"Egymillióval kevesebben"

(Dr. Szabó A. Ferenc könyvbemutatójáról)

---

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Intézményi Mûvelõdési Otthona demográfiai témájú könyvbemutatónak adott otthont decemberben. Szabó A. Ferenc: Egymillióval kevesebben címû munkáját mutathatta be a pécsi Pro Pannónia kiadó jóvoltából. A kiadó tudományos munkák és szépirodalmi mûvek kiadásával foglalkozik, az Egymillióval kevesebben címû könyv Tudománytár sorozatukban jelent meg. A bemutatón Dr. Szirtes Gábor, a könyvkiadó igazgatója örömmel üdvözölte Szabó A. Ferenc könyvének megjelenését, és további kiadói tervekrõl tájékoztatta a jelenlévõket. Felkérte a kötet szakmai méltatására Izsák Lajos egyetemi tanárt, az ELTE rektorhelyettesét, aki elmondta, hogy egy, a szakma által régen várt, hõn áhított munkát tarthatunk a kezünkben. Hozzátette, hogy Szabó A. Ferenc régi ismerõse, munkáit is nyomon követi, ezért állíthatja, hogy a szerzõ nem elméleteket gyárt, nem ideologizál, hanem kutat, levéltárba jár, monográfiákra támaszkodik, statisztikákra hivatkozik. A munka tárgyilagosságát dicsérte, különbözõ fejezetekbõl vett idézetekkel igazolva azt; néhány fontos kérdésen keresztül bemutatta, hogy Szabó A. Ferenc valóban kizárólag a tényekre támaszkodik, és nem jellemzõ rá az elfogultság. Izsák Lajos végül igen érdekes témákat kiragadva (pl.: A német vagy ún. "svábkérdés"; az abortuszkérdés, ennek kapcsán a gyermektelenségi adó; 1956 külön fejezetben, ennek kapcsán: a kivándorlással kapcsolatos (nem, életkor, foglalkozás szerint elemzõ) statisztikai adatok; az Ausztria, mint befogadó ország és mint szomszédos ország; végül az egymillió feletti demográfiai veszteség statisztikai bizonyítása) a szerzõ stílusához illõ statisztikai pontossággal bemutatta a megdöbbentõ népfogyatkozást, s az ezeket elõidézõ politikai-társadalmi-történelmi tényezõket. Ezt követõen Szabó A. Ferenc tartott egy összefoglaló jellegû, szemléletes elõadást mûvérõl. A cím etimologizálása után kitért a közvetlen emberveszteségekre a második világháború kapcsán. Elõrebocsátotta, hogy kizárólag becslésekre támaszkodhatunk ennél a fejezetnél, hiszen a második világháborúban a közvetlen harci veszteségeken kívül számolnunk kell az elhurcolt magyar zsidósággal, azonkívül pedig a háborút követõ hadifogolytáborok körülményei miatti emberveszteséggel is. Az 1956-os harcokkal kapcsolatban elmondta, hogy itt a veszteségek összeszámlálásának szintén több összetevõje van, az 1957 tavaszán tartott számlálás, ezenkívül forrásként megnevezte a mártírkönyv-kiadásokat, hozzátette, hogy az elesettek 90%-a kék vagy zöld ÁVH-s katona volt. Kiemelte, hogy a magyar ifjúság felkelésének is tartja az 1956-os eseményeket, mert a veszteségek (s fõként a katonaveszteségek) számadatainak fõ szereplõi a 20 évet be nem töltött fiatalok. Említette még a szovjet veszteségeket, amivel kapcsolatban sajátos szakmai módszerre, a katonai demográfia módszerére utalt, az ún. "sebesült-halott szorzó"-ra, s megjegyezte, hogy ennek ismeretében több adathoz juthatnak hozzá - egyelõre még kizárólag - a szakavatottak. A jelenlévõ szakértõk ennél a témánál meg is jegyezték, hogy érdeklõdéssel várnának egy katonai demográfiáról szóló esetleges egységes jegyzetet; kérdezték a kiadót és a szerzõt, hogy tervezik-e ilyen munka megjelentetését. Megnyugtató választ kaptak az érdeklõdõk: a jegyzet készülõben, de legalábbis tervben van.

Szabó A. Ferenc elõadása végén mégis "engedélyt kért" az elfogultságra, a véleménynyilvánításra. Szerinte ugyanis a statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon minden olyan súlyos komponens mûködésbe lépett az elmúlt évtizedekben, amelyek önmagukban is komoly demográfiai veszteséget idéznek elõ (Pl.: holocaust, nemzetiségi problémák, hadifogság stb.). Ez egyfajta komplexitást jelent, s élenjárónak tartja ebben a magyarságot. Felhívta még hallgatósága figyelmét a szerzõ arra a kutatásmódszertani sajátságra, hogy õ nem tulajdonít túl nagy jelentõséget (a demográfiai veszteségek szempontjából) a különbözõ immanens tényezõknek, hanem elsõsorban a történelmi kataklizmákat okolja.

Végezetül néhány kutatás-módszertani kérdésre válaszolt a szerzõ. Kiemelnék azonban egy választ, amely a változó szerzõi szóhasználat okairól szól: Szabó A. Ferencet idézve az ilyen váltás:

A könyvet megrendelés alapján a szerzõnél, vagy a kiadónál lehet megvásárolni. De hozzájuthatnak az érdeklõdõk néhány könyvesboltban, és az Egyetemi Könyvtárban is kölcsönözhetõ lesz.

Sárosi Kinga