| Bolyai János (1802-1860) |
Minden idõk egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa tragikus sorsú hadmérnök, mûveiben messze meghaladja korát. Az õ geometriája, "az új más világ" nélkül elképzelhetetlen lenne a legmodernebb kor vívmányainak - rakéták és mûholdak - mûködése. 1802. december 15-én született Kolozsvárott.
Apja Bolyai Farkas a marosvásárhelyi evangélikus katolikus kollégium tanára és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Korának egyik legelső, hazájának pedig addigi legnagyobb matematikusa volt.
Bolyai János 12 éves korában elvégezte a gimnázium 6. osztályát. 15 éves korában Bécsben folytatta tanulmányait, melyet öt év után kiváló eredménnyel fejezett be.
Kíváló eredménnyel elvégzi a bécsi Hadmérnöki Akadémiát és alhadnaggyá avatják. 21 éves korában hadnagy, 22 éves korában főhadnagy, 24 évesen kapitány lett.
A hadseregben elsőszámú matematikus, elsőszámú virtuóz hegedűs, és első számú vívó volt.
Folyamatosan párbajozott, párbajai közül sok halállal végződött, de mindig ő volt a győztes.
1833-ban saját kérelmére nyugállományba helyezték, úgy engedték el, hogy akkor tér vissza , amikor csak akar.
Nyugdíjazása után apjához költözött Marosvásárhelyre, ahol egy évig lakott apjával való folytonos veszekedések közepette. Apját még párbajra is kihívta, mire apja jól megdorgálta és kitiltotta a családi házból. Ezután még egy ideig Marosvásárhelyen lakott, de apja később megengedte neki, hogy kiköltözzön domáldi birtokukra. Itt teljes magányban töltött el tíz évet, majd 1843-ban apjától bocsánatot kért, és újra hazaköltözött. Hat hétig tartott közöttük a béke, de utána újra kitörtek a veszekedések, így újra kiköltözött a domaldi birtokra.
1846-ban újra visszaköltözött Marosvásárhelyre, s ott lakott elvonultan a világtól, s tulajdonképpen elveszetten a tudomány számára.
Az abszolút geometria korszakalkotó felfedezését közlõ dolgozata, az Appendix 1832-ben jelent meg latin nyelven, atyja Bolyai Farkas Tentamen címû mûve függelékeként. Munkáját kortársai - Gauss kivételével - nem értették meg, és nem méltányolták. Pedig a kérdés felvetése és kutatása idõszerû volt. Erre vall, hogy N.I.Lobacsevszkij orosz matematikus - Bolyai Jánostól függetlenül - hasonló eredményre jutott, és erre vonatkozó munkáját 1829/30-ban tette közzé. Bolyai János eredményei annál is inkább figyelemre méltóbbak, mert rendkívül nehéz anyagi viszonyok és kezdetleges körülmények között, elszigetelten, a matematikai alkotómunka lehetõségeitõl megfosztva élte életét. Ennek ellenére a nem euklédeszi geometriával kapcsolatos rendkívüli eredményein kívül jelentõs és korszerû dolgozatokat írt a komplex számok elméletérõl Respensio címen 1837-ben. Ezenkívül a matematikai térelmélet megalapozásával is foglalkozott.
Az elismerés hiánya mélységesen elkeserítette, önmagával meghasonlottan 1860. január 27-én Marosvásárhelyen halt meg.
1911-ben hamvait exhumálták, és nagy ünnepélyességgel atyja hamvaival együtt közös sírba helyezték.
| 1802. december 15. | Született Kolozsvárott, középnemesi családban. Apja, Bolyai Farkas matematikus. Fiatal éveit Kolozsvárott tölti. |
| 1817. | Marosvásárhelyen érettségizik. |
| 1818. augusztus | Beiratkozik a bécsi Hadmérnöki Akadémiára. A 4 év elvégzése után még 1 évig hadapródként különleges hadmérnöki tanulmányokat folytat. |
| 1823. | Kiváló eredménnyel alhadnaggyá avatják. Elsõ beosztásba a Temesvári Erõdítési Igazgatósághoz kerül. |
| 1826. | Arad, Nagyvárad és Szeged szolgálati helyei. |
| 1827. | Fõhadnaggyá léptetik elõ. |
| 1831. | Új állomáshelyére Lemberg-be utazva kolerabetegségen esik át és idegállapota nagyon leromlik. |
| 1832. | Másodosztályú kapitánnyá léptetik elõ és Olmütz-be helyezik át. Megjelenik fõ mûve az APPENDIX, édesapja Tentamen címû mûvének függelékeként. |
| 1833. | Kérésére nyugdíjazzák, visszatér apjához Marosvásárhelyre. |
| 1834. | Együtt él Kibédi Orbán Rozáliával, Dolmádon. Két gyermekük születik. Közben állandóan matematikai kutatással foglalkozik, megalkotja élete nagy mûvét, a TAN-t. |
| 1837. | Beszédes dokumentum a RESPONSIO, melyben a képzetes mennyiségekrõl ír. |
| 1855. | Ez évben keletkezett a TÉRTAN újabb változata, német címén RAUMLEHRE. |
| 1857. | Folyamatosan betegeskedik. |
| 1860. január 27. | Marosvásárhelyen hal meg, ott helyezik katonai egyenruhájában nyugalomra. |