hadtörténelme. VI. rész. 1931. 138–139. p., VII., VIII. rész. 1935. 333–334. p., X. rész. 1936. 316–317. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): [Bánlaky] Breit József: A magyar nemzet hadtörténelme. XI. rész. 2. köt. 1937. 281–282. p., XII. rész. 1940. 133–134. p., XIII. rész. 1940. 245–246. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): [Bánlaky] Breit József: A magyar nemzet hadtörténelme. XIV. rész. 1941. 121–122. p., XV. rész. 1941. 262. p., XVI. rész. 1942. 124–125. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): [Bánlaky] Breit József: A magyar nemzet hadtörténelme. XIX. rész. 1942. 124–125. p., XIX. rész. 1942. 222–223. p., XX. rész. 1943. 205–206. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Basset: Un episode peu connu de la guerre de Hollande. La campagne du Comte de Boham en Haute-Hongrie (1677 a 1679). 'Revue d'Histoire' 1939. májusi füzet. 1939. 284–286. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Báthory, Étienne. Roi de Pologne, Prince de Transsylvanie. 1936. 323–325. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Bay Ferenc: Napoleon Magyarországon. A császár és katonái Győr városában. 1941. 263–264. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Bodnár István: Béri Balogh Ádám, a vértanú halált halt kuruc brigadéros. 1940. 134–136. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Bokor Ignác: A trencséni csata. 1708. augusztus 3-án. (Megjelent a soproni Rákóczi Ferenc m. kir. reáliskola 1928–1929. évi Értesítőjében.) 1929. 522–524. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Czant, Hermann: Alpinismus und Weltkrieg. Berlin, 1926. 1927. 124–127. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Doromby József: A cs. és kir. 83. és 106. gyalogezred története és emlékkönyve. 1934. 307–308. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Egyháztörténet. 1943. 210–211. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Erdélyi Gyula: A magyar katona. A magyar hadszervezet és hadművészet fejlődése. 1930. 105–107. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Erdélyi Gyula: A magyarok hadművészete. 1933. 306–308. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Galánthai és a Fraknói gróf Esterházy Antal levelei feleségéhez, Gróf Nigrelli Mária Annához 1701–1706. 1941. 130–131. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Gyalókay Jenő: Az erdélyi hadjárat 1849. nyarán. 1. köt. 1938. 272–274. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Hodinka Antal: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a 'gens fidelissima'. 1938. 266–267. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Homa Gyula – Sós József: A magyar katonaeszmény Zrínyi Miklós gróf gondolatvilágában. 1938. 271. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Jacobi Ágost: Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban. 1939. 141–142. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában, 1851–1852. 1. köt. 1941. 115–118. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Jánossy Dénes: Die ungarische Emigration und der Krieg im Orient. 1940. 242–245. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Komoróczy György: Fejérvármegye és a katonaügy a 18. században. 1938. 121–122. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Kosáry Domokos: Görgey. 1939. 268–271. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés és története. 1937. 282–284. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): P. König Kelemen: Fülek vára. 1943. 208–209. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Lukinich Imre: II. Rákóczi Ferenc felségárulási perének története és okirattára. 1936. 145–147. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Magyarország hadtörténete. Nemzetnevelők könyvtára. 3. Honvédelem. 1943. 209–210. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Málnási Ödön: Erdődy gróf Pálffy János nádor. 1930. 107–109. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Málnási Ödön: Hellebronth János kuruc ezredes. 1931. 142–143. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Miklósy Zoltán: A magyar király tengeri hajóhada a középkorban. 1935. 151–152. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Nyakas János: Sorsdöntő száz nap 1849-ben. 1940. 254. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Pillias, Émile: Études sur Francois II. Rákóczi, Prince de Transsylvanie. 1939. 280–283. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Rátz Kálmán: Az oroszországi cseh-szlovák légió története. 1930. 262–263. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Revue des Études Hongroises. 1935. évf. 1936. 165–167. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Saád Ferenc: A magyar tüzérségi szavak története. 1937. 287. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Timon Béla: Az 1838–1839. évi regnicolaris deputatio katonai vonatkozású munkálatai. 1936. 157–159. p.

Markó Árpád (Könyvismertetés): Vass Klára: A szellemtudományok magyar bibliográfiája. 1939. 142–143- p.

Marschalkó Jenő: A 2. honvéd gyalogezred szerepe a przemysli áttörési kísérletben 1915. évi március 18–19-én. 1925. 113–131. p.

Matunák Mihály: Adatok Szigetvár (1566) elestének történetéhez. 1897. 298–302. p.

Matunák Mihály: Balassagyarmat veszedelme 1639. szept. 28-án. 1897. 461–463. p.

Matunák Mihály: Érsekújvár második alapítása. 1897. 102–109. p.

Matunák Mihály: A palásti csata (1552. aug. 9–10.) 1910. 244–248. p.

Matunák Mihály: Török–magyar jegyzékváltás 1571-ből. 1897. 458–461. p.

Matunák Mihály: Veszprém ostroma és visszafoglalása 1566. június 30-án. 1897. 266–276. p.

Mátyás király. 1890. 137–138. p.

Mátyás király nézete az ókor hadvezéreiről. 1890. 247. p.

Mátyás személyes bátorságának példái. 1890. 245–247. p.

Mayer-Cserkovits Károly: A nagy háború fontosabb tapasztalatai magasabb katonai megvilágításban. 1927. 152–187. p.

Mecséry Dániel altábornagy önéletrajza. (1749–1814.) [Okmánytár.] 1924. 133–160., 298–324. p.

A megalázott török követ. (1847.) 1890. 248–249. p.

Meghiúsult királyfogás. (1741.) 1889. 695–696. p.

Menetbiztosítási és előörsi szolgálat gróf Bercsényi Miklós hadseregénél. 1888. 149–150. p.

Mennyivel járultak az örökös tartományok a háború költségeihez 1592-ben? 1894. 397–400. p.

Merényi Lajos: Adalék a Bocskay-fölkelés történetéhez. 1896. 227–234. p.

Merényi Lajos: Adalék Király Albert erdélyi generális életéhez. 1892. 403–404. p.

Merényi Lajos: Adatok az 1644-ik évi hadjáratához. 1915. 404–410. p.

Merényi Lajos: Az Andrási-ezred zászlószentelési ünnepére kiadott Instructio. (1742.) 1893. 136–141. p.

Merényi Lajos: Bars, Hont és Nógrád 1630-iki sérelmei a török végbeliektől. 1897. 448–450. p.

Merényi Lajos: Báthory Zsigmond fejedelem 'udvari lovassága'. 1894. 108–113. p.

Merényi Lajos: Érsek-Újvár erődítési költségei 1639–1644. 1894. 121–122. p.

Merényi Lajos: Az esztergomi hódoltság történetéhez. 1897. 443–448. p.

Merényi Lajos: A felsőmagyarországi végházak munitiója 1661-ben. [Okmánytár.] 1895. 276–279. p.

Merényi Lajos: A füleki várőrség panaszai 1669-ben. 1897. 635–639. p.

Merényi Lajos: Hadi törvénykezésünk emlékeiből. 1892. 493–503. p.

Merényi Lajos: Heves vármegye panasza a török ellen, 1629-ben. 1897. 302–305. p.

Merényi Lajos: Ibrahim egri pasa levele a kassai főkapitányhoz. 1916. 195–197. p.

Merényi Lajos: Kálló és Szatmár őrségének panaszai 1631-ben. 1894. 635–646. p.

Merényi Lajos: A kanizsai végek történetéhez. 1897. 258–265. p.

Merényi Lajos: Kassa tüzérségi felszerelése 1640-ben. 1916. 423–427. p.

Merényi Lajos: A kurucok Lendván. 1897. 122–124. p.

Merényi Lajos: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Gróf Eszterházy Pál utasítása fraknói várnagyához, 1671-ben. 1896. 135–140. p.

Merényi Lajos: Homonnay utasítása ungvári főtisztjeihez. 1895. 562–564. p.

Merényi Lajos: Mária Terézia hadi cikkei és esküformái 1742-ből. 1893. 557–568. p.

Merényi Lajos: Mehemmet budai pasa négy levele gr. Eszterházy Miklóshoz. 1625–1626. 1897. 451–458. p.

Merényi Lajos: Mehmet budai pasa levele gróf Eszterházy Miklós nádorhoz. 1917. 348–351. p.

Merényi Lajos: Nádori rendelet a pápai végház erődítése ügyében. 1897. 121–122. p.

Merényi Lajos: Tengertül fogvást Erdélyig hány Generálisság vagyon magyarországi korona alatt. 1894. 122–124. p.

Merényi Lajos: A török végek őrhada 1577-ben. 1894. 259–262. p.

Merényi Lajos: A végek magyar őrhada 1670 után. 1895. 400–405. p.

Merényi Lajos: A végházbeliek tartásáról mód és rend. 1894. 262-264. p.

Merényi Lajos: A véghelyek 1577. évi kivonatos költségvetése. 1893. 543–545. p.

Merényi Lajos: Wesselényi Ferenc két levele Sopron vármegyéhez az 1655. évi honvédelmi törvény végrehajtása iránt. 1897. 119–121. p.

Merényi Lajos: Wesselényi Ferenc levelei füleki kapitánysága idejéből. 1639–1644. 1893. 161–195. p.

Merényi Lajos: A zalai hódoltság történetéhez. (Okmánytár.) 1911. 368–372. p.

Mészáros János altábornagy feljegyzései a hétéves háborúról. (Okmánytár.) 1942. 96–120. p.

A mezőkeresztesi csata színhelye. 1892. 404–405. p.

Miklósy Zoltán: Nagy Lajos tüzérsége. 1927. 520–522. p.

Miklósy Zoltán: A nagyemőkei palánk. 1939. 33. p.

Milodánovits Simon: A francia forradalmi háborúkban kitűnt magyar katonák. 1891. 397–413. p.

Miskolczi Gyula: Hunyadi János török-hadjáratai. 1913. 347–369., 545–583. p.

Miskolczi Gyula: Nagy Lajos nápolyi hadjáratai. 1933. 46–70., 123–146. p.

Miskolczi Gyula: Nagy Lajos második nápolyi hadjárata. 1934. 41–57. p.

Mitterpacher Gusztáv (Könyvismertetés): Borbély Andor: Erdélyi városok képeskönyve 1736-ból. (Erdélyi tudományos füzetek 161. sz.) 1943. 207-208. p.

Mitterpacher Gusztáv (Könyvismertetés): Ihnát András: Báthory István orosz háborúi. 1943. 106-107. p.

Mitterpacher Gusztáv (Könyvismertetés): Mályusz Elemér: A magyar köznemesség kialakulása. 1943. 99–102. p.

Mitterpacher Gusztáv (Könyvismertetés): Markó Árpád: Gróf Zrínyi Miklós. 1943. 102–104. p.

Mitterpacher Gusztáv (Könyvismertetés): Pivány Jenő: Egy amerikai kiküldetés története. 1943. 206–207. p.

Molitoris Károly: A lechmezei csata. 1911. 497–518. p.

A Mollináry ezred utolsó ütközete Boszniában. (1878.) 1890. 713–715. p.

Montecuccoli Raymond császári vezér és Zrínyi Miklós horvát bán között az 1661-i erdélyi hadjárat tárgyában folyt vita iratai. (Okmánytár.) 1890. 125–136., 434–444, p.

A múlt század hadi szabályzataiból. 1889. 321. p.

Münch gróf orosz tábornagy levele herceg Lobkovitz tábornokhoz. 1892. 697–703. p.

Nádasdy Ferenc gróf altábornagy kinevezése Buda parancsnokává. 1894. 692–693. p.

Nádasdy Ferenc gróf Piskinél. (1742.) 1890. 423. p.

Nádasdy Ferenc gróf tábornagy báni reversálisa. 1889. 506–507. p.

Nádasdy Ferenc gróf tábornagy kegyvesztéséhez. 1890. 117–118. p.

Nádasdy Ferenc gróf tábornagyi kinevezése. 1888. 483–485. p.

Nagy Aurél: A cs. és kir. 4. huszárezred 4. századának tevékenysége 1914. augusztus 12-től augusztus 15-ig. 1928. 29–82. p.

Nagy Géza: Hadtörténeti ereklyék a Magyar Nemzeti Múzeumban, 1910. 223–243., 588–598. p.

Nagy Géza: vitézvári báró Simonyi József. 1911. 387–396., 519–536. p. 1912. 349–366., 505–544. p.

Nagy Júlia: Kiadatlan térkép Érsekújvár 1621-i ostromáról. 1930. 135–160. p.

Nagy Vilmos: A Felvidék katonai felszabadítása. 1939. 151–186. p.

Nagy Vilmos: A 3. hadsereg átkelése a Dunán és Belgrád elfoglalása. (1915. október 6–10.) 1926. 301–333. p.

Nagy Vilmos: A nagyszebeni csata jelentősége és méltatása Erdély felszabadításának szempontjából. 1924. 244–268. p.

Németh József: A 2. hegyidandár átkelése az Albán-Alpokon 1916. február havában. 1929. 39–84. p.

Németh József: Az 1914. évi hadjárat Szerbia és Montenegró ellen. 1925. 311–352., 473–501. p.

Német-Neujahr Lajos: Elfoglalhattuk volna- e Belgrádot 1914 július 25-én. 1925. 100–112. p.

Németh Lajos (Könyvismertetés): Suhay Imre: Hadviselés és hadvezetés. 1940. 247–248. p.

Németh Lajos (Könyvismertetés): A világháború 1914–1918. Különös tekintettel Magyarországra és a magyar csapatok szereplésére. VII. köt. 1937. 279., VIII. köt. 1939. 264–265. p., IX. köt. 1941. 118–121. p.

Németh Lajos (Könyvismertetés): Wildner Károly: Pukarzów (1914. augusztus 28.) 1939. 267–268. p.

A H. K. első tíz évfolyama név és tárgymutatója 1888–1887. Az 1987. évf. melléklete.

1911–1918. Évenként név és tárgymutató

1888–1924. Tárgymutató. Összeáll. Pilch Jenő. Külön melléklet.

1925–1934. Tartalommutató. Külön melléklet.

Nyáry Iván: A 41. honvéd hadosztály a Stochod mellett. 1941. 181–192. p.

Obetkó Dezső: Az 1717-i tatárbetörés. 1941. 193–210., p.

Olchváry Ödön: Bethlen Gábor első támadása II. Ferdinánd ellen. 1890. 333–360., 528–562. p.

Olchváry Ödön: Bethlen Gábor hadseregének szervezete s hadviselési módszere a II. Ferdinánd ellen viselt háborúkban. 1888. 601–616. p.

Olchváry Ödön: A Hóra lázadás elfojtására vezényelt karhatalom magatartása. 1916. 197–142. p.

Olchváry Ödön (Könyvismertetés): Kriegs–Chronik Österreich–Ungarns. III. Theil. Der süd-östliche Kriegsschauplatz in der Ländern der ungarischen Kronen... 1888. 320–321. p.; 1890. 119–122. p.

Ortvay Tivadar: Pozsony város történetéből. 1892. 504–516. p.

Óvári Lipót: Adalék Mátyás király 1477-iki ausztriai hadjáratához. 1890. 244–245. p.

Óváry-Avary Károly: Báró Mednyánszky Cézár, az 1848–1849. évi magyar hadsereg főpapjának emlékezései a szabadságharcról. (Okmánytár.) 1929. 96–111., 227–241. p.

Óváry-Avary Károly: Gróf Schmidegg Kálmán 1848–49-es huszárkapitány és Görgey hadsegéde. (Részletek báró Mednyánszky Cézár angol Emlékirataiból.) (Okmánytár.) 1929. 503–510. p.

Öltözetre vonatkozó parancsok a 18. századból. 1891. 714–716. p.

Önfeláldozó utóvéd-harc Riednél, 1805. október 30-án. 1891. 558. p.

Az ős-magyar ruházatról és fegyverzetről. 1891. 130–132. p.

Összetes kimutatás a bányavidéki kapitányság várairól, végházairól, azok védő őrségeiről és azoknak fenntartási költségeiről, 1607-ben. 1894. 126. p.

Pais Dezső: Zrínyi Miklós a költő és hadvezér Zala vármegyében. 1913. 448–457. p.

Palatinus József: Széchenyi Jenő gróf följegyzései az 1859. évi olasz hadjáratról. 1914. 654–659. p.

Paldus József: Katonai térképek készítése II. József császár idejében, különös tekintettel Magyarországra. 1917. 167–185. p.

Pályázat: 1912. 150–152., 316–318., 1913. 164., 361., 497., 642., p.; 1924. 181–182. p.; 1925. 209–210. p.; 1927. 263–264. p.; 1930. 123. p.

Pauler Gyula: Géza orosz-görög háborúi. (1148–1156.) 1890. 1–19., 273–285. p.

Pauler Gyula: Néhány szó hadi viszonyainkról a 11–13. században. 1888. 501–526. p.

Pauler Gyula: A sajómezei csata 1241. ápril. 11. 1893. 1–14. p.

Pelz Béla: Beteg és sebesült katonák a magyar fürdőkben a 18. században. 1916. 188–191. p.

Pelz Béla: Az első magyar hadihajó. 'Királyi magyar hadigőzös Mészáros'. (1848.) 1918. 98–109. p.

Pelz Béla: Hadifoglyok Magyarországon a hétéves háború folyamán. 1916. 143–149. p.

Petky János levele szentpáli Kornis Farkas udvarhelyszéki főkirálybíróhoz, Báthory Zsigmond fejedelem hadbaszállása felől. 1895. 127. p.

Petneházy János hadijelentése 1602-ből. 1892. 245–246. p.

Pigafetta. Marcantonio Itinerariojából szemelvények. Budavár, Belgrád, Esztergom leírása. 1936. 71–74. p.

Pilch Jenő: Adalékok Görgey Artur élet- és jellemrajzához. (Töredék Szentkirályszabadjai Karsa Ferenc 1848–1849-i honvéd főhadnagy naplójából.) 1922–1923. 268-289. p.

Pilch Jenő: Adatok az 1809. évi hadjárathoz. 1918. 110–116. p.

Pilch Jenő: Adatok Leiningen-Westerburg gróf ezredesnek, a Mária Terézia-rend lovagjának élettörténetéhez. 1925. 159–170. p.

Pilch Jenő: Báró Vécsey Péter tábornok hagyatéka. 1924. 130–132. p.

Pilch Jenő: Domkovics huszárkáplár furfangjai. 1913. 466–469. p.

Pilch Jenő: Csodás megszabadulás. (1915.) 1917. 145–146. p.

Pilch Jenő: Erdély katonai helyrajzi leírása 1822-ből. 1935. 107–129. p.

Pilch Jenő: Évfordulót ünneplő magyar ezredek. 1914. 123–129., 292–296., 465–470. p.

Pilch Jenő: Fábry Mihály altábornagy hagyatéka. (1809.) 1924. 294–297. p.

Pilch Jenő: Háborúba megyek. – Töredék Karsa Ferenc honvéd főhadnagy naplójából. 1922–1923. 155–161. p.

Pilch Jenő: Harcok a diwini mocsarakban. 1912. 284–286. p.

Pilch Jenő: A 37. számú József főherceg nevét viselő magyar gyalogezred a leipzigi csatában. 1913. 286–288. p.

Pilch Jenő: Huszár bravour. (Benkovics Mihály huszárkáplár.) 1913. 134. p.

Pilch Jenő: Az istriai félsziget visszahódítása 1813-ban. 1913. 131–132. p.

Pilch Jenő: Kordás Mihály huszár zászlóvivő vitézi tettei. 1914. 301–303. p.

Pilch Jenő: Kowelsdammi Pauliny Mihály huszárkapitány vitézi tettei az 1812. évi hadjáratban. 1912. 282–284. p.

Pilch Jenő: Levél Przemsyl 1914-i ostromáról. 1916. 207–218. p.

Pilch Jenő: Magyar csapatok az 1812. évi hadjáratban. 1913. 1–143. p., 195–233., 395–434. p.

Pilch Jenő: A 2-ik számú székely gyalogezred az 1866. évi csehországi hadjáratban. 1910. 212–222. p.

Pilch Jenő: Olcsvári Olchváry Ödön. [Nekrológ.] 1924. 347–348. p.

Pilch Jenő: Önfeláldozó elöljáró. (Nagy György fhdgy.) 1913. 132–134. p.

Pilch Jenő: Perpatvar Révay Antal báró tábornok hagyatéka körül. 1922–1823. 324–330. p.

Pilch Jenő: Pigg Márton hadnagy adósságai. 1918. 272–276. p.

Pilch Jenő: Radisits Mihály kapitány hőstette 1815. április 9-én. 1912. 286–287. p.

Pilch Jenő: A sinaiai kolostor védelmezése a 2-ik számú székely határőrezred által 1788. március 24-én. 1915. 114–123. p.

Pilch Jenő: Sárói Szabó Lajos. 1870–1914. (Nekrológ.) 1914. 687–689. p.

Pilch Jenő: Szentgyörgyi Horváth Antal báró ezredes, a katonai Mária Terézia-rend vitéze. 1912. 632–635. p.

Pilch Jenő: Nosziczi Thurzó Kálmán. 1876–1914. (Nekrológ.) 1914. 689–690. p.

Pilch Jenő: Újraébredés. 1922–1923. 3–5. p.

Pilch Jenő: Világos után. Töredék szentkirályszabadjai Karsa Ferenc 1848–1849-i honvéd főhadnagy naplójából. (Okmánytár.) 1927. 104–114., 229–238. p.

Pilch Jenő: Vitéz járőr (1788.) 1914. 141–142. p.

Pilch Jenő: A voltai éjjeli harc 1848. július hó 26-án. 1912. 448–453. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Axel, Liljefalk: Torstenson tábornok 1643–1645-iki hadjáratairól. Szemle a 'Militaerl Tidsskift'. 1911. évf.-ból. 1912. 115. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Barbarich, Eugenio: A Pordenonei 1809. április 15-iki ütközet. Szemle a 'Rivista di Cavalleria' 1911. évf.-ból. 1912. 118. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Beitrag zur Geschichte des Krieges in Ungarn 1848–1849. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' VIII. Bd.-ból. 1912. 119. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Criste, Oscar: Beiträge zur Geschichte des rastatter Gesandtenmordes am 28. April 1799. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' XI. Bd.-ból 1912. 637–641. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Criste, Oscar: Der Beitritt Österreich zur Coalition im Jahre 1813 bis zur Überschreibung der sächsischen Grenze duch die Verbündeten. Szemle a  'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' VIII. Bd.-ból 1912. 120–121. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Criste, Oscar: Der Beitritt Österreich zur Coalition im Jahre 1813 bis zur Überschreibung der sächsischen Grenze duch die Verbündeten. Szemle a  'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' VIII. Bd.-ból 1912. 120–121. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Christen: Oesterreich im Kriege gegen die französische Revolution 1792. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' X. Bd.-ból. 1912. 459–461. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Egli Károly: 1. Zwei Jahre Weltkrieg. 2. Das dritte Jahr Weltkrieg. 1918. 290–291. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Endres Ferenc: A hadtörténelem tanításáról. Szemle a 'Neue Militärische Blätter' 1911. évf.-ból. 1912. 115. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Az 1859-iki hadjáratról és az 1866-iki custozzai csatáról. Szemle a 'Rivista di Cavalleria' 1911. évf.-ból. 1912. 118. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Magyar történeti életrajzok. XXXI. évf. Fest Aladár: Báró Dévay Pál altábornagy (1735–1800.) 1915. 219–220. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Formiggini: 1848-i Vicenza körüli harcokról. Szemle a 'Rivista di Cavalleria' 1911. évf.-ból. 1912. 118. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Geschichte des Kampfe Österreichs. Kriege unter der Regierung des  Kaiseres Franz. Befreiungskrieg 1813. und. 1814. Im Auftr. des k. und k. Kriegsarchivs. 144–147. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Görgei Albert: Görgei Arthur 1818–1916. 1918. 135–136. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Gyalókay Jenő: A segesvári ütközet 1849. július 31-én. 1913. 470–471. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Hausenblas: Österreich im Kriege gegen die französische Revolution 1792. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' XII. Bd.-ból. 1912. 292-294. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Helfert: Die Stadt der Palladio im Jahre 1848. Szemle a 'Mittheilungen des k. und. K. Kriegsarchivs' XII. Bd.-ból. 1912. 641. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Hoen, Max: A kolini csata (1757.) Szemle a 'Streffleurs Militärische Zeitschrift' 1911. évf.-ból. 1912. 114–115. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Horstenau Ede: Mesko altábornagy Szerencsétlen esete 1813-ban. Szemle a 'Streffleurs Militärische Zeitschrift' 1911. évf.-ból. 1912. 115. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Jakubenz: Die cisalutanische Walachei unter kaiserlicher Verwaltung 1717–1739. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' XII. Bd.-ból. 1912. 642. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Kellermann lovas dandár támadása a marengói csatában (1880.) Szemle a 'Rivista di Cavalleria' 1911. évf.-ból. 1912. 118. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Aus den Schriften des Feldmarschalls Ludwig Andreas Grafen Khevenhueller (1663–1744.). Idee vom Kriege oder Gedanken und Meinungen über die militärischen Wissenschaften und darüber formierter Discours. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' VIII. Bd.-ból. 1912. 121–122. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Aus den Schriften des Feldmarschalls Ludwig Andreas Grafen Khevenhueller (1663–1744.). Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' IX. Bd.-ból. 1912. 296. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Kienast: König Friedrich II.von Preussen und die Ungarn bis zum Hubertusburger Frieden 1763 Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' IX. Bd.-ból 1912. 294–296. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Komáromi tüzérség hadi szabályzata 1624-ből. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs'1902. évf.-ból. 1912. 114. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Közlemények Szepes vármegye múltjából. IX. évf. 1–4. sz. 1918. 136. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Kriegsberichte aus dem grossen Hauptquartier. 1918. 134–135. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Laderchi, L.: Az 1734-ik évi S. Pietro melletti csatáról. Szemle a 'La Nuova Rivista di Fanteria' 1911. évf.-ból. 1912. 118. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Lukachich Géza: A Doberdó védelme az első isonzói csatában. 1918. 289–290. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Lukinich Imre: A szatmári béke története és okirattára. 1925. 535–550. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Megjegyzések a waterlói csatáról. (1815.). Szemle a 'Rivista di Cavalleria' 1911. évf.-ból. 1912. 118. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): A mi hőseink. Tisztjeink hőstettei a világháborúban. 1916. 220–221. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs. 1911. 130–136., 343–349., 461–464., 591–594. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs. 4. Folge. 6. Bd. 1914. 143–144. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Paléologue, Maurice: A cári Oroszország a nagy háború alatt. I. 1914. júl. 20.–1915. jún. 2. 1926. 532–546. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Die Prager Juni-Ereignisse 1848. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' X. Bd.-ból. 1912. 461. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Rieger Ferenc: A hadtörténelem tanításáról. Szemle az 'Armeeblatt' 1911. évf.-ból. 1912. 115. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Sacken, Adolf: Das österreichische Corps Schwarzenberg-Legeditsch. Beitrag zur Geschichte der politischen Wirren in Deutschland Ende 1849 bis 1851. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' VIII. Bd.-ból. 1912. 118–119. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Savoyai Jenő herceg idejéből származó gyakorlati szabályzat. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' 1903. évf.-ból. 1912. 114. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Briefe des Feldmarschalls Fürsten Schwarzenberg an seine Frau 1799–1816. 1913. 295–296. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Stegemann, Hermann: Geschichte des Kriegs. 1918. 132–134. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Takáts Sándor: A kalauzok és kémek a török világban. 1913. 628–629. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Takáts Sándor: Rajzok a török világból. 1918. 287–289. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Veltzé, Alois. Die Hauptrelation des kaiserlichen Residenten in Constantinnopel Simon Reniger von Renigen 1649–1666. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' XII. Bd.-ból. 1912. 641–642. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Veltzé, Alois: Der schriftliche Nachlass des Feldmarschalls und Generall-Lieutnants Raimond Früsten Montecuccoli. Szemle a 'Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs' X. Bd.-ból. 1912. 461. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Veltzé Alajos – Stefán Pál: Unter Habsburger Banner. 1917. 155–156. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Waldstätten Egon: Weltkriegstafeln 1914–1918. 1918. 290. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Wojnovich – Veltzé: 1813–1815. Österreich in den Befreiungskriegen. 1913. 294–295. p.

Pilch Jenő (Könyvismertetés): Wrede,  Alfonz: Supplement zu den Mittheilungen des k. und k. Kriegsarchivs. Geschicte des k. und k. Wehrmacht. Die Regimenter, Corps, Branchen und Anstalten von 1618 bis Ende XIX. Jahrhunderts. 1912. 462–463. p.

Pilch Jenő. 1872–1937. (Nekrológ.) 1937. 145–147. p.

Pogány Sándor Gábor: Magyar vörös katonák Oroszországban. 1919–1921. 137–147. p.

Pogrányi-Nagy Félix: A ránki 'Hradiszkó'. 1929. 169–172. p.

Pogrányi-Nagy Félix: Torna vára. 1928. 391–418. p.

Póka-Pivny Aladár: Az Amerikai Egyesült Államok lovasságának első kiképzőmestere magyar volt. 1942. 168–178. p.

Pozder Károly: A Varasd-Szentgyörgyári 6. számú nemzeti határőrgyalogezred. 1926. 37–67. p.

I. Rákóczi György az általános fölkelésre kiadott parancsa gyors teljesítésére megsürgeti a megyéket és székeket. 1644. szept. 9. (Okmánytár.) 1896. 375–376. p.

II. Rákóczi György Szuhai Mátyásnak, Kállóvára és őrsége főkapitányának fizetését megjavítja. 1895. 406. p.

Rákosi György: Durazzo bevétele 1916-ban. 1922–1923. 310–323. p.

Rákosi György: A m. kir. 20. honvéd gyaloghadosztály felvonulása az észak-keleti harctérre és első hacrakelése Rohatynnál 1914. augusztus 29–30-án. 1922–1923. 297–432. p.

Rákosi György: A 19-ik vadászzászlóalj múltja és szereplése a világháborúban. 1925. 150–158. p.

Récsey Viktor: Egy német mű az Esztergomnál az 1542-ik évben Joachim, brandenburgi választó alatt gyülekezett s Budát fölszabadítani akaró hadseregről. 1893. 275–279. p.

Révay István: Adatok a XVIII. század végének török hadseregéről. (Okmánytár.) 1940. 124–127. p.

Révay István: Az erdélyi szorosok védelme 1788-ban. 1939. 229–257. p.

Révay István: Az 1736. és 1739. közötti török háborúk. 1938. 31–58., 133–152. p.

Révay István: Az 1736. és 1739. közötti törökországi háborúk. Az első (1737.) hadjárati év. 1935. 63–100. p.

Révay István: Az 1736. és 1739. közötti törökországi háborúk. A második (1738.) hadjárati év. 1935. 258–297. p.

Révay István: Az 1737. augusztus 4-i banjalukai ütközet. 1934. 203–216. p.

Révay István: Az 1849. április 28-i komáromi haditanács történelmi jelentősége. 1934. 66–81. p.

Révay István: II. József császár és Hadik András. 1943. 115–137. p.

Révay István: II. József török háborúja. (1788–1790.) 1942. 1–28., 179–200. P. 1943. 1–34. p.

Révay István (Könyvismertetés): Gratz Gusztáv: A forradalmak kora. Magyarország története. 1918–1920. 1936. 151–154. p.

Révay István (Könyvismertetés): Héjja Pál: A tábori egészségügy Buda visszafoglalása korában. 1936. 315–316. p.

Révay István (Könyvismertetés): Hellen, G.: Die Erziehung zum Soldaten. 1932. 122–123. p.

Révay István (Könyvismertetés): Horváth Jenő: Magyarország és a világháború. 1935. 152–154. p.

Révay István (Könyvismertetés): Kalmár Gusztáv: Lángoló tengerek. 1936. 334. p.

Révay István (Könyvismertetés): Kertész János: A Habsburg-birodalom bibliographiája 1218–1934. 1935. 154–155. p.

Révay István (Könyvismertetés): Magyar vitézi tettek gyűjteménye. 1940. 136–138. p.

Révay István (Könyvismertetés): Nitsche, Georg: Österreichisches Soldatentum im Rahmen deutsche Geschichte. 1938. 128–129. p.

Révay István (Könyvismertetés): Polner Ödön: A Mária Terézia-rend közjogi jellege. 1934. 304–307. p.

Révay István (Könyvismertetés): Reiner János: A katonai Mária Terézia-rend. 1933. 310-311. p.

Révay István (Könyvismertetés): Thim József: A Magyarországi 1848–1949-i szerb fölkelés története 1. köt. 1941. 264–265. p.

Révay István (Könyvismertetés): Török Pál: Az első lépés a világháború felé. (Az 1911-i marokkói válság története.) 1934. 120–122. p.

Révay István (Könyvismertetés): Törökhódoltság-korabeli okmányok a m. kir. Hadilevéltárban. 1936. 325–326. p.

Reiszig Ede: A János-lovagok részvéte Nagy Lajos király hadjárataiban. 1911.1–18. p.

Reiszig Ede: A János lovagok szerepe Zsigmond korában. 1912. 321–348. p.

Reiszig Ede: A János-lovagrend szerepe a magyar hadtörténelemben az Árpádok korában. 1919–1921. 109–125. p.

Relkovic Néda: Bakabánya hadi költségei 1683–1696-ig. 1914. 132–135. p.

Relkovic Néda: Bakabánya védelmi szabályzata 1642-ből. 1916. 427–429. p.

Relkovic Néda: I. Lipót királynak 1682-ben kelt rendtartása az átvonuló katonaság számára. 1919–1921. 171–175. p.

Relkovic Néda: Portyázó csapatok Újbányán a XVIII. század elején. 1915. 231–232. p.

Részlet Schweidnitz ostromából. 1757. 1888. 151–152. p.

Részlet a torgaui csatából. 1888. 316. p.

Romhányi János: Kárász Lukács hadi comissarius utazása 1672-ben. 1917. 148–150. p.

Rubint Dezső: A váci ütközet 1849. április 10. 1925. 70–90. p.

Sadlon Cyrill (Könyvismertetés): Spindler, Charles: L'Alsace pendant la guerre. 1928. 376–379. p.

Sajó János: Egy magyar csoport szerepe Havasalföld meghódításában. (1916.) 1929. 188–205. p.

Salamon Ferenc: Átalánosságok a hadtörténelemről. 1888. 1–11. p.

A sarkantyú történetéhez. 1893. 148–149. p.

Scheff Károly: Skulthéty László zászlótartó. 1929. 397–398. p.

Schikofszky Károly: A pozsonyi hídfő védelme 1809-ben. 1895. 43–66., 182–204. p.

Schneider Miklós: Gróf Heister Siegbert tábornagy amnesztialevele a székesfehérvári kurucoknak.. (Okmánytár.) 1936. 290–292. p.

Schneider Miklós: Gróf Zichy István huszárezredének létszáma a zentai csata után. (Okmánytár.) 1933. 304–305. p.

Schwarzer Jenő: Magyar huszárok a világháborúban. 1922–1923. 448–466. p. 1924. 90–100., 269–284. p.

Sebes Gyula: Adatok az 1621-iki hadviseléshez. 1912. 110–111. p.

Sebestyén József: Adatok az 1664-iki Mura- és Rábamelléki hadjárat és a vasvári béke történetéhez. 1916. 37–106. p.

Sebestyén József: Adatok gróf Nádasdy Ferenc tábornok életrajzához. 1917. 13–34. p.

Sebestyén József: Az 1797-i Komárom megyei nemesi fölkelés. 1919–1921. 148–156. p.

Sebestyén József: Gróf Nádasdy Pál kinevezi Rattky Györgyöt dunántúli vicegenerálissá. (1631.) [Okmánytár.] 1922–1923. 166–167. p.

Sebestyén József: Két I. Lipót korabeli rendelet a várőrségek garázdálkodása ellen. 1916. 429–434. p.

Sebestyén József: Magyaróvár felszerelése. (1621.) [Okmánytár.]  1922–1923. 165–166. p.

Sebestyén József: A szendrői tábor rendjét szabályozó edictum. 1915. 226–228. p.

Sebestyén József: Wesselényi Ferenc nádor patens levele Barkóczy István katonáihoz. 1914. 299–301. p.

Seléndy Andor (Könyvismertetés): Garay Lajos: A pécsi m. kir. honvéd hadapród-iskola története.  1940. 248–252. p.

Seléndy Andor (Könyvismertetés): Magyar könyvészet. 1936.1940. 138–139. p.

Seléndy Andor (Könyvismertetés): Petrichevich Horváth Emil: A Petrichevich család naplói. 2. rész. 3. köt. 1941. 124–126. p.

Seléndy Andor (Könyvismertetés): Timon Béla: Irányelvek a hadtörténelem és a hadtörténetírás tudományos műveléséhez. 1941. 122–124. p.

Sikerült hadicsel (1814.). 493–494. p.

Sikerült lesállás Mastricht mellett. 1892. 707. p.

Sillye Gábor kormánybiztos jelentése a debreceni ütközetről. [Okmánytár.] 1943. 202–204. p.

Simon János: Török rabok Nógrád megyében. [Okmánytár.] 1910. 500–503. p.

Skultéty Antal százados: (1808.) 1892. 246–247. p.

Somorjay Jenő: A cs. és kir. 1. lovashadosztály működése 1914. augusztus havában. 1933. 83–102. p.

Somorjay Jenő: A 11. honvéd lovashadosztály működése 1915. augusztus 25-től szeptember 9-ig. 1931. 230–246. p.

Somorjay Jenő (Könyvismertetés): Lamb, Harold: Dszingisz khán a föld ura. 1933. 119–121. p.

Soós Elemér, sóvári: Az 1278. évi morvamezei (dürnkruti) csata. 1890. 459–477. p.

Soós Elemér, sóvári: A munkácsi vár. 1910. 418–445., 513–548. p.

Soós Elemér, sóvári: Sóvár története, hadi- és műleírása. 1922–1923. 244–268. p.

Soós Elemér, sóvári: A tokaji vár története. 1913. 65–88., 167–194. p.

Soós Elemér. [Nekrológ.] 1929. 130–131. p.

Sörös Pongrác: Holub József: Istvánffy Miklós históriája hadtörténelmi szempontból. [Könyvism.] 1910. 267–569. p.

Spinitzhofer József (főhadnagy). 1888. 147–149. p.

Stephanie Adolf: A budai kir. palota, a pozsonyi és dévényi várak a múltban. 1896. 377–416. p.

Stephanie Adolf: Szigetvár építészete és ostroma 1566-ban. 1896. 209–219. p.

Stielly Walter: Részlet a M. K. 41. honvéd gyaloghadosztály kárpáti harcaiból, 1915. márciusában. 1922–1923. 290–309. p.

Suchter István (Könyvismertetés): Revue des Études Hongroises et Finno-Ougrioennes. VI. évf. 1. füz.  1928. 531–534. p.

Suhay Imre: A cs. és kir. 8/2. lovasüteg szerepe 1916. július 28-án. 1936. 271–277. p.

Suhay Imre: Egy magyar huszártiszt feljegyzései I. Napoleon 1812. évi hadjáratáról. [Okmánytár.] 1941. 103–114. p.

Suhay Imre: A Monarchia katonai kormányzóságának tevékenysége Szerbiában, 1916–1918-ban. 1943. 60–72. p.

Suhay Imre: Monarchiánk egykori katonai közigazgatása. 1943. 159–170. p.

Suhay Imre: Tüzérségünk szerepe az uscieczkói hídsánc védelmében. 1941. 93–102. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Ashiei Hino: Jelentenivalónk nincs. Egy japáni katona feljegyzései. 1941. 133. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Bouchler, F.: Napoleon, egy lángész üstökösútja. 1943. 213–214. p.

Brenken, W.: Kavallerierverwendung nach den aus der Kriegsgeschichte zu ziehenden Lehren. 1929. 122–123. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Cochenhausen, Friedrich v.: Gneisenau. 1929. 528. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Das deutsche Feldeisenbahnwesen. Bd. 1. 1928. 114–115. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Ehrenbuch unserer Artillerie. Bearb. von Hugo Kerchnawe Bd. I. 1935. 344–345. p. Bd. II. 1937. 139. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Fischer, Eduard: Krieg ohne Heer. Meine Verteidigung der Bukowina gegen die Russen. 1936. 156–157. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Fischer, Johannes: Zwischen Wolken und Granaten. 1932. 122. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Fischer, H. A. L.: Európa története. 2. köt. 1941. 132–133. p., 3. köt. 1942. 224–225. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Flank, Werner: Als wir nach Frankreich zogen. 1943. 108–109. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Foch: Meine Kriegserinnerungen 1914–1918. 1931. 280–284. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Frantz, Günther: Die Vernichtungsschlacht in kriesgeschichtlichen Beispielen. 1928. 249–251. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Gallvitz, M. v.: Meine Führertätigkeit im Weltkrig. 1929. 254–256. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Gehre, Ludwig: Die deutshce Kräfteverteilung während des Weltkrieges. 1929. 120–122. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Giesl, W.: Zwei Jahrzehnte in nahen Osten. 1928. 251–253. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Golowin: Die Weltmach Grossbritannien. 1936. 162–164. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Goltz, Colmar v. d.: Denkwürdigkeiten. 1929. 253–254. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Gottl Jenő – Mojzer László: Hadseregünk ellátása a világháborúban. 1. köt. 1928. 517–521., 2. köt. 1929. 517–520. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Hausner, Arthur: Die Polenpolitik der Mittelmächte und die österreichisch-ungarische Militärverwaltung in Polen, während des Weltkrieges. 1936. 154–155. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Heigl, Fritz: Taschenbuch der Tanks. 1928. 115–117. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Hering, Ernst: Der deutsche Ritterorden. 1943. 211–212. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Hoen, Max – Waldstätten, Egon: Die letzte Reiterschlacht der Weltgeschichte (Jaroslavice 1914.) 1931. 149–150. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Hosse, Carl: Az angol–belga felvonulás tervei Németország ellen a világháború előtt. 1931. 149. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): József főherceg: A világháború, amilyennek én láttam. 1. köt. 1927. 115–121. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Kornel, Abel: Karst. Ein Buch vom Isonzo. 1935. 345–346. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Labusquierre, Jean: 'Vérité sur les Combattants' Grand Batailles de Mai – Juin 1940 és 'Nouvelles vérités sur les Combattants' 1943. 113–114. p.

Suhay Imre (Könyvismertetés): Lenz, Friedrich: Politik und Rüstung der Vereinigten Staaten. 1943. 212–213. p.

Székely Ottokár: Hunyadi János első török hadjáratai. (1441–1444.) 1919. 1–64. p.

Szendrei János: Ali kapidán basának a Nagyvárad alatt levő táborból 1660. augusztus hó 9-én az egri vilajethez tartozó községek lakóihoz intézett levele, melyben biztosítja őket, hogy a táborában levő tatár Kurtán hadakat meg fogja fékezni [Okmánytár.] 1888. 171. p.

Szendrei János: A Blankenstein huszárok a würzburgi ütközetben. 1796. szeptember 3. 1910. 260. p.

Szendrei János: Brinye vár javainak és hadiszereinek jegyzéke 1489. november 27-éről. [Okmánytár.] 1888. 495–499. p.

Szendrei János: A diósgyőri vár története. 1927. 265–351. p.

Szendrei János: Az ecsedi vár 1619-ben. 1890. 76–81. p.

Szendrei János: Egykorú hadi tudósítás a Timok vize körül 1789-1790-ben folyt harcokról. 1911.337-342. p.

Szendrei János: Egykorú hírlapi tudósítások a francia háborúk idejéből. 1911. 585–588., 1912. 104–109. p.

Szendrei János: Az érsekújvári kapitányságban 1620-ban összeírt hadak. [Okmánytár.] 1914. 155-158. p.

Szendrei János: Eszterházi Pál gróf nádornak Kis-Martonban 1686. aug. 19-én kelt rendelete Sopronmegye rendjeihez, melyben írja, hogy a török erőnek Buda alá érkezése miatt ő felsége Buda alatti hadait valami diversió miatt, onnan másfelé rendelni ne kényszeríttessék, a rendek az insurgens hadakkal a Rába melletti táborba szálljanak. [Okmánytár.]1889. 703-704. p.

Szendrei János: Hadgyakorlat a Rákoson 1837-ben. 1911. 458. p.

Szendrei János: Hadi segedelem kérés a hét éves háborúk s a franczia háborúk idejéből. 1756–1815. [Okmánytár.] 1913. 297–301. p.

Szendrei János: A hadi tárogató. 1911. 576–584. p.

Szendrei János: Hadifoglyok Konstantinápolyban az 1788-iki hadjárat után. 1910. 605–606. p.

Szendrei János: Hadik András altábornagy, mint egyházi író. 1918. 121–122. p.

Szendrei János: Hadseregünk egyenruházata és felszerelése a XVIII. század második felében. 1911. 110–118., 320–326. p.

Szendrei János: Harcok Boszniában 1837-ben. 1911. 457–458. p.

Szendrei János: Egy járőr hőstette a Volta melletti harcban, 1848. július 27. 1910. 262–263. p.

Szendrei János: Katonai szerződés-levél a nagy török háborúk idejéből. 1891. 277–279. p.

Szendrei János: A katonának öltözetbeli külső ékességéről. 1911. 121–125. p.

Szendrei János: Egy magyar gyalogezred zászlószentelése Veronában 1837-ben. 1911. 458–460. p.

Szendrei János: Magyar hadi szabályzatok és utasítások a XVII. században. 1889. 285–304. p.

Szendrei János: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. A Khevenhüller-féle hadi utasítás. 1913. 150–159., 310–320., 490–496., 638–641. p.

Szendrei János: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. A Khevenhüller-féle hadi utasítás. 1914. 164–165., 333–334., 498–500., 683–686. p.

Szendrei János: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. A Khevenhüller-féle hadi utasítás. 1915. 266–296., 435–438., 546–552. p.

Szendrei János: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. A Khevenhüller-féle hadi utasítás. 1916. 242–260., 456–473. p.

Szendrei János: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Szeged szab. kir. város nemzeti őrsége betanításánál előforduló vezényszavak. (1848.) 1913. 318–320. p.

Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. 1893. 92–110., 266–273., 377–393., 691–701., 1917. 328–339., 1918. 33–49., 186–201., 1922–1923. 269–278. p.

Szendrei János: Magyar hadtörténelmi emlékek a külföldi múzeumokban. 1924. 285–293., 1925. 428–451., 1926. 216–221., 334–342., 1927. 210–217., 541–555. p.

Szendrei János: Magyar huszárok az asperni csatában. 1809. május 21–22. 1910. 260–262. p.

Szendrei János: Magyar huszárok francia szolgálatban 1693-ban. 1910. 606–607. p.

Szendrei János: Egy magyar katona-család a múlt század elején (Rétei Zámbory Imre.) 1910. 603–304. p.

Szendrei János: Magyar mérnökkari tiszt és közvitéz a XVII. századból. 1910. 257–258. p.

Szendrei János: A magyar vezényszó. 1911. 49–62., 236–250. p.

Szendrei János: II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek a szolnoki református egyházhoz intézett levele, melyben elrendeli, hogy a szolnoki vár megerősítésekor Berzon-Ville francia mérnök által lerombolt templomuk és parochiájok helyett új építtessék stb. [Okmánytár.] 1888. 669–670. p.

Szendrei János: II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek 1704. október hó 22-én Vihnyén kelt rendelete, a tábori posta szolgálat ügyében. 1917. 150–151. p.

Szendrei János: Régi magyar hadvezérek arcképcsarnoka. Gróf Eszterházy Miklós nádor. 1912. 279–281. p.

Szendrei János: Régi magyar hadvezérek arcképcsarnoka. Hadadi gróf Wesselényi Ferenc nádor. 1912. 630–631. p.

Szendrei János: A sárospataki és gyulafehérvári ágyúöntőházak a XVII. században I. Rákóczi György idejében. 1891. 116–127. p.

Szendrei János: Szálló Mihály huszárőrmester hőstette 1793. október 26-án. 1910. 259. p.

Szendrei János: Szentiványi László ezredes (1717–1756.) 1910. 601–602. p.

Szendrei János: Szolnok eleste 1552-ben. 1889. 125–140. p.

Szendrei János: A 10-ik huszárezred közlegényeinek hőstettei a solferinói csatában, 1859. június 24. 1910. 263–266. p.

Szendrei János: Egy XVII. századbeli magyar huszár-ezredes szerződtetése. 1889. 158–159. p.

Szendrei János: Váraink rendszere és fölszerelése a XVI. és XVII. században. 1888. 86–103., 416–430., 617–631. p.

Szendrei János: A velikai vár fölszerelések jegyzéke 1490. március 9. 1981. 551–555. p.

Szendrei János: Vitézvári báró Simonyi József. 1913. 458–465. p.

Szendrei János: Zsigmond király, pozsonyi várban lévő hadi sátrainak jegyzéke 1429. és 1430-ban. [Okmánytár.] 1890. 728–732. p.

Szendrei János: Zsigmond királynak 1389. évi január hó 20-án Budán kelt levele, melyben kijelenti, hogy Sopron megyében fekvő Borostyán várát zálogszerűleg leköti Kanisay Miklós kir. tárnokmesternek, úgy azonban, hogy ez a várat kijavítsa. [Okmánytár.] 1889. 514–516. p.

Szendrei János: Zsigmond királynak Lippán 1426. szeptember hó 5-én Grebe Jánoshoz, Szeben város előljáróihoz és a havaselvi részekben lévő hadai kapitányaihoz intézett levele, melyben a Dán vajda védelmére rendelt ezer ember kiállítása iránt rendelkezik. [Okmánytár.] 1888. 164–170. p.

Szendrei János: Zsigmond királynak Nándorfehérvárott, 1427. okt. 7-én Istvánhoz, korogi bán fiához intézett levele, melyben a husziták ellen kiállítatni rendelt tíz lándzsásra adott ötszáz forint erejéig, Perényi Miklós főlovászmesternek, nevezett István birtokaira végrehajtási és zálogjogot ad. 1888. 329–332. p.

Szendrei János (Könyvismertetés): Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1910. évf. 1911. 130. p.

Szendrei János (Könyvismertetés): Id. Görgey István: Görgey Arthur ifjúsága és fejlődése a forradalomig. 1917. 352–358. p.

Szendrei János (Könyvismertetés): Id. Görgey István: Görgey Arthur a száműzetésben. 1849–1867. 1918. 282–287. p.

Szendrei János (Könyvismertetés): Jedlicska Pál: Eredeti részletek gróf Pálffy-család okmánytárához 1401–1653 s gróf Pálffyak életrajzi vázlatai. 1911. 127–128. p.

Szendrei János (Könyvismertetés): Kiss István, R.: Az utolsó nemesi felkelés századik évfordulója emlékére. 1. köt. 1911. 128–129. p.

Szendrei János (Könyvismertetés): Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. 3. köt. 1709–1735. 1911. 126–127. p.

Szendrei János (Könyvismertetés): Ortvay Tivadar: A mohácsi csata, elvesztésének okai és következményei. 1911. 129. p.

Szendrei János: (1857–1927.) (Nekrológ.) 1928. 1–2. p.

Szentgáli Antal: A segesvári ütközet (1849. július 31.) orosz forrás nyomán. 1922–1923. 279–289. p.

Szentiványi Gyula: A magyar hadtörténelmi irodalom repertoriuma 1897–1909-ig. 1910. 275–300., 469–490., 1911. 136–142., 349–355. p.

Szepesy: Kurucz betörés Stíriába. 1894. 268–270. p. 1893. 498–508. p.

Szepessy F.: Zrínyi Miklós gróf jelentése Kanizsa élelmezéséről és a Dobry erődnek a törökök által történt bevételéről 1604-ben. 1896. 351–352. p.

Szepesi G.: Zrínyi-iratok a cs. és kir. hadi levéltárban, 1603-ból. 1893. 498-508. p.

Szilágyi István: Egy harcintézkedés a sziléziai háborúk idejéből. (1758.) 1897. 129–131. p.

Szilágyi István: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. Hadik András altábornagy szabályzata a magyar lovasság számára. 1896. 535-539. p..

Szilágyi István: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. A máramaros-megyei 1744-iki évi magyar nemesi fölkelés számára kiadott utasítás. 1897. 309–312. p.

Szilágyi Sándor: Adalék két tüzérszertár történetéhez I. Rákóczi György idejében. 1888. 177–185. p.

Szilágyi Sándor: Az erdélyi 1681-iki hadjárat előkészületeinek történetéhez. 1891. 415–420. p.

Szilágyi Sándor: Az erdélyi hadszervezet történetéhez. (Okmánytár.) 1893. 155–160. p.

Szilágyi Sándor: Magyar hadiszabályzatok gyűjteménye. I. Rákóczi György 1634-iki hadi szabályzata. 1894. 143–148. p.

Szilágyi Sándor: Szathmár capitulatioja 1644-ben. 1892. 142–156. p.

Szinnyei József – Mangold Lajos: A hadtörténeti irodalom repertóriuma. Vezérek kora. 1888. 162–163., 326–328., 666–668. p.

Sznistsák Béla: Áthajózás a Drinán és a Piavén. 1919–1921. 93–108. p.

Szulejmán pasa kudarca Lugosnál. (1598.) 1888. 489–490. p.

Szunyogh Gáspár levele a nádorhoz, 1643. március 21. 1897. 305–306. p.

Tájékoztató a m. kir. Hadtörténelmi Levéltárról. 1938. 388–389. p.

Takáts Sándor: Erdődi Pálffy Tamás (1534–1581.) 1915. 85–118. p.

Takáts Sándor: Rátóti Gyulaffy László. 1915. 472–495. p.

Takáts Sándor: Thengöldi Bornemissza János. 1914. 1–33., 234–261., 403–422., 528–555. p.

Tanító Béla (Könyvismetetés): A világháború 1914–1918. III. köt.1934. 293–296. p., V. köt. 1932. 240–246. p.

A tartalék önálló fölhasználása. 1894. 270–271. p.

Tata megvétele a törököktől, 1598. augusztus 1-én. 1888. 490–492. p.

A táthi csata 1685. augusztus 16-án. 1892. 694–697. p.

Téglás Gábor: Az aradi ereklye-múzeum. 1893. 414–417. p.

Téglás Gábor: Julius Berenicianus hadtestének szerepe Dácia védelmében. 1912. 1–25., 181–200., 392–415., 572–600. p.

Téglás Gábor: A két Moesia legioemlékeinek jelentősége Alsó-Pannónia hadtörténetében. 1911. 197–235. p.

Teleky Mihályné özv. javai Görgényben. 1702. 1895. 406–407. p.

Thaisz László: Honvédtüzérek Prezmyslben. 1926. 480–514. p.

Thallóczy Lajos: Mátyás király első két török hadjárata (1643–1464.) 1915. 362–396. p.

Thaly Kálmán: Adalékok II. Rákóczi Ferenc tüzérsége történetéhez. 1888. 343–354. p.

Thaly Kálmán: Bujdosó kurucok paprikás levele a kőszegi bíróhoz. 1893. 718–719. p.

Thaly Kálmán: Egykorú jelentések a koroncai csatáról. 1704. 1890. 445–458. p.

Thaly Kálmán: Egykorú levél a lengyel örökösödési háborúról. 1734. 1890. 709–710. p.

Thaly Kálmán: Az erdélyi kuruc haderő létszáma 1704-ben. 1896. 4–10. p.

Thaly Kálmán: Érsek-Újvár megvétele 1704-ben. 1892. 231–236. p.

Thaly Kálmán: Érsek-Újvár utolsó magyar várparancsnokainak utasítása 1710-ből. 1889. 20–48. p.

Thaly Kálmán: Gróf Bercsényi László, francia maréchal, ifjúkori magyar leveleiből. 1890. 408–413. p.

Thaly Kálmán: Gróf Bercsényi László, francia maréchal, magyar levele 1740-ből. 1890. 413–417. p.

Thaly Kálmán: Gróf Bercsényi Miklós jellemzése. 1892. 577–585. p.

Thaly Kálmán: Gróf Esterházy Antal török fogsága, 1698. 1891. 704–707. p.

Thaly Kálmán: Gróf Forgách Simon 1706-ik évi hadrendje. 1893. 274. p.

Thaly Kálmán: Ismeretlen régi hadtudományi munka a XVII. századból. 1891. 273–274. p.

Thaly Kálmán: A kard-, kézi lőfegyver- és tölténygyártás történetéhez hazánkban. 1891. 132–135. p.

Thaly Kálmán: Katonadolgok a kurucvilágból. 1895. 285–338., 413–453. p.

Thaly Kálmán: Egy kuruc tábornok (Berthói Ferenc) hagyatéka. 1710. 1896. 141–160. p.

Thaly Kálmán: Még egyszer a koroncai csatáról s gróf Forgách Simon tábornokról. 1891. 433–461. p.

Thaly Kálmán: Megfejtés. (Vallonok lázadása Pápán 1600-ban c. cikkhez.) 1888. 648. p.

Thaly Kálmán: Ősmagyar fegyverek és hadi szokások maradványai a kurucvilágban. 1889. 155–158. p.

Thaly Kálmán: Rákóczi (Ferenc II.)-féle dátum nélküli hadi cikkek. Edicta Militaria. 1888. 651–653. p.

Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc fejedelem tábori őrszabályzata. 1705. [Okmánytár.] 1888. 308–311. p.

Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc fejedelem hadiparancsa. 1710. 1892. 273–277. p.

Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc hadi utasítása gróf Forgách Simon tábornok számára. 1706. 1890. 109–111. p.

Thaly Kálmán: II. Rákóczi Ferenc hadserege. 1888. 12–23. p.

Thaly Kálmán: A szomolányi ütközet. 1704. május 28. 1892. 1–27.

Thaly Kálmán: Tényleges létszámok és hadi fölszerelés Rákóczi (Ferenc II.) hadseregének ezredeiben. 1891. 7–26., 153–179. p.

Thaly Kálmán: A trencsényi csatáról, 1708. (Újabb adatok.) 1897. 145–159., 313–331. p.

Thury József: Dsáfer pasa. 1892. 399–403. p.

Thury József: Az 1663–1664-ik évi hadjárat. 1890. 361–382., 499–527.

Thury József: Még valami a régi magyar hadviselésről. 1889. 312–313. p.

Thury József: A régi magyar és török hadviselés. 1888. 562–600. p.

Thury József: Szigetvár elfoglalása 1566-ban. Török forrás szerint. 1891. 60–80., 208–225. p.

Thury József: A török történetírás Esztergom visszavételéről  1795-ben. Egykorú török forrás szerint. 1892. 68–80., 181–196. p.

Thury József: A várnai csatáról. (1444.) 1892. 636–654. p.

Thury József: Zrínyi Miklós hadtudományi elveinek forrása. 1890. 36–58. p.

Thurzó Kálmán, nosziczi: Fogarasi Nádasdy Ferenc gróf tábornagy, a katonai Mária Terézia-rend nagykeresztese. (1709–1783.) Élet és jellemrajz. 1915. 1–58., 301–333., 443–471. p.

Thurzó Kálmán, nosziczi: Írott hadtörténelmi emlékek gyűjtése. 1913. 160–162. p.

Thurzó Kálmán, nosziczi: A Mária Terézia-rend vitézeinek sírjai. 1913. 284–286. p.

Thurzó Kálmán, nosziczi: Gróf Széchenyi István szerepe a lipcsei csatában. (1813. október hó 16–19.) 1914. 335–360. p.

Thurzó Kálmán, nosziczi: A 19. számú cs. és kir. Ferenc Ferdinánd magyar gyalogezred a lipcsei csatában. 1913. 612–315. p.

Thurzó Kálmán, nosziczi: Vitézvári Simonyi báró königswardi bravurja. (1813.) 1913. 611–612. p.

Thurzó Kálmán, nosziczi: A wippachi huszáremlék. 1914. 476–477. p.

Timon Béla: A magyar hadúri jog. 1938. 1–30. p.

Timon Béla: A magyar hadügyi politika fejlődése a Habsburg-uralkodók alatt. 1942. 29–63. p.

A tiszti kinevezések közlése a múlt században. 1893. 284. p.

A 16-ik huszárezred történetéből. Sück kapitány rohama 1800. június 19-én. 1890. 712–713. p.

Tóth László: I. Rákóczi György beleavatkozása a 30. éves háborúba. 1917. 100–138., 260–291. p.

Tóth Zoltán: A fekete sereg pusztulása. 1913. 501–523. p.

Tóth Zoltán: A huszárok eredtéről. 1934. 129–196. p.

Tóth Zoltán: A huszárság eredethagyománya 1937-ben. 1938. 59–76. p.

Tóth Zoltán: A huszita eredetű szekérvár. 1916. 265–311. p.

Tóth Zoltán: A huszita szekérvár a magyar hadviselésben. 1918. 1–32., 159–185. p.

Tóth Zoltán: Kuruc-sorozás 1753-ban. 1915. 517–522. p.

Tóth Zoltán: Zechenter-család. 1929. 499–502. p.

Tóth Zoltán (Könyvismertetés): Darkó Jenő: Az ősmagyar hadművészet fejlődése és hatása Nyugat-Európára. 1934. 286–289. p.

Tóth Zoltán (Könyvismertetés): Ludenhorff, Erich: Meine Kriegserinnerungen. 1914–1918. 1919–1921. 176–197. p.

Tóth Zoltán (Könyvismertetés): A magyar huszár. 1936. 311–314. p.

Tóth Zoltán (Könyvismertetés): Szabó Dezső: Küzdelmeink a nemzeti királyságért. 1917. 359–361. p.

Tóth Zoltán (Könyvismertetés): Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. 1918. 129–132. p.

További adalékok a mezőkeresztesi csata történetéhez. (1596.) 1892. 547–552. p.

Török kormányférfiak az 1564–1573. években 1894. 558–561. p.

Török Pál: Gróf Széchenyi István mint katona. 1943. 171–194. p.

Török Pál: Kőszeg ostromának történelmi jelentősége. 1932. 165–170. p.

Török Pál (Könyvismertetés): The Historians history of the world. (Ed. by. H. S. Williams.) 1927. 424–428. p.

Török Pál (Könyvismertetés): Horváth (Jenő) Eugene: Origins of the Crimean War. 1937. 291–292. p.

Török–magyar jegyzékváltás 1593-ból. 1895. 555–556. p.

A törökök Jaicza előtt 1521-ben. 1888. 654–656. p.

Udvary Jenő: Psychológiai megfigyelések a harctérről. 1919–1921. 157–170. p.

Újabb adat Nógrád várának 1663. évi feladásához. 1893. 417–418. p.

Az utolsó magyar nemes 'insurrectió' dalaiból. 1892. 560–562. p.

Vadnai Emil: Részletek a 10. isonzói csatából. 1919–1921. 65–77. p.

Vadnai Emil (Könyvismertetés): Conrad [Franz von Hötzendorf]: Aus meiner Dienstzeit. Bd. 4. – Arz, Arthur: Zur Geschichte des grossen Krieges.1914–1918. 1924. 327–333. p.

Vadnai Emil (Könyvismertetés): Rubint Dezső: Adatok a magyar katona szerepléséhez a világháborúban. 1924. 168. p.

Vadnai Emil (Könyvismertetés): Schwarte: Der grosse  Krieg. Bd. 5. Der Österreichisch-ungarische Krieg. 1922–1923. p. 168–174. p.

Vágó Ignác: Mars Hungaricus. 1895. 248–253. p.

Vajticzky Emánuel: Evlia Cselebi feljegyzései a magyarok harcmodoráról és katonai jelleméről. 1914. 282–292., 458–465. p.

Váli Béla: A 'Tudományos Hadász' története. 1890. 419–421. p.

A vallonok lázadása Pápán 1600-ban. 1888. 485–489. p.

Válságos helyzet, egy epizód a hétéves háborúból. 1888. 492–493. p.

Ványi Ferenc: Nagyvárad visszafoglalása a töröktől 1692-ben. 1917. 71–99., 292–327. p.

Várady Gábor: Savoyai Jenő és a Nándorfehérvár elleni hadjárat. 1716–1717. 1894. 20–38., 191–215. p.

Varga Sándor: A cebrów-worobijówkai harcok 1916. június–július havában. 1924. 101–129. p.

Vári Rezső: Bölcs Leó taktikájának az Escorialban levő kéziratai. 1894. 413–423. p.

Vári Rezső – Bárczay Oszkár: Bölcs Leó taktikája. 1896. 23–52. p.

Várőrségek állománya 1571-ben. 1897. 118–119. p.

Végváraink a XVI. század közepén. 1892. 542–547. p.

Végvárak őrsége 1556-ban. 1895. 259–562. p.

Veress Endre: Báthory István király magyar hadserege. [Részletek a 'Lengyelországi adalékok hazánk s főleg Erdély XVI–XVII. századi történetéhez' c. műből.] 1897. 277–291. p.

Veress Endre: Buda és Pest 1602–1603-iki ostroma. 1910. 52–79., 388–417. p.

Veress Endre: Csábrág várának elfoglalása 1611-ben. 1910. 599–601. p.

Veress Endre: A Görgeyek egykori gőrgői várkastélya. 1912. 446–448. p.

Veress Endre: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. I. Rákóczi György 1645-iki hadi szabályzata. 1911. 155–161. p.

Veress Endre: Magyar hadi szabályzatok gyűjteménye. II. Rákóczi Ferenc hadi rendelete a káromkodók ellen. 1892. 712–716. p.

Veress Endre: Somlyai Ferenc lippai vitéz végrendelete 1551-ből. 1913. 129–130. p.

Veress Endre: Zsarnóczi naplója Budavár 1686-iki ostromáról. 1911. 449–456. p.

Victorin cseh herceg elfogatása. 1890. 249–250. p.

Vidos Géza: A magyarság szerepe az Osztrák-Magyar Monarchia katonai műszaki szervezetének keretében. 1941. 135–172. p.

Vitéz huszárok. (1814.) 1892. 562–563. p.

Voith Ferdinánd emlékirata Meskó tábornok visszavonulásáról az 1809-ik évi győri csata után. 1894. 150–169. p.

Weber Arthur: Zrínyi Miklós halála 1664. november 18. 1910. 80–114. p.

Wertner Mór: Az 1291. évi magyar-osztrák hadjárat. 1916. 349–386. p.

Wertner Mór: Az 1328. évi magyar-osztrák hadjárat. 1913. 44–64., 234–246. p.

Wertner Mór: Magyar hadjáratok a XV. század első felében. Okirati kútfők nyomán. 1911. 63–76., 251–276., 410–448., 537–574. p.

Wertner Mór: Magyar hadjáratok a XV. század második felében. 1912. 54–92., 201–237., 416–445., 601–621. p.

Wertner Mór: Magyar segítőcsapat a göllheimi csatában. (1298. július 2.) 1915. 59–84. p.

Wertner Mór: Nagy Lajos király hadjáratai. (1342–1382.) 1918. 59–97., 202–271. p.

Wertner Mór: A nikápolyi hadjárat 1396-ban. 1925. 31–62., 213–253. p.

Wertner Mór: Újabb adalékok a középkori magyar hadjáratokhoz. 1910. 199–211. p.

Zákonyi Mihály: Hadbavonult katonák családjainak ellátása II. József korában. 1915. 397–403. p.

Zaleski, Zbigniew: Bem József altábornagy származása. 1941. 173–180. p.

Zászlómentés. (1809.) 1890. 118–119. p.

Závodszky Levente: Árva és Likava ostroma 1670-ben. 1912. 622–629. p.

Závodszky Levente: Labanc strázsa, kuruc furfang. 1913. 279–282. p.

Závodszky Levente: Az oroszok 1849-i betöréséhez. 1915. 236–237. p.

Závodszky Levente: Báró Pongrácz Gáspár és kuruc társai a rajnai harcokban. 1913. 123–128. p.

Závodszky Levente: A premontrei guerilla. 1915. 237. p.

Závodszky Levente: Sobieski litvánjai a kuruc Trencsén megyében. 1915. 175–187. p.

Zichy István: Gróf Zichy István huszárezredének kérdéséhez. 1934. 270–272. p.

Zrínyi Miklós egy kiadatlan költeménye. 1889. 512–514. p.

Zrínyi Miklós gróf 1664-iki téli hadjáratáról. 1892. 691–694. p.

Zsinka Ferenc (Könyvismertetés): Budapesti Szemle 1916. 471. és 472. sz. 1917. 364. p.

Zsinka Ferenc (Könyvismertetés): Erdélyi Gyula: Veszprém város története a török idők alatt. 1914. 480–482. p.

Zsinka Ferenc (Könyvismertetés): Mihóczi Rezső: Zrínyi és Montecuccoli polemiája.  1914. 482. p.

Zsinka Ferenc (Könyvismertetés): Oszvaid Arisztid: Hunyadi János ifjúsága. [Történeti Szemle 1916.]  1917. 152–158. p.

Zsinka Ferenc (Könyvismertetés): Századok. 1916- 2–3., 6–8. sz. 1917. 364–365. p., 1917. 2–3. sz.  1917. 364. p.

Zsinka Ferenc (Könyvismertetés): Tóth Zoltán: I. Mátyás hadügyi politikája. 1913. 292–294. p.