Köszöntünk minden kedves látogatót
a
HONVÉD KULTURÁLIS
EGYESÜLET
honlapján
A fegyveres szolgálat háborúban és békében embert próbáló feladat. Az igazi katonát nem a pusztítás vágya motiválja, hanem az emberi értékek megőrzése és védelme.
A hősök a háború poklában is őrizték a kultúra értékeit. Balassi, Zrínyi, Petőfi egyszerre voltak katonák és alkotók.
"Marullus Poéta azt deákul írta, ím én penig magyarul,
Jó lovam mellett való füven létemben fordítván meg deákbúl,
Mikor vígan laknám vitéz szolgáimmal, távozván bánatimtul."
(Balassi Bálint: Ejusdem Generis)
A fenti idézet szinte sugallja, hogy magunk előtt lássuk vitéz Balassit, aki a portyázások rövid pihenőin nyeregtáskájából elővette féltve őrzött verseskötetét és a klasszikus rímeket magyarra fordítva szőtte újra. Balassi tudta, hogy nem elég csak az ellenséget legyőzni, nem a vér és szenvedés, hanem a kultúra gazdagítja az utókort.
Hasonló gondolatok vezérelték azokat a katonákat is, akik 1992 decemberében Kaposváron egyesületet alapítottak, hogy betölthessék a kulturális híd szerepét a civil társadalom és a honvédség között.
Munkájuk eredményességét és értékét jelzi, hogy 1998 január 1-től az egyesület kiemelten közhasznú szervezetként működik.
Az egyesület tagjainak többsége hivatásos katona, akik hivatásukból fakadóan hiteles képviselői és ápolói évezredek magyar katonái által ránk hagyományozott kulturális örökségünknek.
A HONVÉD KULTURÁLIS EGYESÜLET
A L A P S Z A B Á L Y A
A Honvéd Kulturális Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 61-63. §-ai, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezéseire figyelemmel az egyesülési jog alapján a mai napon az Egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:
I.
Általános rendelkezések
1. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, kiemelkedően közhasznú tevékenységet folytató, párt- és politikamentes, önkormányzattal rendelkező szervezet. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és a cél elérése érdekében szervezi tagjainak tevékenységét.
2. Az Egyesület demokratikus és önkormányzati elvek szerint tevékenykedik. Az Egyesület a teljes egyenjogúság és a szakmai szolidaritás elve alapján jött létre, közös feladatvállalással működik.
3. A tagok jogai egyenlők. Az Egyesület a tagok demokratikusan kinyilvánított többségi akarata szerint, a kisebbségi érdekek és vélemények tiszteletben tartása alapján tevékenykedik.
II.
Az Egyesület neve, székhelye, emblémája és jogállása
1. Az Egyesület neve: Honvéd Kulturális Egyesület
2. Székhelye: 7400 Kaposvár, Németh István fasor 7.
1087 Budapest, Kerepesi út 29/b.
3. Alapításának éve: 1992.
4. Emblémája: középkék
5. Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság
egész területére.
6. Az Egyesület jogi személy, kiemelkedően közhasznú szervezet.
III.
Az Egyesület célja
1. Az Egyesület célja a kultúra, a honvédelem és a biztonság össztársadalmi ügyének támogatása, a honvédelmi hagyományok ápolása, megőrzése, az ifjúság honvédelmi nevelésének segítése, a hadtörténelmi ismeretek bővítése, a magyar történelmi hadseregek kulturális értékeinek felkutatása, megőrzése, népszerűsítése, továbbá az egyetemes és magyar kultúra terjesztése, valamint a mindenkori hadsereg művelődési tevékenységének és az azt folytató szervezetek szakmai támogatása, és érdekképviselete, közvetítő szerep vállalása a polgári művelődési intézményrendszer felé. Egyéb közfeladatok ellátása.
2. Az Egyesület - szakmai tapasztalatainak felhasználásával - segíteni és támogatni kívánja a céljaival megegyező demokratikus, országos, regionális, és helyi kulturális, honvédelmi jellegű kezdeményezés sikeres megvalósítását.
3. Az Egyesület az ifjúság nevelésének, honvédelmi nevelésének magas színvonalú támogatása érdekében együttműködik a honvédelem és biztonság ügyéért felelős intézményekkel, szervezetekkel, illetve önállóan is szervez és rendez olyan programokat, programsorozatokat, amelyek elősegítik annak megvalósulását.
4. Az Egyesület fontosnak tartja a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítését, a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez szükséges feltételek, illetve minden egyéb művelődést segítő lehetőség biztosítását, az aktuális kulturális és művészeti információk közvetítését, a szakmai képzések, fórumok szervezését.
5. Az Egyesület támogatja a polgári és honvédségi művelődés és kulturális együttműködés fejlesztését, igény szerint segítséget kíván nyújtani a szakterületet érintő jogszabályi döntés-előkészítéshez.
6. Az Egyesület - céljaival összefüggő - önálló szakmai érdekképviseletet valósít meg. A honvédségi munkavállalók kulturális érdekeinek érvényesítésében együttműködik valamennyi, az Egyesület törekvéseit elfogadó szervezettel, intézménnyel.
IV.
Az Egyesület feladata, tevékenysége
1. Az Egyesület a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére a Ksztv. 26. § c) pontjában felsorolt tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységek végzésében vesz részt:
a) a 3. alpont szerinti tudományos tevékenység, kutatás,
b) a 4. alpont szerinti nevelés, oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés,
c) az 5. alpont szerinti kulturális tevékenység,
d) a 6. alpont szerinti kulturális örökség megóvása,
e) a 7. alpont szerinti kulturális örökség megóvása,
f) a 10. alpont szerinti gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
g) a 14. alpont szerinti sport, a munkaviszonyban és a polgári jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével,
h) a 15. alpont szerinti közrend és közbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás,
i) a 19. alpont szerinti euro-atlanti integráció elősegítése,
jh) a 20. alpont szerinti közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.
2. Az Egyesület, mint kiemelkedően közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy ezen tevékenységek keretében nyújtott szolgáltatást - ingyen vagy térítési díj ellenében - bárki igénybe veheti.
3. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet az Alapszabályában meghatározott közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
4. Az Egyesület szervezete politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá az országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzat választáson jelölt állítása.
5. Az Egyesület tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
6. Az Egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. CV. törvény, valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. CXL. törvény alapján állami szervnek kell biztosítania.
7. Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
V.
Az Egyesület tagjai, a tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
1. Az Egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes.
2. Az Egyesületnek lehet rendes tagja (a továbbiakban: tag), pártoló tagja és tiszteletbeli tagja. Az Egyesület tagja kizárólag természetes személy lehet. Jogi személy csak pártoló, vagy tiszteletbeli tagként vehet részt az Egyesület tevékenységében.
3. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, a tagságból eredő kötelezettségeket vállalja, az Egyesületet anyagilag és erkölcsileg támogatja, továbbá tudása és képességei szerint tevékenyen részt vesz az Egyesület tevékenységében, és tagfelvételi kérelmét a Választmány jóváhagyja.
4. A belépési szándékot a Választmányhoz beadott írásos tagfelvételi kérelem formájában kell jelezni. A felvételt kérőnek a belépési kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri, és azt, továbbá az Egyesület céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el, továbbá, hogy a belépés évében esedékes tagdíjat a felvételtől számított 30 naptári napon belül befizeti.
5. A tagfelvételhez az Egyesület egyik tagjának ajánlása szükséges. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a Választmány hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében – az ajánlás alapján - a tag kérelme alapján a Választmány egyszerű szótöbbségi határozattal dönt.
6. A kérelemről döntő határozatot a felvételt kérővel közölni kell. A tagsági jogviszony a felvételről szóló határozat meghozatalának napjára visszaható hatállyal a határozat új tag részére történt közlésének napján keletkezik.
7. Elutasító döntés esetén, annak okairól írásban kell tájékoztatni a felvételt kérőt. A tagfelvételi kérelem akkor utasítható el, ha a felvételt kérő az Egyesületre vonatkozó szabályokat magára nézve kötelezőnek nem fogadja el, vagy ha büntetőeljárás hatálya alatt áll, illetve ha büntetett előéletű, az ezzel járó hátrányok alól való mentesülés időpontjáig. A felvételt kérőnek a kérelmét elutasító ok megszűnése esetén újbóli kérelem benyújtására nyílik lehetősége. A felvételt kérő a tagfelvételi kérelmet elutasító döntés ellen 30 napon belül jogosult a Közgyűléshez fordulni. oly módon, hogy ezen időtartamon belül írásban kezdeményezi a Választmánynál a Közgyűlés összehívását. Az elnök legkésőbb a kezdeményezéstől számított 90 napon belüli időpontra köteles a tagfelvételről való döntés érdekében a Közgyűlést összehívni, vagy az esedékes Közgyűlés napirendjébe ezt a kérdést felvenni. A Közgyűlés a Választmány döntését megváltoztathatja, illetőleg azt hatályában fenntarthatja.
8. A tagsági jogviszonyt az Egyesület elnöke által kiállított tagsági igazolvány tanúsítja. Az egyesületi tagokról az Egyesület Titkára naprakész nyilvántartást köteles vezetni.
9. Pártoló tag lehet minden olyan természetes, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az Egyesületet támogatni kívánja. A pártoló tag pártoló tagsági jogviszonya a tagra vonatkozó szabályok szerint létesül.
10. A Választmány egyszerű szótöbbségi határozattal tiszteletbeli tagnak kérheti fel azt a természetes személyt, jogi személyt, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely az Egyesület céljainak megvalósításában nem tagsági jogviszonyban kiemelkedően sokat tett. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A nem tagsági jogviszonyban létesült tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, tanácskozási joga alapján jogosult felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. A tagsági jogviszonyban lévő tiszteletbeli tagnak az elfogadással egy időben nyilatkoznia kell, hogy kíván e a jövőben a korábbi tagsági jogviszonyban tevékenykedni, ha igen, akkor a tagdíj fizetési kötelezettség kivételével minden, a tagokra vonatkozó jogok és kötelezettségek vonatkoznak rá.
11. Az egyesületi tagság, pártoló tagság megszűnik:
a) a természetes személy tag, pártoló tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag, pártoló tag jogutód nélküli megszűnésével,
b) a kilépés írásbeli bejelentésével,
c) kizárással,
d) ha jogerős bírósági ítélet megállapítja, hogy a tag, pártoló tag bűncselekményt követett el, vele szemben büntetést alkalmazott, és nem részesítette előzetes mentesítésben,
e) az Egyesület megszűnésével.
12. Kilépési szándékát a tag, pártoló tag köteles bejelenteni a
Választmánynak. A kilépés a Választmány részére történt bejelentéssel egyező
időpontban hatályos, a tagsági, pártoló tagsági jogviszony megszűnéséhez nem
szükséges, hogy a Választmány a kilépési nyilatkozatot elfogadja. Kilépés esetén
a titkár a tagot a tagnyilvántartásból törli.
13. A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, illetve pártoló tagot, aki vagy amely valamely, az egyesületi tagságból, pártoló tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen, ha a két az egy évnél régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, vagy az Egyesület tulajdonában szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kárt okozott, és azt az Egyesületnek írásbeli felszólításra sem téríti meg, illetőleg ha más az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
14. A tagot, illetve pártoló tagot a Választmány az esedékes tagdíj befizetésére, továbbá az Egyesület tulajdonában szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt megtérítésére legalább két alkalommal, írásban köteles felszólítani. A felszólító levélnek tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben a felszólító levélben megjelölt, a levél kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidő alatt a tagdíjat, illetve az okozott kárt nem fizeti meg, úgy az Egyesület erre ismételten felhívja, a második felszólító levélben szabott, a kézhezvételétől számított, szintén legalább 8 napos határidő eredménytelen eltelése kizárást von maga után. A Közgyűlés az Egyesület tulajdonában szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott kárt felszólítás ellenére történő meg nem térítése miatt, az alapul szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 60 napon, de legfeljebb az ok bekövetkeztétől számított 1 éven belül hozhat a kizárásról határozatot.
15. A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
16. A tag kizárásról, illetve a tiszteletbeli tagi cím megvonásáról szóló határozat csak akkor hozható meg, ha a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
17. A tiszteletbeli tagság lemondással is megszűnhet.
18. A kilépés, illetve a tagsági jogviszony egyéb okból történő megszűnése esetén a befizetett tagdíj vissza nem követelhető.
VI.
A tagok jogai és kötelezettségei
1. Az Egyesület céljainak elérése érdekében az Egyesület működésével kapcsolatban a tagok javaslatokat, észrevételeket tehetnek, és konkrét lépéseket indítványozhatnak.
2. Az Egyesület tagja a feltételek megléte esetén és az azt kizáró ok hiányában a Választmány, vagy az Ellenőrző Bizottság tagjává választhatók és választhatnak.
3. A tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján jogosult a Közgyűlésen, rendkívüli Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, javaslatot tenni napirendi pont felvételére, továbbá az összes tag 1/3-a kezdeményezheti a rendkívüli Közgyűlés összehívását napirendjére vonatkozó javaslattételével egyidejűleg. A pártoló tag és a nem tagsági jogviszonyban lévő tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni.
4. A tag a Közgyűlésen felszólalhat, véleményét kifejtheti, határozati javaslatot tehet és jogosult szavazni. A tagok javaslatait a Közgyűlés köteles megvitatni és arról döntést hozni.
5. A tagok az Egyesület valamennyi szolgáltatását kedvezményesen vehetik igénybe.
6. Bármely tag az ok megjelölésével javaslatot tehet valamely tag kizárására, melyről legalább az összes tag 1/3-ának kezdeményezése esetén a Közgyűlés határozatot hoz.
7. Az Egyesület valamely szervének jogszabálysértő vagy az Alapszabállyal ellentétes határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt bármely tag megtámadhatja, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg annak jogszabálysértő voltát, illetve azt, hogy a határozat ellentétes a jogszabállyal vagy az Egyesület Alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy az Egyesület szervének határozata jogszabálysértő vagy ellentétes az Alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a határozatot hozó szerv köteles azt megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni.
8. A tag köteles eleget tenni az Alapszabályban és a Közgyűlés határozataiban meghatározott kötelezettségeinek, betartani az Alapszabályt és az Egyesület szervei által hozott határozatokat, továbbá az Egyesület célját, szellemiségét, és értékrendjét tiszteletben tartani.
9. A tag tevékenységével köteles elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását, és rendezvényeken, összejöveteleken köteles taghoz méltó magatartást tanúsítani.
10. A tag köteles a Közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben befizetni. A tagok az Egyesület tartozásaiért csak a befizetett tagsági díj összegéig felelnek.
11. A tag köteles az Egyesület vagyonát megóvni, a Közgyűlés által rábízott feladatokat elvégezni.
12. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.
VII.
Az Egyesület szervezete
1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület Választmánya irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök, a titkár, a választmányi tagok, valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai. Az Egyesület Választmánya Tiszteletbeli Elnököt kérhet fel, aki az Alapszabályban meghatározott feladat- és jogkörében jár el.
2. Az Egyesület ügyintéző szervének tagja és az Egyesület
képviselője olyan magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási, vagy
tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a
közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt.
3. A Közgyűlés és a Választmány határozathozatalában nem
vehet részt az a személy, aki vagy akinek a Ptk. 685. § b) pontja szerinti
közeli hozzátartozója, illetve élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a
határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen
más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem
minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által
megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület
által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő
cél szerinti juttatás.
4. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a Választmány elnöke vagy tagja,
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
5. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
6. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
7. Az Egyesület legfőbb szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés.
8. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az Egyesület elnöke a napirend közlésével hívja össze. Az elnök a Választmány egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha az összes tag legalább 1/3-a írásban kéri.
9. A Közgyűlés és a rendkívüli Közgyűlés összehívása, a napirendi pontok és a tárgyalandó napirendi pontokhoz szükséges anyagok összeállítása, tanácsadó személyek meghívása az elnök vezetésével a Választmány feladata.
10. A Közgyűlést az elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A napirendet a tagok részére a Közgyűlés kitűzött időpontja előtt legalább 15 nappal kiküldött meghívóban, bárki más részére pedig a székhelyen, a Közgyűlés előtt legalább 15 napra történő kifüggesztés útján kell közölni.
11. A napirend kiegészítését bármely tag kérheti, akár a meghívó kézhezvételét követően írásban, akár a Közgyűlésen személyesen. Az írásban javasolt napirendi pontokról a tagokat írásban értesíteni kell, ha ez a javaslat beérkezésétől a Közgyűlés időpontjáig hátralévő időben megtehető. A tag által javasolt napirendi pontot a Közgyűlés köteles megvitatni, és ha szükséges, arról döntést hozni. Döntés azonban csak akkor hozható, ha a napirendi pont közlése a Közgyűlést megelőző legalább 5 nappal megtörtént. Ez a döntési korlát a megismételt Közgyűlés esetén is érvényes.
12. A napirenden túl a meghívónak tartalmaznia kell a határozat-képtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölését, továbbá a távolmaradás jogkövetkezményeire való figyelmeztetést.
13. A
Közgyűlést a megjelent tagok létszámától függetlenül meg lehet tartani. A
Közgyűlés azonban csak akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen
van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés
- az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében -
a jelenlévők számától függetlenül
a tagok 25 % -ának megjelenése esetén
határozatképes abban az esetben, ha a
távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban felhívták.
14. A Közgyűlésen minden tag egy szavazattal rendelkezik. A Közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával hozza, amennyiben jelen Alapszabály vagy jogszabály másként nem rendelkezik. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
15. A Közgyűlés levezető elnökét a Választmány javaslatára napirend előtt a Közgyűlés választja meg az Egyesült Elnöke. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével a Titkárt is megbízhatja.
16. A Közgyűlés az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása, az elnök, a titkár, a Választmányi tagok, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása kivételével határozatait nyílt szavazással, kézfeltétellel, az említett ügyekben pedig titkos szavazással hozza. A jelenlévő tagok több mint felének szavazatával titkos szavazás más ügyben is elrendelhető. Titkos szavazásra bármely tag tehet javaslatot, e javaslatról kötelező szavazni.
17. Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A szavazás eredményét a Közgyűlésről készült jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell.
18. A Közgyűlés döntéshozatalában külső személyeket, tanácsadókat, illetve szakértőket vehet igénybe. Ilyen személyek részére az Egyesület elnöke a Közgyűlés összehívásakor napirendet is tartalmazó meghívót küld, és abban megjelöli, hogy a Közgyűlés mely kérdésben számít a segítségére. Ezek a személyek a Közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.
19. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet hitelesítés céljából az elnök, valamint két jelenlévő – a jelenlévők többsége által erre kijelölt – tag, mint jegyzőkönyv-hitelesítők, továbbá a többség által jegyzőkönyvvezetőnek kijelölt tag írják alá.
20. A Közgyűlés döntéseiről a titkár olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, a döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számaránya megállapítható.
21. A Közgyűlések nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, az arról készült jegyzőkönyvet, a Közgyűlésen hozott határozatokat megtekintheti.
22. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az Alapszabály megállapítása, módosítása,
b) az éves költségvetés meghatározása, módosítása,
c) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására és felosztására vonatkozó döntést,
d) az Egyesület közhasznúsági jelentésének az elfogadása,
e) az Egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, feloszlásának kimondása,
f) az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím adományozása és visszavonása,
g) az elnök, a titkár, a Választmányi tagok, az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és visszahívása,
h) az elnök és az Ellenőrző Bizottság elnökének beszámoltatása évente a Választmány, illetve az Ellenőrző Bizottság tevékenységéről,
i) a tagdíj összegének megállapítása és módosítása
j) tagozat létrehozása, összevonása és megszüntetése,
k) minden olyan ügyben való döntés, amelyet törvény, vagy maga a Közgyűlés saját hatáskörébe utal, illetve nem tartoznak más hatáskörbe.
23. Az Alapszabály megállapításához és módosításához a jelenlévő tagok az összes tag több mint kétharmadának szavazata szükséges.
24. A Közgyűlés az Egyesület gazdálkodását meghatározó költségvetés megállapításáról, illetve módosításáról, a számviteli törvény szerinti beszámolóról, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásáról a jelenlévő tagok kétharmadának az összes tag több mint felének szavazatával határoz. Ezekben az ügyekben a közgyűlési meghívóhoz mellékelni kell a költségvetés tervezetét, a beszámolót, illetve a közhasznúsági jelentést, valamint az Ellenőrző Bizottság fenti okiratokról készített véleményét annak érdekében, hogy azokat a tagok a Közgyűlést megelőzően áttanulmányozhassák.
25. A költségvetés tervezetéről részletekben kell szavazni. A költségvetéshez a Közgyűlés módosításokat javasolhat. Minden módosító javaslatról külön kell szavazni. Ha a Közgyűlés a költségvetést nem fogadja el, azt a módosító javaslatokkal együtt visszaküldi a Választmánynak, aki új javaslatot terjeszt elő. Az új javaslat elkészítése során figyelembe veszi a Közgyűlés módosító javaslatait, azok elvetése esetén azt részletesen meg kell indokolni. Az elkészített újabb tervezetet a Választmány szintén véleményezteti az Ellenőrző Bizottsággal, és a véleménnyel együtt a Közgyűlés elé terjeszti.
26. Az Egyesület éves költségvetés alapján tevékenykedik, a költségvetés január 1. napjától december 31. napjáig szól. A költségvetés év közben is módosítható. A költségvetés módosításáról a Választmány, vagy a tagok legalább 1/3-ának az Ellenőrző Bizottság által véleményezett javaslata alapján a Közgyűlés dönt a költségvetés elfogadásához szükséges szavazataránnyal. A közhasznúsági jelentést csak akkor lehet elfogadni, ha az tartalmazza a Ksztv. 19. §-ban foglaltakat.
27. Az Egyesület más szervezetbe való belépéséről, más szervezettel való egyesüléséről, feloszlásáról a Közgyűlés a jelenlévő tagok kétharmadának az összes tag több mint háromnegyedének szavazatával határoz. A Közgyűlés tagozatokat hozhat létre, vonhat össze és szüntethet meg a jelenlévő tagok kétharmadának az összes tag több, mint felének szavazatával, nyílt szavazással. A tagozat létrehozására, összevonására, illetve megszüntetésére bármely tag javaslatot tehet, ebben az esetben ezt a Közgyűlés köteles megtárgyalni.
28. A Közgyűlés választja az elnököt, a titkárt, a Választmány tagjait, az Ellenőrző Bizottság elnökét és tagjait. A választás ötévente a jelenlévő tagok az összes tag több, mint felének szavazatával titkosan történik.
29. A Választmányi tagok fegyelmi felelősségének megállapítására irányuló eljárást bármely tag indítványára a Közgyűlés rendeli el a jelenlévő tagok több, mint felének szavazatával. A Közgyűlés ekkor háromtagú Fegyelmi Bizottságot választ tagjai közül, akik lefolytatják a vizsgálati eljárást. Ennek során bármely tagot meghallgathatják, az Egyesület iratait megtekinthetik. A vizsgálati eljárás lefolytatását követően a Fegyelmi Bizottság a Közgyűlésnek beszámol a vizsgálat eredményéről.
30. A Közgyűlés a vizsgálat eredményétől, a megállapított fegyelmi vétség súlyától függően a jelenlévő tagok az összes tag több mint felének szavazatával a Választmányi tagot
a) figyelmeztetésben részesíti, vagy
b) visszahívja – és egyben új tagot választ, vagy
c) felmenti a fegyelmi vétség vádja alól.
31. Fegyelmi vétségnek minősül a Választmány tagjának olyan magatartása, intézkedése, amely az Alapszabályba, vagy törvénybe ütközik. Visszahívásának van helye abban az esetben is, ha a Választmányi tag tekintetében olyan körülmény áll be, amely miatt vezetői tisztséget törvény szerint nem tölthet be, és tisztségéről nem mondott le. A visszahívásról ez esetben is a Közgyűlés dönt a jelenlévő tagok az összes tag több, mint felének szavazatával.
32. Az elnök és az Ellenőrző Bizottság elnöke évente beszámol a Közgyűlésnek a Választmány, illetve az Ellenőrző Bizottság munkájáról. Ha a Közgyűlés a beszámolót nem fogadja el, kötelező azonnal bizalmi szavazást tartani. A Közgyűlés ez esetben a Választmány, illetve az Ellenőrző Bizottság, mint testület felé fennálló bizalom kérdésében szavaz. Ha a szavazás pozitív eredménnyel zárul, a testület változatlan formában tovább működhet, ellenkező esetben a Közgyűlés új Választmányt, illetve Ellenőrző Bizottságot választ. Régi tag is újraválasztható, de a testület valamennyi tagja nem maradhat ugyanaz a személy. Amennyiben a beszámolót a Közgyűlés két egymást követő évben nem fogadja el, a fent leírtak szerint új testületet kell választani.
33. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni
a) ha a bíróság elrendeli,
b) a Választmány többségi döntése alapján,
c) a Választmány taglétszámának csökkenése miatt az Alapszabály rendelkezései értelmében szükséges,
d) ha a tagok legalább 1/3-a az ok, a cél és a napirend megjelölésével kérik.
34. Rendkívüli Közgyűlést az arra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 40 napon belül össze kell hívni. A rendkívüli Közgyűlésre szóló meghívót a Közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal kell kiküldeni. A rendkívüli Közgyűlésre egyebekben a rendes Közgyűlésre vonatkozó szabályok az irányadók.
35. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a Választmány. A két Közgyűlés közötti időszakban a Közgyűlés által megbízott tisztségviselőkből álló 7 fős Választmány irányítja az Egyesület tevékenységét.
36. A Választmány tagjai az Egyesület elnöke, titkára, valamint 5 fő egyesületi tag.
37. A Választmány tagjait a rendes Közgyűlés választja meg öt évre közvetlen, titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel. Az időközben választott új választmányi tag megbízatása a már hivatalban lévő választmányi tagok mandátumával egyező időpontig szól.
38. A Választmányi tagság megszűnik
a) ha bíróság a Választmány tagját jogerősen a közügyek gyakorlásától eltiltja, vagy vele szemben egyéb büntetést alkalmaz, és előzetes mentesítésben nem részesíti, a határozat jogerőre emelkedésének napjával,
b) lemondással,
c) elhalálozással,
d) visszahívással,
e) a tagsági viszony megszűnésével.
39. A lemondás a Választmány ülésén való bejelentésével válik hatályossá. Annak érvényességéhez és hatályosságához sem a Választmány, sem a Közgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.
40. Ha a Választmány tagjával szemben a tisztség betöltését kizáró ok merül fel, az ok bejelentésével egyidejűleg köteles lemondani. Ha nem mond le, a Közgyűlés az okról való tudomásszerzéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszahívja (legkésőbb a tudomásszerzéstől számított 40 napon belül).
41. A Választmány létszámának csökkenéséről a Választmány a soron következő rendes ülésre szóló meghívóban szükség esetén tájékoztatja a Közgyűlést, és a Közgyűlés napirendi pontjai közé felveszi az új Választmányi tag választását.
42. A Választmány taglétszámának csökkenése miatt, új tag választása céljából csak abban az esetben kell rendkívüli Közgyűlést összehívni, ha az elnök vagy a Titkár választmányi tagsági jogviszonya szűnt meg, vagy a Választmány taglétszáma öt főre csökkent.
43. Amennyiben az elnök választmányi tagsági jogviszonya megszűnése esetén válik szükségessé rendkívüli Közgyűlés összehívása, azt a Titkár hívja össze., amennyiben a Titkár választmányi tagsági jogviszonya is megszűnik, a Közgyűlést a Választmány bármely tagja hívja össze.
44. Amennyiben új választmányi tagok választása miatt rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, az új tag megválasztásáig a Választmány nem hozhat határozatot.
45. A Közgyűlés új tag egyidejű választásával visszahívja a Választmány tagját, ha a bizalom megvonása, illetve két egymást követő beszámoló el nem fogadása miatt új Választmányt kell választani, ha vele szemben kizáró ok merült fel és nem mondott le, valamint fegyelmi vétség következményeként. A visszahívásról szóló határozatot írásba kell foglalni, a határozatban a visszahívás indokát részletesen elő kell adni, valamint tájékoztatni kell a visszahívott tisztviselőt arról, hogy a határozattal szemben milyen határidővel és hova fordulhat jogorvoslatért. A határozat akkor válik hatályossá, amikor azt mind a visszahívott tag, mind a megválasztott új tag részére közölték. Ezen időponttól kezdve a megválasztott új tag látja el a tisztséggel járó teendőket.
46. A visszahívásról szóló határozat ellen a visszahívott tisztségviselő annak kézhezvételétől számított 30 napon belül jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a határozat jogszabálysértő voltát vagy azt a tényt, hogy a határozat ellentétes az Egyesület Alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy a visszahívásról szóló határozat jogszabálysértő vagy ellentétes az Alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles azt a határozatot hozó Közgyűlés hatályon kívül helyezni.
47. A hatályon kívül helyezésről szóló határozatot a visszahívott és a megválasztott új taggal is közölni kell. Amennyiben mindketten jelen vannak a Közgyűlésen, a határozatot a Közgyűlésen adott személyes tájékoztatás útján is közölni lehet, a közlés megtörténtét a két érintett személy a Közgyűlésről készült jegyzőkönyv aláírásával nyugtázza. Ez esetben a Közgyűlés időpontjától kezdődően ismét a visszahívott tag látja el a tisztséggel járó teendőket. Amennyiben nincs jelen mindkét érintett, a hatályon kívül helyezésről szóló határozat közlésének napjától látja el a tisztséggel járó teendőket a visszahívott tag.
48. A Választmány a saját hatáskörében megalkotott ügyrend alapján végzi tevékenységét. A Választmány a két Közgyűlés közötti tevékenységéről és az aktuális kérdésekről negyedévente hírlevéllel tájékoztatja az Egyesület tagjait.
49. A Választmány szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. A Választmány ülését az elnök hívja össze a napirendi pontok megjelölésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az elnök a tervezett ülést megelőző legalább 15 nappal megküldi a Választmány tagjainak. A Választmány ülését 10 napon belül össze kell hívni, ha a Választmány bármely tagja a javasolt napirend megjelölésével kéri.
50. A Választmány ülésének időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat, valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni.
51. A Választmány ülései nyilvánosak, azokon bárki jelen lehet, kivéve, ha ez az Egyesület, vagy mások jogát, illetve jogos érdekét veszélyezteti, illetve amennyiben a Választmány személyi kérdéseket tárgyal meg. A Választmány ülésére – tanácskozási joggal – meg kell hívni az Ellenőrző Bizottság elnökét és a Tiszteletbeli Elnököt. A Választmány elnöke szakértőket, tanácsadókat meghatározott napirendi pontok tárgyalására – tanácskozási jogkörrel –meghívhat.
52. A Választmány ülése határozatképes, ha azon a választmányi tagok több mint fele jelen van. A Választmány határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A titkár az ülésekről jegyzőkönyvet vezet, amelyet hitelesítés érdekében valamennyi választmányi tag aláír.
53. A Választmány a Közgyűlés akaratának megfelelő módon, határozatait végrehajtva tevékenykedik. A Választmány feladata a Közgyűlés által kijelölt célok megvalósítása érdekében történő intézkedés, operatív munkák irányítása.
54. A Választmány összeállítja a rendes és az általa kezdeményezett rendkívüli Közgyűlések napirendjét, elkészíti a határozati javaslatokat. Összeállítja a napirendi kérdések megvitatásához, a döntéshozatalhoz szükséges anyagokat. Szükség esetén a Közgyűlésre a döntéshozatal segítése érdekében külső személyeket hív meg.
55. A Választmány elkészíti és jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti
a) éves munkatervét,
b) a közhasznúsági jelentést,
c) költségvetési tervezetet és számviteli törvény szerinti beszámolót.
56. A költségvetési tervezetet, a számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést a Közgyűlés elé terjesztésüket megelőzően megküldi az Ellenőrző Bizottságnak véleményezés céljából. Az Ellenőrző Bizottság véleményét szintén a Közgyűlés elé terjeszti. A költségvetés tervezetét és a beszámolót a Közgyűlésre szóló meghívókhoz mellékelni kell, hogy azt a tagok tanulmányozhassák.
57. A Választmány szükség szerint területi és szakmai munkabizottságokat hoz létre, szakértőket kér fel, feltárja az Egyesület működését akadályozó problémákat, szakmai érdekvédelemmel kapcsolatos tárgyalásokat, eljárásokat kezdeményez, részt vesz a kulturális szakterületet érintő döntések, jogszabályok előkészítésében, szakmai kapcsolatokat épít ki és tart fenn nemzetközi és országos szervezetekkel, intézményekkel. A Választmány a fentieken túl eljár minden olyan ügyekben, amelyet a Közgyűlés feladat- és hatáskörébe utal.
58. Az Egyesület ellenőrző szerve az Ellenőrző Bizottság, amely elnökből és két tagból áll. Az Ellenőrző Bizottság testületként jár el, tagjait, köztük az elnököt, a Közgyűlés választja titkosan, öt évre. Az Ellenőrző Bizottság elnökét kifejezetten erre a pozícióra kell megválasztani.
59. Az Ellenőrző Bizottság tagja tevékenységével összefüggésben nem utasítható.
60. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és a tagjai, valamint azok hozzátartozói
a) az Egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be,
b) az Egyesülettel e megbízatáson kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhat,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából nem részesülhetnek, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által a tagsági jogviszony alapján a tagnak nyújtott Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást.
61. Az Ellenőrző Bizottsági tagság megszűnik a választmányi tagság megszűnésének Alapszabályban szabályozott eseteiben, az ott szabályozott módon. Az ott rögzített szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A lemondást az Ellenőrző Bizottságnak kell bejelenteni, az ezzel a bejelentéssel válik hatályossá. A lemondást az Ellenőrző Bizottságnak sem kell elfogadnia.
b) Az Ellenőrző Bizottság létszámának csökkenéséről szükség esetén a Bizottság a Választmány útján haladéktalanul tájékoztatja a Közgyűlést. Új tag választása érdekében rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amennyiben az elnök Ellenőrző Bizottsági tagsági jogviszonya szűnik meg, vagy az Ellenőrző Bizottság létszáma egy főre csökken.
62. Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Különös gonddal ellenőrzi az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodását, a költségvetés végrehajtását. Ellenőrzési jogosítványa általános, kiterjed az egyesületi tevékenység egészére: az alaptevékenységre és a kiegészítő tevékenységként végzett vállalkozási tevékenységre is. Az Ellenőrző Bizottság ügyel arra, hogy a kiegészítő tevékenységek végzése ne veszélyeztesse az Egyesület céljainak megvalósulását, az alapfeladatok ellátását.
63. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy négy alkalommal átfogóan ellenőrzi az Egyesület gazdálkodását, a számviteli szabályok betartását. Az Ellenőrző Bizottság az ellenőrzés érdekében jelentést kérhet az Egyesület vezető tisztségviselőitől, tájékoztatást, felvilágosítást kérhet az Egyesület munkavállalóitól, betekinthet az Egyesület könyveibe és egyéb irataiba, azokat megvizsgálhatja.
64. Az Ellenőrző Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja a tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti az Ellenőrző Bizottság tagjának felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, az Ellenőrző Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
65. Az Ellenőrző Bizottság elnökét a Választmány üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni.
66. Az Ellenőrző Bizottság véleményezi a Választmány által a részére megküldött költségvetési tervezetet, számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint közhasznúsági jelentést, ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket. Írásba foglalt véleményét az iratok megküldésétől számított 15 napon belül meg kell küldeni a Választmánynak.
67. Az Ellenőrző Bizottság köteles az Egyesület elnökét és rajta keresztül, vagy közvetlenül a Közgyűlést tájékoztatni, ha az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése szükségessé teszi a Választmány, illetve a Közgyűlés intézkedését, vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
68. Amennyiben az intézkedés megtételéhez a Közgyűlés határozata szükséges az Ellenőrző Bizottság a tájékoztatással egyidejűleg kezdeményezi annak összehívását az Elnöknél, aki a tájékoztatástól számított 30 napon belül köteles a rendkívüli Közgyűlést összehívni, és erről az Ellenőrző Bizottságot tájékoztatni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Közgyűlés összehívására az Ellenőrző Bizottság is jogosult. Amennyiben az erre jogosult szerv nem teszi meg a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
69. Az Ellenőrző Bizottság évente köteles beszámolni a Közgyűlésnek az Egyesület gazdálkodását érintő kérdésekről, a Bizottság működéséről.
70. Az Ellenőrző Bizottság a saját maga által elkészített éves munkaterv és ügyrend alapján tevékenykedik.
71. Az Ellenőrző Bizottság üléseit szükség esetén, de legalább félévenként össze kell hívni. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze a napirend közlésével. A napirendi pontokat tartalmazó értesítést az Ellenőrző Bizottság elnöke a tervezett ülést megelőző legalább 8 nappal megküldi az Ellenőrző Bizottság tagjainak.
72. Az Ellenőrző Bizottság ülésének összehívását - az ok és cél megjelölésével – az Ellenőrző Bizottság bármely tagja kérheti írásban az Ellenőrző Bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni az Ellenőrző Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Ellenőrző Bizottság elnöke a kötelezettségének nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
73. Az Ellenőrző Bizottság ülésén valamennyi bizottsági tagnak jelen kell lennie. Ha valaki nem jelenik meg, az ülést újból össze kell hívni.
74. Az ülés időpontjáról és annak napirendjéről a tagokat, valamint kívülálló személyeket az ülést megelőző legalább 8 nappal az Egyesület székhelyén kifüggesztett tájékoztatóban kell értesíteni.
75. Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, kivéve ha ez az Egyesület, vagy mások jogát, illetve jogos érdekét veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről ezen indokok szerint az Ellenőrző Bizottság elnöke jogosult dönteni.
76. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell – három példányban - vezetni, amelyből egy példányt az Egyesület elnökének az ülést követő 10 napon belül át kell adni. A jegyzőkönyvet minden Ellenőrző Bizottsági tag köteles aláírni.
77. Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, munkarendjét maga határozza meg.
78. A határozatokat az érintettekkel az Ellenőrző Bizottság elnöke közli írásban.
79. Az Ellenőrző Bizottság munkájáról és megállapításairól írásban tartozik a Közgyűlést tájékoztatni.
80. Az elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.
81. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot az elnök a titkárral, vagy az elnök és az Egyesületnek a Közgyűlés által kifejezetten ezzel megbízott tagjával együttesen gyakorolja. A Közgyűlés ez utóbbi kérdésben egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz.
82. Az elnök ellenőrzi és irányítja a Választmány munkáját, összehívja a Választmány üléseit, elkészíti annak napirendjét, továbbá összekészíti az ülésre a napirendi kérdések megvitatásához szükséges iratokat.
83. Az elnök az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően összehívja a rendes és rendkívüli Közgyűléseket, azok előkészítése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.
84. Az elnök gondoskodik a Közgyűlés és a Választmány határozatainak végrehajtásáról.
85. Az elnök évente beszámol a Közgyűlésnek a Választmány működéséről.
86. Az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület munkavállalói felett.
87. A Választmány Tiszteletbeli Elnököt kérhet fel. Az Egyesület Tiszteletbeli Elnökének az a rendes tag választható meg, aki huzamosabb ideig a szervezet vezetésében részt vett, és kiemelkedően sokat tett az egyesületi célok megvalósulásáért. A Tiszteletbeli Elnök feladata, hogy szakértelmével és tekintélyével segítse az Egyesület tevékenységét, járuljon hozzá az Egyesület munkájának népszerűsítéséhez.
88. A Tiszteletbeli Elnök részt vehet a Választmány ülésén, ott javaslatot tehet, szavazati joggal azonban nem rendelkezik.
89. Az Egyesület titkárát a Közgyűlés egyszerű szavazattöbbséggel, titkos szavazással választja ötéves időtartamra.
90. A titkár tagja a Választmánynak, munkáját az Egyesület éves munkaprogramja alapján, annak megvalósítása érdekében végzi. A titkár kezeli az Egyesület iratait, előkészíti a Választmány üléseit, az Egyesület tagjairól tagjegyzéket vezet, végzi az Egyesület ügyviteli és adminisztrációs tevékenységét, az tlnök távolléte (akadályoztatása) esetén, meghatározott kérdésekben helyettesíti.
91. A titkár a Közgyűlés, valamint a Választmány döntéseiről olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből a döntések tartalma, meghozatalának időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
92. A titkár köteles gondoskodni a Választmány döntéseinek közzétételéről a székhelyen való kifüggesztés útján, továbbá gondoskodik a Választmány döntéseinek az érintettek részére történő közléséről is, illetve biztosítja, hogy azok bárki számára nyilvánosak és hozzáférhetők legyenek.
VIII.
A Közgyűlés és a Választmány határozatainak közlése
1. A Közgyűlés és a Választmány határozatait a székhelyen történő kifüggesztéssel kell közzétenni, továbbá – amennyiben jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik - a döntést annak, akit az közvetlenül érint, kézbesíteni kell.
2. A határozatokat a meghozatalát követő 5 napon belül legalább 15 napra kell kifüggeszteni. A Ksztv. szerint a beszámolót is ki kell függeszteni a nyilvánosság biztosítása érdekében.
3. A határozatokat kézbesítés esetén az átvétel napjával kell közöltnek tekinteni. Kétszeri sikertelen kézbesítés esetén a második sikertelen kézbesítéstől számított 5. napon a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni.
4. Az Egyesület döntései mindenki számára nyilvánosak és hozzáférhetőek.
5. Az Egyesület nyilvánosan működik, így
a) a Közgyűlés és a Választmány ülései nyilvánosak, azokon az Alapszabályban foglalt kivételekkel bárki jelen lehet,
b) a Választmány és a Közgyűlés döntéseibe, valamint az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett egyéb iratokba az adatvédelmi szabályok betartása mellett bárki betekinthet. Aki az Egyesület iratait meg kívánja tekinteni, ezen igényét a Választmány tagjai valamelyikének előzetesen köteles jelezni, aki lehetővé teszi az iratok megtekintését 3 napon belül. Az iratokat a székhelyen lehet megtekinteni a Választmány tagjával előzetesen megbeszélt időpontban a Választmány egyik tagjának jelenlétében. Az iratokról – saját költségre – másolat kérhető,
c) az Egyesület működéséről készített beszámoló, valamint az Egyesület közhasznúsági jelentése is nyilvános, azt a 2. pontban foglalt módon szintén bárki megtekintheti, arról másolatot kérhet,
d) az Egyesület tagjai az Alapszabályban foglalt kivételekkel jelen lehetnek a Választmány és az Ellenőrző Bizottság ülésein.
IX.
Az Egyesület gazdálkodása, gazdasági tevékenysége
1. Az Egyesület működéséhez szükséges vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, belépési díjakból, a szolgáltatást igénybevevők által befizetett térítési díjakból, önkéntes hozzájárulásokból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, pályázat útján elnyert támogatásokból, céltámogatásokból és egyéb támogatásokból, valamint a tevékenység egyéb bevételeiből tevődik össze. A tagok tagdíj-befizetéseiről a Választmány a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. Az esetleges felajánlások elfogadásáról a Választmány határoz.
2. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
3. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
4. Az Egyesület a cél szerinti illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
5. Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére azonban - bizonylat ellenében - igényt tarthatnak. A megtérítésről a Választmány dönt.
6. Az Egyesület tartozásaiért és kötelezettségeiért saját vagyonával felel. A tagok tagdíjfizetésen túl nem tartoznak felelősséggel az Egyesület tartozásaiért.
7. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségéért a Választmány a felelős. Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el.
8. A tagok fizetési kötelezettsége az éves tagdíj, melyet - a tagfelvétel évét kivéve - az adott év első Közgyűlését követő 30 napon belül kötelesek megfizetni az Egyesület pénztárába vagy bankszámlájára. Az éves tagdíj összegét a Közgyűlés évente az adott év első rendes Közgyűlésén állapítja meg.
9. Az Egyesületbe belépő tag a belépés évében a tagsági jogviszony keletkezésétől számított 30 napon belül köteles az éves tagdíjat befizetni az Egyesület pénztárába vagy bankszámlájára.
10. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
11. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
12. Az Egyesület váltót, illetve más
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
XII.
Az Egyesület megszűnése
1. Az Egyesület megszűnik, ha
a) feloszlását vagy más társadalmi szervezettel való egyesülését a Közgyűlés kimondja,
b) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve megszűnését megállapítja.
2. Az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása az Egyesület Közgyűlésének kizárólagos jogkörébe tartozik, mely döntéshez a jelenlévő tagok az összes tag több mint háromnegyedének szavazata szükséges.
3. Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyont olyan egyesület vagy alapítvány részére kell átadni, amely az Egyesület céljának megfelelő tevékenységet folytat. Amennyiben ilyen szervezet a megszűnés időpontjában nem létezik, a fennmaradt vagyont a tagok között az addig teljesített összes befizetéseik arányában fel kell osztani. A fennmaradó vagyon sorsáról a Közgyűlés határoz egyszerű szótöbbséggel.
4. Az Egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
XIII.
Záró rendelkezések
1. Ezen egységes szerkezetű Alapszabályt az Egyesület 2006. március 10-én tartott rendes Közgyűlése fogadta el.
2. A jelenlévők névsorát a csatolt jelenléti ív tartalmazza.
3. Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Ptk., az Etv. és a Ksztv. rendelkezései az irányadók.
A Honvéd Kulturális Egyesület Etikai Kódexe
Bevezetés
A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) a Honvéd Kulturális Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) megfelelő szabályait tartalmazza, így:
· az Egyesület működésére jellemző, nagyrészt hosszabb időre vonatkozó adatokat, alapvető elveket és előírásokat,
· az Egyesület szervezeti felépítését, általános működési rendelkezéseit, belső szabályozásait,
· az Egyesület szerveinek feladatait és működésének részletszabályait.
Az SZMSZ betartása az Egyesület tagjainak elsőrendű kötelezettsége.
I. Általános rész
1. Az egyesület főbb adatai
Neve: Honvéd Kulturális Egyesület
Székhelye: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b.
Postacím: 1087 Budapest, Kerepesi út 29/b.
Alakulásának időpontja: 1992. december
Számlaszám: K&H 10402908-29023378
Adószám: 19199919-2-14
Törvényes felügyeleti szerv: Pest-megyei Bíróság
Bírósági bejegyzésének száma és kelte: Pk.60.235/1992/1, 1992. december 11.
2. Az egyesület működésének alapelvei
1. Jelen SZMSZ a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi CI törvény rendelkezéseire tekintettel készült.
2. A 2.1. pontban felsorolt jogszabályok valamint az Egyesületre vonatkozó egyéb kötelező jogszabályok Egyesületen belüli végrehajtását, továbbá az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseiből eredő részletszabályokat jelen SZMSZ tartalmazza.
3. A jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Alapszabály irányadó.
II. Szervezeti szabályzat
1. A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése
Az Alapszabály V. fejezet szerint.
2. Az Egyesület szervei:
· Közgyűlés
· Választmány
· Ellenőrző Bizottság
A tevékenységet és a feladataikat az Alapszabály VII. fejezete tartalmazza
3. Az Egyesület szerveire vonatkozó részletszabályok
A Választmány 7 tagból áll: elnök, titkár, 5 fő választmányi tag
3.1. Elnök
Feladata és hatásköre:
· ellátja az Egyesület törvényes képviseletét,
· irányítja az Egyesület tevékenységét, gazdálkodását, szervezi a pénzügyi feltételek, források biztosítását (szponzoráció, pályázatok, egyéb támogatások),
· biztosítja az Egyesület törvényes működését, megteremti az ehhez szükséges feltételeket,
· figyelemmel kíséri a jogszabályi feltételek változásait, felhívja a figyelmet a változásokra,
· dönt minden olyan ügyben, amely nem a Közgyűlés vagy a Választmány hatáskörébe tartozik,
· az Egyesület székhelyén bárki számára biztosítja az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés jogának gyakorlását előzetes időpont-egyeztetés után,
· külön kérelemre a személyiségi jogok és az üzleti titok védelmének figyelembevételével a kért iratokról másolatot készít, készíttet,
· feladatait és hatáskörét írásban – a Választmány előzetes egyetértésével – a Választmány más tagjára átruházhatja, vagy eseti jelleggel írásban az Egyesület bármely tagját meghatalmazhatja,
· ellátja mindazon feladatokat, és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel a Közgyűlés megbízza, illetve felruházza.
3.2. Titkár
Tevékenységét az Elnök irányítása alatt végzi.
Feladata és hatásköre:
· intézi az Egyesület adminisztrációs, gazdálkodási és pénzforgalmi ügyeit;
· gondoskodik az alapdokumentumok meglétéről, szakszerűségéről, naprakészségéről,
· szervezi az Egyesület jogi- igazgatási feladataival kapcsolatos feladatokat,
· elkészíti a Választmány éves munkaprogramjának tervezetét,
· ellátja a Közgyűlés- és a Választmányi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos teendőket;
· a szervezeti élet operatív működtetése az elnök intézkedései alapján. ennek érdekében kapcsolatot tart a régiók – és a tagozatok vezetőivel, valamint a Választmány tagjaival;
·
· felelős az éves feladattervben foglaltak időarányos végrehajtásáért;
· ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az Elnök vagy a Közgyűlés megbízza, illetve felruházza;
· feladatait és hatáskörét írásban - az Elnök előzetes hozzájárulásával – a Választmány más tagjára átruházhatja, vagy eseti jelleggel írásban az Egyesület bármely tagját meghatalmazhatja.
3.3. Választmányi tag (Sere Mihály)
Tevékenységét az Elnök irányítása alatt végzi.
Feladata és hatásköre:
· az Egyesület szakmai (kulturális, humánpolitikai) tevékenységének szervezése, kiemelten országos és regionális szinten;
· elkészíti az Egyesület éves munkatervét, gondozza annak megvalósulását,
· kapcsolatot tart a tevékenységhez kötődő szakmai intézményekkel, műhelyekkel, hasonló tevékenységet folytató civil szervezetekkel,
· ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az Elnök vagy a Közgyűlés megbízza, illetve felruházza,
· feladatait és hatáskörét írásban - az Elnök előzetes hozzájárulásával – a Választmány más tagjára átruházhatja, vagy eseti jelleggel írásban az Egyesület bármely tagját meghatalmazhatja.
3.4. Választmányi tag (Gál Gyuláné)
Tevékenységét az Elnök irányítása alatt végzi.
Feladata és hatásköre:
· a tagépítő munka szervezése, gondozása, felügyelete;
· a honvédségi intézményekkel és szervezetekkel történő kapcsolattartás;
· ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az Elnök vagy a Közgyűlés megbízza, illetve felruházza,
· feladatait és hatáskörét írásban - az Elnök előzetes hozzájárulásával – a Választmány más tagjára átruházhatja, vagy eseti jelleggel írásban az Egyesület bármely tagját meghatalmazhatja.
3.5. Választmányi tag (Dalmadi Zoltán)
Tevékenységét az Elnök irányítása alatt végzi.
Feladata és hatásköre:
· az Egyesület nyilvánosságának szervezése,
· elkészíti az Egyesület éves Pr. és marketing tervét, irányítja, gondozza annak megvalósulását, kapcsolatot tart a médiával;
· szervezi az Egyesület zenei-művészeti ismeretterjesztő tevékenységét;
· ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az Elnök vagy a Közgyűlés megbízza, illetve felruházza,
· feladatait és hatáskörét írásban - az Elnök előzetes hozzájárulásával – a Választmány más tagjára átruházhatja, vagy eseti jelleggel írásban az Egyesület bármely tagját meghatalmazhatja.
3.6. Választmányi tag (Burai Gézáné)
Tevékenységét az Elnök irányítása alatt végzi.
Feladata és hatásköre:
· az Egyesület tagozati és hálózati-szervezeti tevékenységének koordinálása, segítése, felügyelete, rendezvények esetén a teljes szervezési és tájékoztatási tevékenység koordinálása;
· az alkotó- és előadóművészeti tevékenység tervezése, felügyelete a tagozatvezetőkkel együttműködésben;
· ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az Elnök vagy a Közgyűlés megbízza, illetve felruházza,
· feladatait és hatáskörét írásban - az Elnök előzetes hozzájárulásával – a Választmány más tagjára átruházhatja, vagy eseti jelleggel írásban az Egyesület bármely tagját meghatalmazhatja.
3.7. Választmányi tag (Dr Négyesi Lajos)
Tevékenységét az Elnök irányítása alatt végzi.
Feladata és hatásköre:
· a hazafias, honvédelmi szemléletet erősítő egyesületi tevékenység szervezése, gondozása, felügyelete;
· a hagyományőrzéshez, a honvédelmi propagandához kapcsolódó tudományos ismeretterjesztés és új típusú kommunikáció kialakítása, szervezése;
· szervezi és működteti az Egyesület honlapját;
· ellátja mindazon feladatokat és gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyekkel az Elnök vagy a Közgyűlés megbízza, illetve felruházza,
· feladatait és hatáskörét írásban - az Elnök előzetes hozzájárulásával – a Választmány más tagjára átruházhatja, vagy eseti jelleggel írásban az Egyesület bármely tagját meghatalmazhatja.
3.8. Fegyelmi Bizottság (nem állandó bizottság)
· A Fegyelmi Bizottságot (elnök és tagok) a Választmány az Egyesület tagjaiból felkérés útján hozza létre, fegyelmi vagy etikai vétség(ek) kivizsgálására, annak időtartamára.
· A Fegyelmi Bizottság általában 3 főből áll, szükség esetén az egyes ügyek megtárgyalásához további két főt kérhetnek fel a Választmány a bizottság munkájában való részvételre.
· A Fegyelmi Bizottságba a Választmány és az Ellenőrző Bizottság tagjai nem kérhetők fel.
· A Bizottság a kivizsgálással kapcsolatos részletes ügyrendjét a megalakulás után maga határozza meg.
· A Fegyelmi Bizottság ülésén állandó meghívottként részt vesz az Egyesület elnöke, kivéve, ha a tárgyalt ügyben személyében érintett.
· A fegyelmi eljárási szabályokat az Egyesület Fegyelmi Szabályzat és az Etikai Kódex tartalmazza.
3. Az Egyesület szervezeti tagozódása
3.1. Területi tagozódás
A szervezeti kommunikáció és a szakmai, oktatási feladatok koordinálására, valamint a civil társadalom hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel történő együttműködés szervezésére az Egyesület az országos hatáskörből fakadóan 3 Régiót hoz létre:
I. Közép Magyarországi Régió (Budapest, Pest-megye)
II. Nyugat Magyarországi Régió
III. Kelet Magyarországi Régió
Az egyes Régiók nem önálló szervezeti egységek. A Régiós feladatokat az Egyesület Választmánya által felkért régió megbízottak látják el. Egy régióban a reszortfeladatok megosztása érdekében több régió megbízott is felkérhető.
A régió megbízott feladatai:
§ folyamatos kommunikáció a régió területén élő egyesületi tagokkal;
§ tagépítő munka;
§ a régióban működő honvédségi kötődésű társadalmi szervezetekkel történő kapcsolattartás, a szakmai és érdekképviseleti feladatok koordinálása;
§ a régióban működő más civil szervezetekkel, kiemelt kulturális intézményekkel, a szakmai feladatok végrehajtásában érintett önkormányzatokkal történő együttműködés szervezése;
§ pályázatfigyelés.
3.2 Funkcionális tagozódás
Az Egyesület a szakmai tevékenység egészének és az egyes részterületek munkájának hatékonyabbá tétele érdekében Tagozatokat hozhat létre és működtethet. A Tagozat létrehozása, vezetőjének felkérése a Választmány hatásköre. A tagozatok munkaprogramjukat, szakmai tevékenységüket maguk alakítják ki, illetve szervezik.
Tagozatvezetők feladatai:
a) a tagozat tevékenységének szervezése, képviselete;
b) a programok előkészítése, koordinálása;
c) a Választmány tájékoztatása;
d) szakterületi kapcsolatok ápolása.
Működési szabályzat
1. Az aláírási, utalványozási és képviseleti jogkör gyakorlásának szabályai
Az Egyesület elsőszámú képviselője az elnök. Aláírási és utalványozási jogkört az elnök, az Ellenőrző Bizottság-, valamint az esetleges fegyelmi vétségek kivizsgálására létrehozott Fegyelmi Bizottság elnöke, a felkérés időtartamára vonatkozóan gyakorol.
a) Az aláírási jogkör gyakorlásának szabályai
Az Egyesület elnöke – az iratanyag készítőjének ellenjegyzése mellett – egy személyben jogosult aláírni:
– az állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek vezetői részére írt leveleket, jelentéseket, előterjesztéseket,
– a szervezet fejlesztési feladatterveit, valamint a 500 eFt értékhatár alatti beszerzések megrendelését, szerződéseket,
– a Közgyűlés elé terjesztendő elnökségi beszámolót,
– az Egyesület alapdokumentumait, szabályzóit,
– minden olyan iratanyagot, melynek aláírási jogát az elnök maga számára fenntart.
Az Egyesület keretében működő Ellenőrző Bizottság elnöke egy személyben jogosult aláírni az általa vezetett bizottság:
– éves tervjavaslatait,
– a tevékenységről szóló beszámoló jelentést, tájékoztatót,
– a tevékenységük fejlesztésére vonatkozó tervjavaslatokat.
Az Egyesület Választmánya által készített összeállításokat, beszámolókat, jelentéseket az elnök és az Ellenőrző Bizottság elnöke közösen írják alá (pl. éves tevékenységről és a gazdálkodásról szóló beszámoló, feladat, és gazdálkodási terv, mérlegbeszámoló).
b) Az utalványozási jogkör gyakorlásának szabályai
A bank(ok)nál vezetett számlák feletti rendelkezéshez két képviseletre jogosult személy együttes aláírása szükséges, akik közül az egyik az elnök. Képviseleti és utalványozási jogosultsággal – a felelősségi körükben – a Választmány tagjai bírnak.
Az utalványozó a számla, illetőleg a megfelelő bizonylat ellenőrzése után a bevételek beszedését vagy elszámolását, illetőleg a kiadások kifizethetőségét, valamint a készletek felhasználását engedélyezi. E jogosultsággal felruházottak az utalványozók.
Teljes körű utalványozási joggal az elnök rendelkezik a fenti pontokban meghatározott keretek között.
c) A képviseleti jogkör gyakorlásának szabályai
Az Egyesület elsőszámú képviselője az elnök. Az elnök képviseleti jogkörét meghatározott ügyekben vagy az ügyek meghatározott csoportjában az Egyesület más tisztségviselőjére is átruházhatja.
Az átruházott képviseleti jogkör gyakorlása esetén a megbízott személy köteles
– legjobb tudása szerint eljárni,
– minden intézkedést megtenni az ügy érdemi elintézésére,
– tájékoztatást adni végzett munkájáról.
Intézkedéseiért anyagilag és erkölcsileg felelős.
Abban az esetben, ha a képviseleti jogkör gyakorlása során olyan intézkedés, kötelezettségvállalás szükségessége merül fel, mely meghaladja a helyettesítő hatáskörét, azt csak feltételesen lehet megtenni.
A képviseleti jogkör gyakorlása és átruházása során a PTK jogi személyek képviseletére vonatkozó szabályai, ill. az alapszabály szerint kell eljárni.
2. Nyilvántartásra és a nyilvánosságra vonatkozó részletszabályok
a) Nyilvántartások
Az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről az Egyesület titkára gondoskodik, aki megőrzi és nyilvántartja a Közgyűlési jegyzőkönyveket, valamint a Választmány üléséről készült jegyzőkönyveket.
Az Egyesület Közgyűlésének, Választmányának működése során hozott határozatokat, döntéseket írásba kell foglalni (Határozatok Könyve), amelyek a Választmány, illetve a Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyv részét képezik.
A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a határozatok tartalmát, illetve hatályát, továbbá a határozatot támogatók és ellenzők számarányát – a fontosabb döntéseknél lehetőleg személy szerint, a titkos szavazás kivételével -, valamint a határozatok meghozatalának napját.
A jegyzőkönyvnek a fentieken túl tartalmaznia kell az ülés helyét, a napirendi pontokat, valamint a jegyzőkönyvvezető, illetve két hitelesítő tag aláírását.
Az Egyesület cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
b) Nyilvánosságra hozatal
A Választmány az Egyesület honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módjáról, működéséről, továbbá ott közzéteheti a Közgyűlésen és a Választmány ülésein készült, a nyilvánosságot érintő jegyzőkönyveket, az éves számviteli beszámolót, valamint a Közgyűlés és a Választmány határozatait.
Az egyesület tagjai betekinthetnek a Közgyűlés és a Választmány határozataiba, a Közgyűlésen és a Választmány ülésén készült jegyzőkönyvekbe, továbbá az egyesület költségvetésébe, beszámolóiba és a közhasznúsági jelentésébe, valamint azokról az Elnöktől – saját költségükre – másolatot kérhetnek.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés külső személyek számára abban az esetben lehetséges, ha az nem veszélyezteti az Egyesület érdekeit.
3. Tagdíj
· Az Egyesület azon tagja, aki január 1. napján tagsági jogviszonnyal rendelkezik, az éves tagdíjat minden év március 31. napjáig köteles megfizetni csekken, vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalással.
· Amennyiben a tag felvételére az év során kerül sor, akkor a tag az éves tagdíj tagfelvétel napjától számított időarányos részét köteles megfizetni a felvétel napját követő 30 napon belül.
4. Utalványozás
Az Egyesület tevékenységéhez kapcsolódóan beérkező számlák utalványozása az Elnök és bármelyik választmányi tag együttes aláírásával történik.
5. Bélyegzőhasználat
Az Egyesület nevét tartalmazó bélyegző az elnök felelős őrzésében van. Használata csak az elnök aláírásával együtt érvényes.
6. Az Egyesület gazdálkodása
a) Az Egyesület bevételei
· az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú célra vagy működési költségek fedezésére kapott támogatás, adomány,
· az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
· az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
· tagdíj,
· pályázatok útján szerzett támogatás,
· vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
· rendezvények bevételei,
· reklámtevékenységből származó bevételek.
b) Az Egyesület költségei
· a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek, ráfordítások,
· a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,
c) A gazdálkodás szabályai
· Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület elnökének írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
· Az Egyesület által cél szerinti juttatásként nyújtott szolgáltatások, illetve azok igénylésének módja nyilvános.
· A cél szerinti juttatásként nyújtott szolgáltatást a Választmány ítéli oda, amelyről határozatot hoz. Az odaítélés feltételeit a Választmány a cél szerint nyújtott szolgáltatás típusától függően, külön határozatában határozza meg.
· Az Egyesület céljait támogató, azokkal összhangban lévő pályázaton történő részvételre az Egyesület bármely tagja javaslatot tehet, melyet érdemben a Választmánynak figyelembe kell venni.
· A pályázaton történő részvételről a Választmány egyszerű szótöbbséggel dönt. A Választmány döntése alapján a pályázat kidolgozásában az Egyesület tagjain kívül – a Választmány felkérése alapján – a témához értő szakemberek is részt vehetnek.
· Az elnyert pályázat megvalósításában előnyben kell részesíteni az Egyesület tagjait, de abban nem egyesületi tagok is részt vehetnek a Választmány megbízása alapján.
· A pályázat alapján vállalt célok megvalósításához, finanszírozásához az Egyesület saját vagyona terhére - a Választmány döntésének megfelelően – hozzájárulhat.
· Az Egyesület évente egyszer pénzügyi beszámoló jelentést készít. A jelentés tartalmazza:
- a számviteli beszámolót,
- a költségvetési támogatás felhasználását,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
- a cél szerinti juttatások kimutatását,
- központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
- az Egyesület választmányi-, ellenőrző bizottsági-, valamint a fegyelmi bizottsági tagjainak nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
Az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának kötelező mellékletei:
1. Etikai Kódex
2. Fegyelmi Szabályzat
Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az Egyesület Közgyűlése 2008. március 06-án egyhangúlag elfogadta.
A Honvéd Kulturális Egyesület
Fegyelmi Szabályzata
Fegyelmi
vétséget követ el:
(1) Az a tag, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi:
- Ha egy
évnél régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette
be,
- Ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem
egyeztethető magatartást tanúsít.
(2) Az a tiszteletbeli tag:
- Aki az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.
(3) Az a pártoló tag, aki önként vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(1) Az 1. §-ban felsorolt
fegyelmi vétségek esetén alkalmazható
fegyelmi büntetés, a kizárás.
(2) Ha a Választmány által
kiszabott
fegyelmi büntetéssel szemben a tag nem fordul a Közgyűléshez,
akkor a döntés meghozatalát követő 15. napon válik jogerőssé.
(3) Ha a Közgyűlés által
kiszabott
fegyelmi büntetéssel szemben a tag nem fordul a Bírósághoz, akkor
a döntés meghozatalát követő 30. napon válik jogerőssé.
(4) Ha a Bíróság bírálja el a fegyelmi határozatot, az Egyesület Választmánya a Bírósági döntésnek megfelelően kell, hogy eljárjon.
(1) Bármely tag kezdeményezheti a
fegyelmi eljárást az Egyesület elnökénél, ha észleli, hogy
valamely tag az Egyesülettel szembeni kötelezettségét nem teljesíti.
(2) Ha a fegyelmi eljárást megalapozó kötelezettségszegés pótolható, akkor a tagot írásban az Választmány felszólítja, a kötelezettségének teljesítésére. Amennyiben a tag kötelezettségét pótolta, akkor a fegyelmi büntetés nem szabható ki.
(3) A Választmány a
fegyelmi kezdeményezéstől számított 30 napon belül meghozza
határozatát.
(4) Ha kétség merül fel a cselekményt illetően, akkor az Egyesület tagjait meghallgatja, egyéb bizonyítékokat használhat fel.
4. § Jogorvoslat
(1)A fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel lehet élni az Egyesület elnökénél, aki azt a Közgyűlés elé terjeszti. A Közgyűlés a következő ülésén dönt a fellebbezésről.
(2) A Közgyűlésen a fegyelmi eljárás alá vont személynek lehetőséget kell biztosítani, hogy védekezését előadja.
(3) Az Egyesület valamely szervének jogszabálysértő vagy az Alapszabállyal ellentétes határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt bármely tag megtámadhatja, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg annak jogszabálysértő voltát, illetve azt, hogy a határozat ellentétes a jogszabállyal vagy az Egyesület Alapszabályával. Ha a bíróság határozatával megállapítja, hogy az Egyesület szervének határozata jogszabálysértő vagy ellentétes az Alapszabállyal, a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a határozatot hozó szerv köteles azt megváltoztatni vagy hatályon kívül helyezni.
5. § Egyéb szabályok
(1) Az eljárás alatt álló tag képviselő igénybevételére jogosult. A bizonyítékok értékelésénél elsősorban a racionalitásra és a személyiségi jogokra kell tekintettel lenni.