A TÁRSASÁG HÍREI
Egy hiánypótló könyv
Jövõre lesz tíz éve annak, hogy Magyarország aktív részvételt vállalt a balkáni békefenntartásban. A Magyar Mûszaki Kontingens katonái voltak az elsõk, akik NATO vezette mûveletben bizonyíthatták felkészültségüket. Ahhoz, hogy hazánk 1999-ben tagja lett a Szövetségnek, a Bosznia-Hercegovinában végzett eredményes munka is hozzájárult. A kontingens 2248 napot töltött a hadszíntéren, ahol katonáink – közel 2000 fõ – 380 számozott feladatot hajtottak végre.
A felsoroltakat egy olyan könyvbõl merítettem, amely hiánypótlónak számít, amelynek megjelenését régen vártuk. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont jelentette meg a Védelmi Tanulmányok sorozatban dr. Padányi József: Békefenntartás Boszniában: a Magyar Mûszaki Kontingens címû munkáját.
A szerzõ saját tapasztalataira és sok éves kutatásaira alapozta elemzéseit. A könyv tartalmazza a Magyar Mûszaki Kontingens által elvégzett szakfeladatok tudományos igényû elemzését és számos olyan következtetést, amelyek eddig nem kaptak nyilvánosságot. Bemutatja a békefenntartó erõk törzsének felépítését, a mûszaki törzs helyét, a mûszaki támogatás sajátosságait és feladatait. Értékeli a kontingens megalakításának körülményeit, a mûködés tapasztalatait.
A szerzõ érdekes megoldást választott az egyes – a magyar gyakorlatban eddig nem ismert vagy nem alkalmazott – mûszaki támogatási feladatok bemutatására. Önálló tanulmányként is értékelhetõk a polgári-katonai együttmûködés, és a békefenntartó mûveletek környezetvédelmi feladatairól szóló mellékletek, valamint a hadszíntéren megismert újszerû mûszaki eszközökrõl szóló anyag. A könyvet idõrendi táblázat és jogszabály gyûjtemény egészíti ki.
Egészen aprólékos munkát tükröz a szakfeladatokról szóló melléklet. A szerzõ több éven át kutatta a kontingens okmányait, a hadszíntéren készített videofilmeket és az egyéb fellelhetõ dokumentumokat. A feladatok összefoglalása ennek megfelelõen igen alapos, és hûen tükrözi azt az erõfeszítést, ami katonáinkat jellemezte ebben a misszióban. Érdekessége ennek a fejezetnek azok a rövid „pletykák”, amelyek egyes feladatok körülményeit teszik plasztikusabbá.
Az a tény, hogy a szerzõ maga is aktív részese és alakítója volt az IFOR/SFOR mûveleteknek megalapozza a könyv hitelességét. A kontingens törzsfõnökeként, parancsnokhelyetteseként, majd az SFOR csapatok mûszaki fõnökeként, olyan adatokhoz is hozzájutott, olyan összefüggéseket is látott, melyeket kevesen ismerhetnek a mûszaki támogatással és a békefenntartással foglalkozó szakemberek közül.
A könyv megírása rámutatott egy olyan hiányosságra is, amelyrõl valamennyien tudunk, de keveset teszünk ellene. A Magyar Mûszaki Kontingens történetének feldolgozásához elvileg minden feltétel adott volt. Készültek okmányok, fényképek, videofelvételek, esetenként összefoglaló jelentések. Mindezek ellenére a kutatás során az derült ki, hogy az archiválás esetleges, az okmányok egy része használhatatlan, sok bennük a pontatlanság, illetve egy részük elveszett. Hiányzott az egységes akarat és elképzelés, a mindenkori vezetõk – parancsnok, törzsfõnök – hozzáállásán múlott a hatékony adatrögzítés. Csak remélni lehet, hogy a jelenleg is folyó missziókban ez már másképp van.
A könyv sikere megjósolható. Egyrészt a békefenntartó mûveletek kutatásával foglalkozó szakemberek, másrészt a misszióban érintett „veteránok” körében számíthat nagy érdeklõdésre. Fényképekkel színesítve, a szakmaiságon túlmutató részekkel kiegészítve – a mûveletek megkezdésének 10. évfordulójára kiadva – a könyvesboltok polcain is megállja a helyét.
Kolossa Sándor