|
Az egyetem hazai és nemzetközi felsőoktatásban, kutatásban elfoglalt helyére vonatkozó elképzelések csak akkor valósíthatók meg, ha a ZMNE megőrzi egyetemi, illetve kiépíti és fejleszti „kutatóegyetemi” státuszát a művelt tudományágakban, az alapkutatások, a gyakorlati megvalósításra alkalmas, magas szellemi tartalommal bíró alkalmazott, valamint fejlesztési kutatások révén. Ennek érdekében és az alapstratégiának megfelelően az egyetem:
- a tárca tudományos tevékenységekről szóló irányelveihez igazodva meghatározza az egyetem oktatási és kutatási szervezeteinél végzendő tudományos tevékenységek alapelveit, követelményeit;
- biztosítja a hadtudomány, valamint a katonai műszaki tudományok hazai művelésének és más tudományterületekhez kapcsolódásának feltételeit;
- tudományos tevékenységének feladatorientált hatékonyságnövelése révén elősegíti a hadtudomány, valamint a katonai műszaki tudományok általános fejlődését, a kutatások eredményeiből származó következtetések, javaslatok hasznosítását;
- az elmélet és gyakorlat egysége megteremtésével az ország biztonságának, illetve védelmének szolgálatába állítja a tudományos tevékenysége eredményeit;
- kiszélesíti és tartalommal tölti meg a hazai és külföldi tudományos együttműködést;
- elősegíteni a társtudományok védelmi vonatkozású eredményeinek megszületését és alkalmazásba vételét;
- az erőforrások hatékony felhasználásával biztosítja a célok és követelmények, valamint a rendelkezésre álló erőforrások közötti összhang megteremtését;
- ösztönzi a döntéshozókat a tudományos kutatások eredményeinek mielőbbi gyakorlati hasznosítására.
Az egyetem a kutatás-fejlesztés és innováció területén felmerülő kihívások kezelésével összefüggő célkitűzéseit öt súlyponti kérdés köré csoportosítja.
A) Infrastrukturális fejlesztések
Jelentős fejlesztésre szorul az egyetem kutatási infrastruktúrája. A kor színvonalának megfelelően felszerelt kutatólaborok kialakítása a szűkös saját források mellett elsődlegesen pályázati úton, konzorciális együttműködésben valósítható meg. Továbbra is kiemelt jelentőséget kapnak a HM és az MH szervezetekkel folytatott együttműködések (kísérleti fejlesztések, csapatpróbák, tesztek stb.) Elengedhetetlen az együttműködés kiszélesítése a hazai és a külföldi polgári és katonai felsőoktatási intézményekkel is.
B) Az oktatók tudományos potenciáljának növelése
Az elkövetkező időszakban a minősített oktatói, kutatói utánpótlás biztosításának kérdése meghatározó jelentőségűvé válik, mely szükségszerűen felveti a hallgatók még szélesebb bevonását az egyetemi kutatási tevékenységekbe. Alapvető igény mutatkozik egy, az oktatók és tudományos kutatók motiválását javító rendszer kidolgozása és bevezetése iránt. Minthogy a hazai és a nemzetközi „pályáztató” szervezetek elsősorban a jól felszerelt, a kutatás élvonalába tartozó kutatócsoportokat finanszírozzák, az egyetem egyik fı törekvése az ilyen paraméterekkel rendelkező kutatócsoportok, kiválósági központok létrehozása, az oktatók és kutatók tudományos potenciáljának megőrzése, növelése.
C) Tehetséggondozás
A jól működő egyetem egyik alapkövetelménye a megfelelő személyi háttér megléte, biztosítása. Ennek érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a kutatói utánpótlás biztosítására, illetve a kiemelkedő teljesítményekre való ösztönzésre, és az azt nyújtó fiatal oktatók, hallgatók elismerésére.
D) Tudományos eredmények publikálása
A kutatásfejlesztési eredmények akkor válhatnak értékessé, ha azok széles körben ismertté válnak. Ez az igény mind a készítők, mind a felhasználók részéről jelentkezik, kielégítése pedig csak a jelenlegi publikációs lehetőségek minőségi fejlesztésével oldható meg.
E) Nemzetközi és hazai tudományos programok
Az előző pontokban rögzítettek megvalósításával együtt, a lehetőségek függvényében az egyetemnek erősítenie kell a NATO-, az EU-, illetve a hazai kutatási pályázatokban való részvételt. Keresni kell a közös kutatás-fejlesztési lehetőségeket más hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, Szervezetekkel és gazdasági vállalkozásokkal. Ez lehetőséget teremt az interdiszciplináris és nemzetközi kutatások arányának növelésére is.
F) Tudományos kutatási irányok pontosítása
A megváltozott körülmények között elengedhetetlen a kutatási irányok szükségszerű pontosítása, a kapacitások koncentrálása.
Az egyetemen folyó kutatási tevékenység fejlesztéséhez a következő fő célok iránymutatók:
- az egyetem szellemi potenciáljának, valamint a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi polgárok számának növelésével, és a rendelkezésre álló intellektuális erő kihasználásával az intézmény nemzetközileg is elismert, színvonalas kutató-fejlesztő-innovációs bázissá, tudáscentrummá alakítása;
- a kutatóegyetemi jelleg megalapozása;
- magas presztízs elérése a hazai felsőoktatási és a nemzetközi védelmi felsőoktatási rendszerben, különösen az Európai Kutatási Térségben;
- tartalmas tudományos együttműködés kialakítása a hazai és a külföldi partnerekkel;
- a lehetőségek függvényében csatlakozás a NATO és az Európai Unió tudományos programjaihoz;
- a kutatás-fejlesztés és az innováció színvonalának emelése, amelynek érdekében szükség van:
o az informatikai és kommunikációs technológiák széleskörű alkalmazásának erősítésére;
o a kutatás infrastrukturális és személyi feltételeinek javítására;
o tudás-, illetve kiválósági centrum(ok) létrehozására és elismertetésére;
- az egyetemen oktató, kutató egyetemi tanárok nemzetközi elismertségének növelése;
- az Egyetemi Központi Könyvtár információs és tájékoztatási szerepének további erősítése;
- oktatás és a kutatás minőségbiztosításának fokozása, az elvek gyakorlati érvényesítése.
A végbemenő változások folyamán is maximálisan figyelembe kell venni a megrendelői szféra kutatási igényeit. Az együttműködés az egyetem által művelt valamennyi tudományszak keretében folyó kutatás és oktatás bármely szegmensében indokolt lehet. Ennek új távlatait jelenti a hazai és nemzetközi projektekben, hálózatokban való részvétel.
Az egyetem alapvető érdeke a tudományos fokozattal, továbbá az MAB követelményrendszerében rögzített tudományos teljesítménnyel rendelkező, habilitált oktatói gárda biztosítása, mert ők jelentik a jövőbeni egyetemi tanárok bázisát.
ZMNE 2009. évi Kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiája
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiája
Az egyetem, a védelmi szféra speciális szellemi műhelyeként — oktatási tevékenysége mellett — rendelkezésére álló szellemi potenciáljával, infrastruktúrájával a védelmi szféra meghatározó, regionális és országos jelentőségű kutatóbázisa, tudományos kutatóhelye.
A tevékenyég magas színvonalának, hatékonyságának és aktualitásának biztosítása érdekében az egyetem minden évben elkészíti kutatási-fejlesztési-innovációs (KFI) stratégiáját, melyben az Egyetemi Tudományos Tanács (ETT) irányelveket, prioritásokat határoz meg, illetve javaslatokat fogalmaz meg az egyetemi szintű KFI tevékenységgel kapcsolatban a tudományos kutatások, a doktori képzés és fokozatszerzés, a habilitáció és a K+F pályázati tevékenység területén.
Az egyetem KFI tevékenysége az alap-, alkalmazott és fejlesztési kutatásokra terjed ki. Az intézmény egyedi helyzetéből, valamint a kutatás tárgyának speciális jellegéből fakadóan a kutatások az egyetem karai, intézetei, tanszékei által művelt tudományterület(ek), ‑ágak és ‑szakok kihívásaira keresik a tudományosan megalapozott válaszokat, kisebb részben pedig állami megrendelésre folynak. A tudományos kutatások, fejlesztések jelentős része katonai fejlesztési programokhoz, központi állami kutatási programokhoz és egyes ipari fejlesztésekhez kapcsolódnak.
Az egyetem KFI stratégiája a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (Ftv.) előírásai értelmében az alábbi témaköröket, dokumentumokat dolgozza fel:
— az egyetem KFI tevékenysége;
— a kutatási programok;
— a pályázati eljárási rend;
— a tudományos rendezvények terve;
— az MTA doktori védések valamint doktori (PhD) műhelyviták és védések terve;
— a hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztése;
— a tudományos művek kiadási terve;
— a tudományos kutatás folytatásának támogatási feltétele;
— a tudományos eredmények hasznosítása.
A hallgatók bevonása a kutatómunkába alapvetően a tudományos diákköri pályázatokon és egyéb (szakszolgálatok és fegyvernemek által kiírt) pályázatok keretében történik.
A kutatás-fejlesztés kapcsolódik a katonai fejlesztési programokhoz, a központi állami kutatási programokhoz és egyes ipari fejlesztésekhez is (lásd az egykori OMFB, vagy PHARE programokat). A Magyar Honvédség fejlesztési koncepciójának kialakításával és az egyes szakági fejlesztések beindításával a tárcaszintű kutatási tevékenységben való részvételünk megélénkült, és tovább erősödik.
Az egyetem több alkalommal nyújtott be pályázatot (hazai, EU/HEFOP, GVOP) a K+F tevékenység támogatása érdekében. Az önállóan vagy más hazai intézményekkel, szervezetekkel, cégekkel indított közös kutatási pályázatok – az egyetem speciális helyzete és kutatási irányultsága ellenére – változó sikerrel zárultak. A pályázatok megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatok eredményei a következő évi KFI stratégia kialakításában meghatározó szerepet játszottak. Az egyetem oktatói és kutatói szakterületüknek megfelelően rendszeres, kutatásokhoz kapcsolódó szaktanácsadói, lektori, valamint szakértői tevékenységet folytatnak.
A rendszerváltást követően az intézmény külföldi kapcsolatai gyökeresen megváltoztak, főleg a NATO-, illetve EU-tagság elnyerését követően kiszélesedtek, súlypontjuk Keletről Nyugatra helyeződött át. A kiépített új kapcsolatok egy része már megérett az együttműködés elmélyítésére, többek között – a lehetőségek függvényében – a NATO és az Európai Unió által indított projektekben való közös részvételre. Több partnerország katonai felsőoktatási intézményével sikerült együttműködési megállapodást kötni. A megállapodások tartalommal való kitöltését, a kapcsolatok szorosabbá tételét elsőrendű feladatként kezeljük. A kutatási eredmények kölcsönös megismertetése, a kapcsolatok elmélyítése a közös konferenciákon, szimpóziumokon, a gyakorlatokon és a napi munkakapcsolatokon keresztül valósul meg.
A ZMNE stratégiai céljai a kihívásokra épülnek és a jövőkép elérése érdekében az intézmény küldetése szerint megfogalmazott átfogó, hosszú távú célkitűzéseket tartalmazzák.
A Stratégia keretében a kutatás-fejlesztés-innováció színvonalának emelését, hatékonyságának növelését, a tudományos együttműködés bővítését, az oktatók-kutatók motivációjának növelését, a publikációs lehetőségek javítását, illetve a fenntartó kutatási igényeinek tökéletesebb kielégítését tervezzük.
Az egyetem az oktatási tevékenység ellátásán kívül a rendelkezésre álló szellemi potenciáljával, infrastruktúrájával a védelmi szféra meghatározó kutatóbázisa és tudományos műhelye. A közelmúltban az egyetem életében bekövetkezett kardinális tartalmi és strukturális változások eredményeként a kutatás területén új tudományszakok jelentek meg, illetve a tudományos kutatás spektruma jelentősen kiszélesedett.
Küldetéstudatunk és jövőképünk egyik meghatározó eleme a kutatóegyetemi jelleg megalapozása, elérése. Ennek megfelelően a kutatást segítő stratégiai szegmensek egyetemünk számára kiemelt jelentőségűek éppúgy, mint a kutatások során elért eredmények hasznosítása mind a védelmi szférában, mind az oktatásban.
Az egyetemi oktatás és kutatás szerves egysége, kölcsönhatása az egyetem folyó tudományos kutatások minőségi színvonalára, innovációs tartalmára közvetlenül ható tényezők. A kutatási eredmények, a hazai és nemzetközi tudományos konferenciákon szerzett ismeretek, tapasztalatok folyamatosan beépülnek az oktatásba.
A sikeres kutatás nélkülözhetetlen feltételeinek tekinthetjük:
- a kutatáshoz szükséges infrastruktúrát;
- a kutatás végzésére alkalmas, illetve kutatni vágyó személyeket;
- a kutatói ambíciókkal rendelkezőket;
- szakmai-tudományos kiadványok megjelentetését;
- nemzetközi kapcsolatok fenntartását, fejlesztését.
|
|
|||||||||||
|
||||||||||||
|
|||||
| Pályázatokról további információ | |||||
|
|||||
|
|
||||