A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem múzeuma 1978. november 4-én nyílt meg a volt parancsnoki épület – a jelenlegi Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet – jobboldali földszintjén. Majd tíz év múlva költözött át jelenlegi helyére, az „A” épület földszintjén e célra kialakított terembe.
1976 tavaszán az intézet vezetése felkérte Dr. Ölvedi Ignác nyá. ezredest, a Hadtörténelmi Tanszék volt vezetőjét, hogy készítsen tervet és javaslatot a honvédelmi miniszter csapatmúzeumok (emlékszobák) létrehozásával kapcsolatos intézkedéseinek megfelelő intézeti múzeum felállítására és berendezésére.
Az intézet történetével és tevékenységével kapcsolatos anyagok összegyűjtését és a forgatókönyv elkészítését a Központi Múzeumi Igazgatóság felkért szakemberei, valamint az intézet szakmunkásai végezték el, ők állították össze és rendezték be a múzeumot.
A múzeum a felsőfokú tisztképzés több mint nyolcvanöt éves történetét mutatja be. Ennek megfelelően a gazdag fotó, sajtó- és egyéb dokumentáció, valamint különböző emléktárgyak segítségével áttekintést nyújt a hazai és külföldi látogatóknak a felsőfokú katonai vezetőképzés korszakairól, eseményeiről, ismereteket ad az intézet történetéről; fontos szerepet tölt be a katonai hagyományok őrzése, ápolása és fejlesztése terén, valamint segítséget nyújt a tudományos tevékenységet végzők részére.
A látogató a múzeumban a felsőfokú katonai tisztképzés különböző „korszakaival” találja magát szemben. Minden „korszaknak” megvan a maga története, amely összefügg egyetemünk több mint nyolcvanöt éves történetével.
A „korszakok” magukba foglalják:
A „korszakos” felosztás több tablóból áll. A tisztképzést ábrázoló tablók, vitrinek, tárlók mellett a látogató, névadónk, Zrínyi Miklós szerepével, jelentőségével is találkozhat. E téren hagyományosan jó kapcsolat épült ki Szigetvár Önkormányzatával, melyet különböző emléktárgyak is igazolnak. A tablók között a Honvéd Petőfi Nevelőtiszti Akadémia, majd a Sztálin Katonai Politikai Akadémia, illetve a Petőfi Sándor Katonai Politikai Akadémia története is látható, mivel 1956. december 11-én átszervezés következtében az egykori politikai tisztképző intézet a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia társadalomtudományi fakultása, majd politikai munkástagozataként működött a rendszerváltásig. További tablók a tudományos munkát, a NATO kapcsolatok kialakulását, az állami vezetők, valamint a külföldi delegációk látogatásait tartalmazzák. Mindezeket a vitrinben, tárlókban látható dokumentumok, emléktárgyak egészítik ki.
A múzeum egyeztetett időpontokban hétköznap látogatható. A múzeum vezetője: Dr. Oroszi Antal nyá. ezredes, a 06 1 432 9000/29-353 telefonszámon található. A múzeum bővebb története a Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum 2004/3.,4.,5., a 2005/1.,4.,5., és a 2006/2., 3. számaiban olvasható.
Az iskolarendszerű műszaki tisztképzés a francia hadseregben indult meg az 1700-as években. Francia mintára indult a porosz és az osztrák képzés Savoyai Jenő herceg és hadvezérjavaslatára Bécsben 1717-ben.
A bécsi mérnök akadémián tanult az a néhány magyar aki a műszaki pályát választotta. A kevésszámú híradást biztosító állományt a műszakiak átképzés évei biztosították az 1912-benmegalakult híradó ezredhez.
Magyarországon a Ludovika Akadémián beindult tisztképzés 1931-ig szintén a műszaki csapatok részére képzett tisztek közül válogatta az "összekötő szolgálat" tiszti állományát.
1931-ben két tanulmányi főcsoportot hoztak létre, ahol először biztosították az önálló híradó évfolyamok indítását. A harmadik és negyedik évfolyamban megalakult hírcsoportban két szakon-különleges és kezelői - indították a képzést. 1939-ben megalakult az önálló Bolyai János Honvéd Műszaki Akadémia ahol a háborúra felkészítés keretében egyre növekedett a felavatott híradótisztek száma. A II. világháború után az első híradótiszteket tanfolyami rendszerben képezték ki, főleg altisztekből, az 1947-ben megalakult Honvéd Kossuth Akadémián.
A szervezett híradótiszt-képzés 1948 őszén indult. Ide más a kor szellemének megfelelően munkás és paraszt származású, főleg párttag fiatalokat iskoláztak be. A kialakult háborús hisztéria és az azt szító politika jelentősen megnövelte a hadsereg technikáját és létszámát. Az így kialakult tiszti igényt, már az akadémia nem tudta biztosítani, ezért a pártpolitikai vezetése úgy döntött, hogy szovjet minta alapján felállítja a fegyvernemenkénti tisztiiskolákat. Ennek megfelelően 1949 szeptemberében Budapesten megalakult a Zalka Máté Híradó Tiszti Iskola. Ez az intézet biztosította a megnövekedett híradótiszti igényt nappali beiskolázásban kezdetben egy, majd két végül három évi tanulmányi idővel. Ezt a beiskolázott- átlagosan évi 500 fős állományt egészítették ki a tanfolyamok. Alosztályparancsnoki, rendőrnői, távírász, tartalékos tiszti, híradó technikusi stb. tanfolyamok indultak. Volt olyan év, hogy az iskola létszáma meghaladta a kétezer főt.
A politikai helyzet enyhü1ésével 1953-tól egyre csökkent a beiskolázottak száma, megszűnt a női képzés, felemelték 3 évre a tanulmányi időt, és 1955-től csak érettségizett növendékeket vettek fel. Az 1955-ös létszámleépítés kihatott a tisztképzésre is. Megkezdték az önálló tisztiiskolák összevonását. A híradó tiszti iskolát 1956 őszére vonták össze a műszaki tiszti iskolával és megalakult a Zalka Máté Híradó Műszaki Tiszti Iskola Szentendrén. Az 1956-os forradalom és szabadságharc jelentősen lecsökkentette a növendékek számát. Ez a tény, valamint a hadsereg szereplése, a szovjet megszállás bizonytalanná tette a jövőt. A politikai vezetés a jövőben a tisztképzést egyetlen tiszti iskola keretén belül tartotta célszerűnek megvalósítani.
1957. március 1-én megalakult Budapesten az Egyesített Fegyvernemi Tiszti Iskola. Itt kapott elhelyezést a híradó tisztképzést biztosító Híradó Tagozat. A bizonytalan helyzetben az első és második évfolyamot kihelyezték csapatokhoz, csak a harmadik évfolyamnak volt képzés. 1957 szeptemberében az iskolán mindössze 220 tisztet avattak. A rendes képzés csak 1957 szeptemberében indult. A tisztképzés a hadsereg továbbfejlesztését követve, mind létszámban, mind szaktudásában változott. A gyakorlati tudás megszerzésére 1 évig csapatszolgálatot teljesítettek a jelentkezők. A katonai alapismeretek elsajátítását az összevont fegyvernemi ezred biztosította, melynek parancsnoksága alá tartozott minden növendék. 1961-ben bevezették a 4 éves oktatást, mert a katonai követelmények mellett polgári tanulmányi követelményeket is teljesíteni kellett. Ennek fejében olyan diplomát kaptak a végzősök, melyet főtechnikusi szinten elfogadtak a polgári életben is. Tovább növelve a tiszti követelményeket 1967-tol a képzés főiskolai szintűvé vált. Az évek folyamán felduzzasztott létszám indokolta, hogy három főiskola alakuljon. A híradótisztek képzése a megalakult Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán folytatódott. Ekkor híradó szaktechnikusokat és híradó parancsnokokat képeztek vezetékes, rádiós és rádiórelé szakokon. 1973-tól ismét emelkedtek a követelmények és a híradótisztek üzemmérnöki diplomát kaptak, melyet a polgári életben is elfogadtak. 1987-ben egy téves döntés alapján a képzést lecsökkentették 3 évre. A hallgatók polgári képesítést nem, csak katonai képesítést kaptak.
Az 1990-es rendszerváltás a tisztképzést is befolyásolta: A főiskola nevét megváltoztatták és 1990 szeptember 1-től Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolára módosították. A tisztképzés idejét visszaállították 4 évre, a politikai képzést és szervezeteket megszüntették. A régi hagyományok ismét szerepet kaptak a nevelésben és a főiskola külsőségeiben. A legutóbbi változás jelentősen befolyásolta az egész főiskolát, melyből nem maradt ki a Híradó Tanszék sem, amely a híradótisztek képzését jelenleg is biztosítja.
2000-től a főiskola önállóságát megszüntették és integrálták a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemhez, melynek jelenleg egy karát képezi. Ezzel egy időben jelentős létszámleépítést hajtottak végre. A híradó tanszéket mindössze néhány tanár képezi. A kiszolgáló állományt és a híradó technikát már korábban leválasztották a tanszékről. Csökkent a híradóeszközökkel beépített tantermek száma is.
A híradó múzeumban helyhiány miatt a képzést csak 1974-ig követtük. Néhány vitrinben megemlékezünk a híradótiszt-képzés személyeiről, nyugdíjasainkról, jelentősebb külföldi munkánkról és bemutatunk néhány relikviát az elmúlt évtizedekből. A híradó tanszék először képezett ki külföldi hallgatókat. 1974-es avatással vietnámiakat, majd az elkövetkező évek folyamán mintegy 7 nemzet hallgatóit avatta híradó tisztekké. A nálunk járt küldöttségek ajándékai, a baráti állomok híradóitól kapott albumok és eszközök is láthatók a múzeum gyűjteményében.