A szakosztály 1990. december 13-án Elektronikai-Informatikai szakosztály néven alakult meg.
Az alakuló ülésen Dr. Várhegyi István elnökölt. A szakterületi tagozódásnak megfelelõen nyolc szakcsoportot alakítottak, majd megválasztották azok vezetõjét és titkárát (zárójelben):
- Távközlési szakcsoport (Pesti István, Soltész József);
- Rádióelektronikai szakcsoport (Csikász István, Dr. Bán Miklós);
- Informatikai szakcsoport (Dr. Munk Sándor, Szalma László);
- Információgazdálkodási szakcsoport (Dr. Széplaki János, Csikós István);
- Rádiótávközlés-kutató szakcsoport (Kevei Gyula, Fenyves Péter);
- Katonai elektronikai kutatás-fejlesztési szakcsoport (Ráth Tamás, Zakor Géza);
- Frekvenciagazdálkodási szakcsoport (Nemes István, Hatternik György);
- Rádióelektronikai infrastruktúra-kutató szakcsoport (Dr. Várhegyi István, Koczák Imre).

A szakosztály elsõ elnökének Dr. Nagy Pált, titkárának Dr. Papp Ivánt választották.
A szakosztály azon kutatókat és a katonai elektronika iránt érdeklõdõ magyar állampolgárokat kívánta összefogni, akik tenni is kívánta az ország védelme érdekében. Az önkéntes alapon létrejött szervezõdés nem a honvédség napi, operatív feladatait akarta megoldani, hanem elméleti kutatások segítségével, alternatívákkal kívánta támogatni a döntéshozókat.

A Magyar Hadtudományi Társaság elsõk között megalakult Elektronikai-Informatikai szakosztálya 1991. február 23-án tartotta meg elsõ tudományos konferenciáját vándorgyûlés formájában. A vándorgyûléssel azt kívánta reprezentálni, hogy egy szombati napon is képes a szakterület tudományos kérdéseivel mintegy 100 fõt megmozgatni.
A konferencián bemutatkozott a nyolc szakcsoport, bemutatták szakterületüket, és felvázolták a jövõbeli kutatásaik fõ irányát. A vándorgyûlésen részt vettek a polgári kutatóintézetek és a Híradástechnikai Tudományos Egyesület jeles képviselõi is.
A szakosztály taglétszáma 1991. végére elérte az 59-et, így az MHTT második legnagyobb szakosztálya lett abban az idõben.

Az elektronika és az informatika területén lezajló gyors változásokból kiindulva a szakosztály vezetõsége fontos kérdésnek tartotta, hogy a tagjai számára megfelelõ iránymutatást tudjon adni. Ezt a szakosztály konferenciák, bemutatók szervezésével érte el, amelyek hozzájárultak a szakosztály tagjai tudományos szakmai felkészültségének emeléséhez, ezzel is erõsítve ragaszkodásukat a szakosztályhoz.
Kiemelkedõ rendezvény volt az 1993. decemberében, a szakmai fõnökséggel és a ZMKA-val együtt rendezett konferencia, amelyen kiemelt figyelmet fordítottak a térinformatika és a katonai alkalmazások tanulmányozására. A szakosztály tovább erõsítette kapcsolatait más tudományos szervezetekkel, például a Híradástechnikai Tudományos Egyesülettel. Ezek a közös rendezvények az ismeretszerzésen túl lehetõvé tették számukra a szakmai mûvelõinek jobb megismerését is.

A szakosztály feladatai között mindig fontos szerepet játszott a tudományos fokozat megszerzésére pályázók tudományos mûhelyvitáinak megszervezése, lebonyolítása, a publikációs lehetõségek felkutatása, a pályázati kiírások elõkészítése.
A taglétszám 1995 elején 52 volt. Ebben az évben a szakosztály már igen szerteágazó tevékenységet folytatott, (immár 10 szakcsoportból állt) ezért szükségessé vált a csoportok megújítása, és rendezvényeik rendszeressé tétele. Újra kellett választani a szakcsoportok vezetõit, a profilok tisztításához a szakcsoportokat - a szükségnek megfelelõen - szét kellett választani, illetve össze kellett vonni. A szakosztály vezetõségét kiegészítették a szakcsoportok által javasolt tagokkal. Ebben az idõben sikerült szakcsoportba tömöríteni a legnagyobb hazai hadiipari kutatással, fejlesztéssel foglalkozó vállalatokat: A Videoton-Mechlabort, a Mûszeripari Kutatóintézetet, a Távközlési Kutató Intézetet és az Elektronikai Igazgatóságot. Ezek a vállalatok biztosították a szakosztály szponzorálását is.
Az MHTT elnökségének döntése lehetõvé tette a szakosztály szakértõi csoportjának kialakítását.
A szakosztály tudományos felfogása és érdeklõdése nyitott a hadtudomány és más tudományágak legújabb eredményei iránt. Ennek köszönhetõen az MH-n belül elsõként kezdte kutatni az információs kor, az információs társadalom, az információs hadügyi forradalom, az információs és vezetési hadviselés problémakörét. Ezen a téren jelentõs eredményeket ért el a téma feltárásában. Két olyan egyetemi jegyzet is született, amely tartalma egyre gyorsuló ütemben megy át a magyar katonai köztudatba. Több konferencián és szakmai fórumon cseréltek véleményt ebben a témakörben.

1995-ben a szakosztály az alábbiakban fogalmazta meg küldetését: a kor követelményeinek magas szinten megfelelõ tudományos mûhely kialakítása, ami lehetõvé teszi tagjai számára a szakmai-tudományos véleményalkotást azzal a céllal, hogy rendszeresen segítsék a katonai felsõ vezetés döntéseit és a katonai elektronika, informatika fejlõdését; olyan vonzó alkotó környezet létrehozása, amely elõsegíti a tagjai szakmai fejlõdését.
1997. december 17-én a szakosztály új vezetõséget választott. Titkos szavazással elnökké választották Dr. Nagy Pált, titkárrá Ványa Lászlót, a vezetõség tagjaivá pedig Dr. Várhegyi Istvánt, Dr. Király Györgyöt és Zakor Gézát. A vezetõség nem a szakcsoportok jelöltjeibõl állt össze, hanem a szakosztály aktív tagjainak döntése alapján. Erre az idõre gyakorlatilag megszûnt a szakcsoporti tagozódás, és a taglétszám is elérte a valaha volt legkisebb, 31-es számot.
A szakosztály vezetésének megújításával a tagság aktivitása is megnõtt. Célul tûzték ki a tevékenység javítását, az aktív tagság létszámának stabilizálását, a hatékonyabb tájékoztatást, és új tagok bekapcsolását a szakosztály munkájába. 1998. folyamán kiemelt kérdésként foglalkoztunk a híradás és az informatika helyzetével a NATO csatlakozás tükrében.

1998-ban az MHTT elnöksége hosszú idõn át végzett kiemelkedõ hadtudományi kutató, oktató-nevelõ munkássága elismeréseképpen Dr. Várhegyi Istvánnak ítélte a Tanárky Sándor díjat.
1999-ben ismét növekedett a szakosztály létszáma és az év végén már harmadik legnagyobb szakosztály volt az MHTT-n belül.
Az Elektronikai Igazgatósággal és a Távközlési Kutató Intézettel közösen lebonyolított szakmai délutánjaink méltán váltották ki a résztvevõk elismerését. Az információvédelem legmodernebb eszközeinek, a mûholdas jármûkövetés eljárásainak, vagy a különbözõ elektronikai felderítõ eszközök fejlesztésének kérdéseirõl folytatott szakmai beszélgetések bizonyították, hogy a hadiipar és az alkalmazók, illetve a hadiipar és a tudományos kutatóhelyek közötti kapcsolat sokkal élõbbé, gyakorlatiasabbá tehetõ a hasonló szakosztályi rendezvényekkel.
A konferenciaszervezõ tevékenység 1999 és 2000-ben felerõsödött a korábbi évekhez képest. Két nemzetközi és egy hazai szakmai konferencia társrendezõje volt a szakosztály. Tagjai elõadásokat tartottak, doktoranduszai beszámoltak legújabb kutatási eredményeikrõl. Az elõadások mintegy 80%-a angol nyelven hangzott el.
2000. decemberében a szakosztály vezetõségének újraválasztása során elnökké választotta Dr. Makkay Imrét, titkárrá Ványa Lászlót, tagokká Dr. Váncsa Júliannát, Dr. Várhegyi Istvánt és Zakor Gézát. Szakosztályunk tagjai sorából 2001-ben a Felügyelõ bizottságba választotta a Közgyûlés Dr. Nagy Pált, az Etikai bizottság elnökévé pedig Dr. Várhegyi Istvánt.

A Társaság küldöttgyûlése 2001-ben tudományos díjat alapított a hadtudományi kutatómunkában kiemelkedõ teljesítményt nyújtó 35 évesnél fiatalabb MHTT tagok, doktoranduszok, egyetemi és fõiskolai hallgatók elismerésére, amelyet Korponay János honvéd ezredesrõl, a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjáról nevezett el. 2001-ben ezt a díjat szakosztályunk tagja, Magyar Ferenc Attila nyerte el.

Rendezvényeink sorában kiemelkedõ helyet foglalt el a 2001. április 24-25-én, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen megrendezett Robothadviselés nemzetközi konferencia, amelyet a Honvéd Vezérkar Vezetési Csoportfõnöksége, az MHTT Elektronikai - Informatikai Szakosztálya és a ZMNE Elektronikai hadviselési tanszéke közösen rendezett. A konferencián szakosztályunk 7 tagja tartott elõadást angol, és 5 magyar nyelven. A konferencia elõadásainak szerkesztett változata mindenki számára rendelkezésre áll a Hadtudományi Tájékoztató 2001/7. számában.

A Társaság Küldöttgyûlése által elfogadott feladattervnek megfelelõen 2001 õszétõl az MHTT hadtudósai és meghívott szakértõi szabadegyetemi elõadássorozatot tartottak a HM Kulturális és Szabadidõ Központ KHT Stefánia úti mûvelõdési házában. Ennek keretében elõbb Dr. Várhegyi István tartott elõadást: Az információs korszak és az információs társadalom biztonsági és védelmi kérdései; kihívások, válaszok, lehetõségek, megoldások és technikai képességek; információs környezetvédelem; szövetségi rendszerek, nemzetállamok, az állam szerepe az információs társadalom kialakításában témakörben, majd ezt követõen Dr. Haig Zsolt alezredes követte: Digitális hadszíntér és új típusú hadsereg, információs hadviselés - vezetési hadviselés; a vezetési és irányítási technika bénítása címû elõadásával.

Szakosztályunk létszáma 2002. novemberében 48 fõ volt. Ebben az évben a tagdíjhátralékkal rendelkezõ tagok számára levelet küldtünk, amely eredményeképpen az elmaradt tagdíjfizetések egy része rendezõdött.
2002-ben szakosztályunk több tagja aktívan bekapcsolódott a pilóta nélküli repülõk önálló kezdeményezésû fejlesztési programjába. A szellemi tõke az Elektronikai hadviselés tanszék, illetve ezen keresztül a szakosztály körül koncentrálódik. Az év során kísérleti repülések egész sorát hajtottuk végre. Az elért eredményeket bemutatókon, kiállításokon igyekeztünk minél szélesebb szakmai körben publikálni.

2002. márciusában fejezték be a Széchenyi Terv SZT-IS-1 projektben dolgozó szakosztálytagok a "Az információs társadalom veszélyforrásai. A kormányzat szerepe a védelem és az ellentevékenység mûszaki és szervezeti megoldásaiban" címû tanulmányt és prezentációs anyagot, majd az elért eredményeket egy szimpózium keretében bemutatták.
Az év kiemelkedõ eseménye volt a Szablya 2002. harcászati gyakorlat és a hozzá kapcsolódó szakmai bemutató. 2002. szeptember 23-26. között a Baglyas-hegyen volt módunk a fejlesztés alatt álló pilóta nélküli repülõket és alkalmazási kérdéseiket a miniszterelnök úr, a Honvédelmi Minisztérium, a katonai felsõ vezetés és az érdeklõdõk számára bemutatni.

2002. október 1-én szakosztály értekezletet tartottunk, amelyen 5 új tagot mutattunk be a tagságnak, majd elõadások következtek. Dr. Várhegyi István a katonai célú robotok elterjedésével és a hibrid haderõ megteremtésére irányuló nemzetközi kutatásokkal foglalkozott. Dr. Makkay Imre a hazai pilóta nélküli repülõfejlesztésekrõl beszélt, majd ennek egy speciális ágáról, a villamos hajtású repülõkrõl tartott érdekes elõadást Molnár András. A rendezvényrõl a Hadtudományban beszámoltunk.

Dr. Haig Zsolt és Kovács László személyében szakosztályunk tagjai is bekapcsolódtak a 2002. október 10.-11.-én megrendezett Szövetség a biztonságért konferencia és kiállítás lebonyolításában.
2002. november 27-28 között került sor a Robothadviselés-2 konferenciára a ZMNE-n, amelyre minden szakosztálytagunk személyre szóló meghívót kapott. A konferencia két napja alatt 26 elõadás hangzott el és 7 kiállító szakmai-technikai bemutatóját tekinthették meg az érdeklõdõk.
2002. december 12-én A Magyar Hadtudományi Társaság konferenciát rendezett a Magyar Honvédség haditechnikai eszközeinek korszerûsítése tárgykörben, a Honvédelmi Minisztériumban. A konferencián Dr. Várhegyi István kapott lehetõséget, hogy az utóbbi években folytatott trendkutatási eredményeit ismertesse egy korreferátumban.
2002. december 15-én a Petõfi Rádió Gordiusz Magazin címû mûsorában szakértõként részt vett Dr. Makkay Imre és Dr. Várhegyi István, akik a modern kor technikai kihívásairól, a hadviselés új és perspektivikus eszközeirõl beszélgettek a mûsor készítõivel.

2003-ban szakosztályunk több tagja aktívan folytatta a pilóta nélküli repülõk fejlesztési programját. A kutatás és fejlesztés az Elektronikai hadviselés tanszék, illetve ezen keresztül továbbra is az Elektronikai-Informatikai szakosztály körül koncentrálódik. Tagjaink az év folyamán Torinóban, Brüsszelben, Stockholmban, Párizsban és Gosseliében tartottunk elõadást a NATO, illetve az Európai Unió UAVNET szervezetének rendezvényein.
A program sikeres folytatásához a további szakértõk mellett anyagi támogatásra volt leginkább szükség, ezért egy Oktatási Minisztériumi pályázat kertében kidolgoztunk egy kétéves futamidejû K+F projektet "Pilóta nélküli légi hordozókon telepített környezet- és katasztrófavédelmi monitoring rendszer" címmel. A pályázatban kitûzött célok sajnos forráshiány miatt nem valósulhattak meg. Az év során ismét kísérleti repülések egész sorát hajtottuk végre. Az elért eredményeket bemutatókon, kiállításokon mutattuk be a szakmai kör számára.

2003-ban a tagdíjhátralékkal rendelkezõ tagok számára levelet küldött a Társaság elnöksége, amely eredményeképpen az elmaradt tagdíjfizetések egy része rendezõdött. Sajnos voltak olyanok, akik nem reagáltak a felszólításra, felhalmozott 3 éves tagdíjhátralékukat nem rendezték, ezért a közgyûlés döntése alapján a Társaság elnöksége tagsági viszonyukat megszüntette. Ez az intézkedés szakosztályunkból 6 fõt érintett.
Ebben az évben két tagtársunk doktori PhD mûhelyvitáját is támogatta a szakosztály úgy szakmailag, mint a rendezésben. Fekete Károly és Kovács László sikeresen meg is védték értekezésüket. Arra buzdítjuk PhD hallgatóinkat, hogy továbbra is támaszkodjanak a szakosztály segítségére, vegyék igénybe úgy szakmailag, mint a mûhelyviták megrendezésében rendelkezésünkre álló lehetõségeinket.
2003. október 15-én sikeres szakmai konferenciát szervezett a ZMNE Katonai Kommunikációs Rendszerszervezõ tanszék "Kommunikáció 2003" címmel, amelyen szakosztályunk tagjai is elõadást tartottak, illetve résztvevõként voltak jelen.

2003. október 29-én szakosztály értekezletet tartottunk, amelyen kerekasztalbeszélgetésre hívtuk meg Csizmazia László mk. alezredes urat, a HM HVK Felderítõ Csoportfõnökség Elektronikai Hadviselési Osztály osztályvezetõ helyettesét, aki tájékoztatót adott a szolgálat jelenérõl, a haderõreform nyomán kialakult helyzetrõl és a várható további lépésekrõl. Válaszolt a felmerült kérdésekre, elhangzott véleményekre és összességében érdekes vitadélutánt tudhatunk magunk mögött.

2003. november 25-én került sor a Robothadviselés-3 konferenciára a ZMNE Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskolai Karán, amelyre minden szakosztálytagunk szintén személyre szóló meghívót kapott. A konferencia alatt 24 elõadás hangzott el, amelybõl 9-et szakosztályunk tagjai tartottak angol nyelven. 7 kiállító szakmai-technikai bemutatóját tekinthették meg az érdeklõdõk.

2003-ban a beszámoló-vezetõségválasztó szakosztályülés Dr. Várhegyi István javaslatára, egyhangúlag úgy döntött, hogy a szakosztály nevét MHTT Elektronikai, Informatikai és Robotikai szakosztályra változtatja.
A szakosztály tagsága mandátumának lejártával felmentette a vezetõséget, majd titkos szavazással újat választott. Elnök - Dr. Ványa László, titkár - Dr. Kovács László, tagok - Dr. Dárdai Árpád, Dr. Fekete Károly, Dr. Vass Sándor és Dr. Várhegyi István.
Az MHTT 2004. évi közgyûlése a szakosztály tagjai közül a Társaság Intézõ bizottsága tagjává, elnökhelyettesévé választotta Dr. Ványa Lászlót, az Felügyelõ bizottság tagjává Dr. Nagy Pált és az Etikai bizottság tagjává Dr. Haig Zsoltot.

Szakosztályunk feladata, hogy tagságán, szakértõin keresztül a katonai elektronika különbözõ szakterületeit tudományos alapossággal és hozzáértéssel mûvelje. Arra törekszünk ezután is, hogy meggyõzõdéses, küldetéstudattal rendelkezõ, önmagukat folyamatosan továbbképzõ tagjaink szakmai-tudományos véleményalkotással és kutatómunkájukkal támogassák a katonai vezetést a szakmai döntések meghozatalában.

A szakosztályi beszámolók, valamint az MHTT tízéves fennállásának jubileumára megjelent kiadvány anyagai alapján összeállította: Dr. Ványa László