| Fórum '99/2 |
INFORMATIKA
|
 |
| Fórum '99/2 |
INFORMATIKA
|
|
Tizenharmadik rész
A múlt havi, kicsit talán nehezebben "emészthetõ" anyag után olyan részekhez érkeztünk, amire úgy gondolom - de legalábbis remélem -, sokan kíváncsiak. Ahhoz azonban, hogy a számunkra fontos információk keresésével foglalkozhassunk, még mindig meg kell egy-két dolgot tanulnunk.
1. A Gopher
Kezdjük megint egy kis informatikai történelemmel, hogy megtudjuk, mit keres ennek a résznek a címében, és mit is jelent a "Gopher" szócska. Talán magának a szónak a jelentése közelebb visz bennünket a megfejtéshez? Nem igazán. Maga a szó - bár az Országh féle Angol-magyar Kéziszótárban nem szerepel - pockot jelent, de talán valamivel közelebb járunk a valósághoz, ha hörcsögnek fordítjuk. Aha, szóval gyûjtögetünk, gyûjtögetünk…
Valamit most már sejtünk, de mit is gyûjtöget hát a Gopher? Természetesen információkat. Márpedig mi pont ezt keressük. No de akkor az Interneten miféle "hörcsög" a Gopher? Szokás szerint, ahogy már megszokhattuk, a Gopher is egyfajta "szerver" szolgáltatás, ami számítógépeken fut. Az, hogy "szerver" ebben az esetben is azt jelenti, hogy egyidejûleg sokan fordulhatnak egy-egy ilyen géphez, és az igyekszik mindenkit kiszolgálni.
1.1. Milyen célra is jött létre a Gopher?
A sorozat korábbi részeiben már szó volt az FTP szerverekrõl, amelyek közös érdeklõdésû emberek (kezdetben kutatók, tudósok) számára fontos anyagokat tároltak és tettek hozzáférhetõvé. Késõbb, ahogy a "világháló" egyre jobban fejlõdött, olyan anyagok is keletkeztek egyre nagyobb mennyiségben, amelyek már nem csak néhány "kiválasztott", hanem nagyon sok, nem feltétlenül azonos témán dolgozó ember számára voltak fontosak, vagy érdekesek. Erre a célra már nem az FTP-t használták, hanem létrejött egy újabb szolgáltatás, a gyakorlatilag bárki számára elérhetõ Gopher.
1.2. Nézzünk körül a "Gopher térben"
A Gopher rendszerben - ahogy az ma már nekünk egyáltalán nem szokatlan - minden Gopher szerver kapcsolatban áll a többi hasonló géppel, és az egész "Gopher tér" bejárható, gyakorlatilag bármelyikrõl kiindulva.
Az eddigiekbõl azt hihetnénk, hogy máris a WEB-rõl írok, hiszen arról - bár a sorozatban eddig még nem szerepelt - egy-két dolgot azért szinte mindenki tud, többek között azt is, hogy ott is (csaknem) a teljes világháló bejárható. Akkor hát mi az eltérés?
A Gopher jóval korábban jött létre, amikor a hangsúly még a szöveges információkon volt, ezért a Gopher szervereken - legalábbis kezdetben - nem találhattunk képeket. Az egész rendszer menüvezérelt, azaz amikor egy Gopher szerverre belépünk, semmi mást nem fogunk látni, mint egymás alatt sorakozó menüpontokat, amelyek segítségével navigálhatunk, azaz léphetünk egyik pontról a másikra, keresve a számunkra érdekes információt. Igazából a Gopherben jelent meg elõször az a tulajdonság, hogy a menüpontokon lépkedve a felhasználó úgy léphetett át egyik géprõl a másikra, hogy gyakorlatilag észre sem vette.
A Gopher rendszer már korábban, még a TCP/IP alapú, mára közismert Internet elõtt, már az úgynevezett X25-ös vonalakon keresztül is elérhetõ volt. Eredetileg külön kliens programot igényelt a használata. Persze, hol voltak akkor még a mára közismert WEB böngészõ programok, a Netscape, vagy az Internet Explorer! Ma már ezek a programok használhatók a Gopher szerverek tartalmának tanulmányozására is, felesleges külön "Gopher kliens" telepítése a számítógépre.
A "Gopher tér" bebarangolását kezdhetjük úgy, hogy WEB böngészõ programunkba beírjuk az alábbi címet:
http://www.fsz.bme.hu/hungary/gopher.html
(Egyébként ugyanide juthatunk, a ZMNE
honlapjáról a
"Kijárat a WEB-re"
menüpontot, majd onnan a
"Magyar Honlap"-ot
választjuk. A Magyar Honlapon belül, az "Egyéb Internet
információ források Magyarországon" ponton
belül találjuk "Gopher szerverek"-et.)
A fent megadott címen a magyarországi Gopher szerverekrõl kapunk egy listát, amelyekrõl természetesen "kiléphetünk a nagyvilágba" is.
A másik kitûnõ kiindulás, ha a (a WEB-tõl eltérõen, itt létezõ) "kitüntetett" Gopher szerver címét adjuk meg. (Ez egyébként a Minnesotai Egyetem gépe.) Ehhez a böngészõnk "Address" (Cím, URL) mezõjébe az alábbi sort kell beírnunk:
gopher://gopher.micro.umn.edu/1
Ez "a Gopher tér legfelsõ szintû" gépe, angolul a "Top Level GOPHER".
1.3. Keresés a Gopher rendszerben
Miután a Gopherek hálózata is akkorára duzzadt, hogy már nem lehetett "vaktában" megtalálni a szükséges információt, ki kellett alakítani valamilyen rendet, hogy a keresett dolgokhoz mégiscsak hozzá lehessen férni. Erre két módszer is létezik. Az egyik lehetõség, amit kidolgoztak, az a téma szerinti Gopher szerverek rendszere ("Subject Tree of Gopher Servers"). A másik lehetõség egy univerzális "gopheres" keresõ program, a Veronica. Részletes bemutatásuktól ezúttal el kell tekintenem. Emiatt elnézést kérek, késõbb igyekszem pótolni, de e cikk szerzõjét is megtréfálja néha "a technika ördöge", minden módszert, amirõl írok, szeretek kipróbálni. A cikk írásának napján (1999. február 27-én) azonban az alább megadott címeken (és az általam ismert többi címen) hiába próbálkoztam, nem voltak elérhetõek. Azért a címeket megadom, hátha valakinek több szerencséje lesz.
Veronica keresõ szoftver:
gopher://veronica.scs.unr.edu/11/veronica
Téma szerinti Gopher szerverek:
gopher://gopher.sunet.se/11/Subject%20Tree
2. Megjelenik a World Wide
Web
A Gopher már nagyon jól mûködõ rendszer volt, tulajdonképpen megteremtette a mai "világháló" alapjait. Elõbb-utóbb azonban megjelent az igény arra is, hogy a "száraz", szöveges információ mellé színek, ábrák, illusztrációk kerüljenek.
Elõször persze még szó nem volt a mai értelemben vett "grafikus felületrõl", egyszerûen azt akarták (már megint az egyetemek és kutatóintézetek tudósai), hogy a kutatási eredményeikkel kapcsolatos ábrákat, grafikonokat, esetenként fotókat, diagramokat is megoszthassák a kollégákkal. Az igény - ahogy az már a technika világában szokás - rövidesen magával hozta a technikai megvalósítást is, megszületett a World Wide Web, ami tulajdonképpen a Gopher rendszerbõl fejlõdött ki. Megszokott rövidítései mára a WWW, illetve magában a Web.
2.1. Mit is jelent maga a név, a World
Wide Web?
Körülbelüli fordításban "Világméretû Háló". Az elnevezés elég jól utal az Internet kusza hálózat rendszerére, amelyben nincs kitüntetett pont, a gépek egymás között "átjárhatók". Természetesen azért meg kell különböztetni a szolgáltató ("szerver"), és a böngészést, barangolást végzõ ("kliens") gépeket. Nehogy a dolog túlságosan egyszerû legyen, ugyanaz a gép egyidejûleg megjelenhet szerverként és kliensként is, mert ezt a jelleget a valóságban nem maga a gép, hanem a rajta futó program határozza meg. Többfeladatos (egyidejûleg több feladat futtatására képes, "multitaszkos") operációs rendszer esetén futhat más gépeket kiszolgáló program, illetve másik gépen "böngészõ" program egyszerre is.
2.2. A WWW kezelése
A legtöbben ma már, akik (akiknek a gépe…) egyáltalán be vannak kötve az Internet hálózatába, alapszinten tudják a Webet kezelni. Annyit mindenesetre általában mindenki tud, de legalábbis nagyon hamar rájön, hogy a Web lapokon az úgynevezett "hyper linkeket", magyarul "élõkapcsokat" kell keresni, amik a legtöbb böngészõ programban ("browserben") aláhúzva, általában az alap szövegtõl eltérõ színben jelennek meg. Ezekre kattintva tudunk lapon belül, egyik lapról a másikra, sõt egyik géprõl a másikra ugrani. Ugyancsak élõkapcsok segítenek nekünk akkor is, ha nem szöveges információhoz akarunk eljutni, hanem képet akarunk megjeleníteni, hangot megszólaltatni, esetleg videó anyagot vagy programot letölteni.
Az ilyen, élõkapcsokkal összefûzött lapokból álló anyag szerkezetét hívják hypertextnek. Ez önmagában nem teljesen új találmány, ha megnézzük pl. bármelyik Windows program Súgóját, már az is egyfajta hypertext.
2.3. A WWW rendszere
Amint azt már az Interneten megszokhattuk, a WWW rendszerében is szerver és kliens programok együttmûködésével kapjuk meg képernyõnkön a kívánt eredményt. A szerver programot itt egyszerûen "Web szerver"-ként, míg a Web megnézésére, mostanában divatos elnevezéssel "szörfözésre" használatos programot angolul "browser"-ként, magyarul böngészõ programként emlegetjük.
A Web szerverekre (amint a cikksorozatban volt már rá példa) a nevükkel hivatkozhatunk, amit a böngészõ programunk megfelelõ mezõjébe (Address, Cím, URL) írhatunk be. Ez a cím, amit ide írunk, az úgynevezett URL cím. Mi az az URL? Már megint egy angol rövidítés: Universal Resource Locator, azaz Univerzális Erõforrás Helymeghatározó. (Ugye milyen ismerõs a katonai terminológiából a lokátor?) Erõforrás alatt ezúttal természetesen a szerver programot értjük. A beírt cím alapján kell megtalálnunk a szolgáltató gépet, illetve azon belül a keresett információt. A gép megkeresésében a "name server" programok (lásd a cikksorozat 1998. márciusi, negyedik részét) segítenek. Azon belül viszont a cím alapján boldogulhatunk.
(Közbevetõleg egy apró adalék: az URL-t "kitaláló" tudósok maguk is meglepõdtek, hogy az általuk nehezen érthetõnek, bonyolultnak tartott, elsõsorban a "tudóstársaknak" szánt URL forma micsoda karriert futott be, hogy ma már minden valamirevaló cég reklámozza a saját Web címét, azaz "URL-jét".)
Akik már sokat "szörföztek" az Interneten, bizonyára tapasztalták már, hogy az URL cím meglehetõsen hosszú, egyes esetekben (viszonylag) bonyolult is lehet. Nézzük meg hát, hogyan is épül fel egy tipikus URL:
protokoll://gépcím:portcím/elérési
út/fájlnév
Ez így elég ijesztõen néz ki, nézzünk
inkább egy példát!
http://www.zmne.hu:80/Forum/99feb/tartalom.htm
2.4. Vegyük sorra az URL részeit!
1. Az elején a "http" megnevezés a World Wide Web protokolljára, a HTTP-re utal. (Hypertext Transfer Protocol = Hypertext Átviteli Protokoll) A félreértések elkerülése végett: itt nem csak ez állhat! Gondoljunk csak a cikksorozatban is már szerepelt FTP-re, vagy az imént emlegetett Gopherre!
2. A következõ rész egyszerû formai elõírás, a protokollt követõen a "://" jelsorozatnak kell következnie.
3. www.zmne.hu - a számítógép azonosítása, itt lép be a rendszerbe a name server. Ha valaki kipróbálja, a zrinyi.zmne.hu-ra átírva sem történik semmi változás. Ennek az a magyarázata, hogy a name serverben van egy bejegyzés, ami "megmondja" a rendszernek, hogy ha valaki "www" kezdettel írja be a domain nevet, akkor melyik gépen kell a Web szerver programot keresni. Ha üzemeltetnénk FTP szervert, vagy Gophert, azt ugyanígy megadhatnánk, tehát elég lenne pl. ftp.zmne.hu-tmegadni, maga az FTP szerver lehetne ugyanígy a ZRINYI gépen, de akár másikon is.
4. A negyedik rész (:80) egy port cím. Mi az a port? Afféle "számítástechnikai kapu", ami segít azonosítani, hogy a (szolgáltató-) gépen belül melyik programhoz is szeretnénk fordulni. Alapértelmezés szerint a Web a 80-as portot használja, ezt nem kötelezõ megadni (ezért általában nem is szoktuk). Akkor azonban kötelezõvé válik, amikor a 80-astól eltérõ porton fut a Web szerver. Erre példa a ZMNE Egyetemi könyvtár OPAC rendszere, ahol a 8000-es portot használjuk.
5. Ötödik rész: Forum/99feb/ alkönyvtár. Minden Web szervert futtató gépen található egy olyan könyvtár, ahová a megjeleníthetõ Web lapokat elhelyezi a rendszer adminisztrátora. Ha csak a gép nevét adjuk meg, akkor a rendszer ebben keres egy megadott nevû, a legtöbbször "index.html" vagy "welcome.html" (a ZMNE esetében "welcom_h.htm") nevû fájlt, és ezt jeleníti meg. Ha másik fájlt szeretnénk, akkor annak nevét meg kell adni. Ebbõl az alap könyvtárból akár teljes alkönyvtár rendszer is kiindulhat, ezt ehhez képest relatívan, "/" jelekkel elválasztva kell az elérési utat megadni.
6. A végére értünk (legalábbis ennek a variációnak…): tartalom.htm: ez már a megjelenítendõ fájl neve.
Van az URL-ek esetében egy másik gyakran alkalmazott módszer is, amikor egy-egy felhasználó saját Web lapot készít, és azt elhelyezi saját alkönyvtárában a domain-en belül. (Természetesen ezt az elhelyezést az Internet szolgáltatóval, illetve az intézmény rendszergazdájával egyeztetni, engedélyeztetni kell!) Ilyenkor úgy hivatkozhatunk az adott felhasználó "honlapjára", hogy a Web szerverre történõ hivatkozás után írunk egy "~" jelet, majd a megfelelõ alkönyvtár nevét, ami többnyire utal a felhasználóra. Erre is van példánk az egyetemen, bár - remélem csak egyelõre - egyedül van: Vágó Ferenc, az Informatikai tanszékrõl készített egy saját honlapot, ami az alábbi címen érhetõ el:
Sok esetben persze talán egyszerûbb, ha az adott
tanszéknek, szervnek van saját honlapja, és onnan
nyílnak a felhasználók saját lapjai, mint pl.
a Katonai
Kommunikációs Rendszerszervezõ tanszék
esetében láthatjuk. (Elnézést kérek
a többiektõl, ez csak példa.) Hogy mi is az a "honlap",
arról rövidesen még ejtünk szót.
Erre a hónapra egyelõre ennyit, egy kicsit úgy tûnik, bõbeszédûbb lettem a tervezettnél, így egy-két fogalom, a keresések, a keresõgépek használatának módszerei, illetve a Web rendszerében használatos elnevezési szokások leírása a következõ számban kerül sorra. Természetesen: folytatjuk.
AZ EGYETEMEN