Fórum '99/7-8.

ZMNE honlapra
Tartalom

INFORMATIKA
AZ EGYETEMEN


INTERNET AZ EGYETEMEN


Tizenhetedik rész

KERESÉSEK A VILÁGHÁLÓN V.

Az elõzõ rész on-line változata elõtt már utaltam rá, hogy az Internet állandó változása utolérte az általam éppen (legalább nagy vonalakban) bemutatott keresõ gépeket is. Ezúttal néhány szó erejéig fussuk át az AltaVizsla és az eredeti AltaVista gépek kezelõfelületének változásait!

AZ ALTAVIZSLA VÁLTOZÁSA

Itt a legfeltûnõbb változás a korábban megszokott zöld-piros színezés helyett a lilás-szürkés árnyalat a lap fejrészében. Aki azonban nemcsak a betöltött lapot nézi, hanem a betöltés folyamatát is figyeli, netán elolvassa a címsorban látható címet, az felfedezheti, hogy az AltaVizsla címe megváltozott, már (legalább címében) nem kötõdik olyan szorosan a Matávhoz, az új üzemeltetõ az "Origo", amely már korábban is létezett, akkor még "csak" remek kiindulási pontot jelentõ portálként. Most az AltaVizsla keresõvel "összeépülve" még jobban használható lett. A keresõ felületét már akkor is használhatjuk, amikor az oldal többi része még nem "jött le" teljes egészében. Magának a keresésnek a módszertana, a használható parancsok szerencsére nem változtak, így legfeljebb az új URL-t (WEB címet) érdemes megjegyezni: http://altavizsla.origo.hu.

VÁLTOZÁSOK AZ ALTAVISTA HONLAPJÁN

A fent leírtnál valamivel nagyobb mértékben változott az AltaVista keresõgép kezelõfelülete, bár a kezelése ettõl nem lett nehezebb. A legfontosabb változás, hogy néhány olyan dolog, ami eddig csak a "haladó" (Advanced) keresési módban volt elérhetõ, most átkerült az egyszerû kereséshez (Simple Search). A lap alapvetõ felépítése nem változott, de a keresõ kérdésünk sora felett rádiógombokkal választhatjuk ki, hogy mit is szeretnénk találni. A választható lehetõségek: Web lapok (Web pages), Képek (Images), Videó anyag (Video), esetleg Hang (Audio). Ha a keresésünket tovább szeretnénk finomítani, azt most is megtehetjük, de csak szövegre (Advanced Text Search). Itt továbbra is megadhatjuk a keresõkérdésünket finomító logikai kifejezést, a keresett lapok nyelvét és készítésének dátum-határait. Ha alul a "Count documents matching the boolean expression" szöveg elõtti kis jelölõ kockára is rákattintunk, akkor csak egy számértéket kapunk, hogy a megadott keresõkérdésre várhatóan hány találatot fogunk kapni. Ez fõleg lassú vonal esetén elõnyös, mert a teljes találati lista letöltése nélkül látjuk, hogy van-e még szükség a keresõkérdés további finomítására, pl. túlságosan sok találat miatt.

ÁLLOMÁNYFORMÁTUMOK AZ INTERNETEN I.

A keresõgépek és keresési módszerek után, a WEB-en használatos állományok formátumairól és ezek használatáról lesz szó a továbbiakban. Ezek kapcsán újabb érdekes dolgokra bukkanhatunk az Interneten történõ bogarászgatásaink során.

Sajnos ezek egy részének teljes élvezetére az egyetem jelenlegi Internet csatlakozása - a mára már szinte használhatatlanul alacsony sávszélesség miatt - egyelõre nem alkalmas. Ennek ellenére érdemes ezekkel is megismerkedni, egyrészt a csúcsidõszakokon kívül ezek is hozzáférhetõk, másrészt a vonalak szûkössége sem tarthat örökké…

(A szerzõ megjegyzése: Az alacsony sávszélességrõl az Informatikai központban már régóta tudunk, próbáltunk is ebben az ügyben lépni, de a dolog eddig mindig elakadt valahol. Hol a szóba jöhetõ megoldások magas költségei miatt, hol - az egyetemen kívüli - politikai döntések késlekedése vagy elmaradása és ezek gazdasági hatásai miatt. Amire rövid távon reális esély van, az a sávszélesség duplájára emelése, de sajnos a jelenlegi - és növekvõ - felhasználói létszám mellett ettõl nem várhatunk igazán jelentõs javulást. Reményeink szerint talán a jövõ év elején sikerül ebben a régóta égetõ kérdésben jelentõsen elõbbre lépni.)

A HTML formátum

Kezdjük ismerkedésünket a WEB legegyszerûbb, legalapvetõbb állományformátumával, amivel a lapok túlnyomó többsége készül. Ez a HTML formátum. A betûszó feloldása: "HyperText Markup Language" - azaz (közelítõ fordításban) Hipertext Jelölõ Nyelv. Elõször is: mi az a "Hipertext"? Ez az a fajta dokumentum formátum, amit a WEB-en böngészéseink során már jól megismertünk - legalábbis a használat oldaláról. Ez teszi lehetõvé, hogy a szöveg egyes - kijelölt - részeirõl más szövegrészekre, lapokra, képekre, netán egészen másik gépre "ugráljunk" néhány egérkattintással. (Amint már korábban is szó volt róla, ilyen "hipertextnek" tekinthetõ pl. a Windows rendszerek súgója is.)

A HTML formátum annyiban speciális, hogy bizonyos fokú "programozást", azaz igazából többnyire formátum (megjelenés) vezérlést tesz lehetõvé külön "programnyelv", fordítóprogramok stb. nélkül. Ha valaki megvizsgálja egy ilyen állomány tartalmát ("forráskódját", azaz amit a WEB böngészõ megkap, hogy abból rajzolja ki számunkra a WEB lapot), azt fogja tapasztalni, hogy ellentétben a bináris (.exe, .com) programokkal, a HTML lapok tartalma a legegyszerûbb szövegszerkesztõkben, mint pl. a Windows Jegyzettömb [notepad] programja, többé-kevésbé olvasható. Ezt ellenõrizhetjük a legtöbb ma használatos böngészõben. A korábbiakban a Nézet menüben a "Forrás megtekintése" [View source] menüpontban, az újabb programok esetében egyszerûen a böngészõben lévõ szövegre a jobboldali egérgombbal kattintva, a megjelenõ úszó menüben ugyanezen menüpontot kiválasztva megtekinthetõ a lap forrása. (Javaslom, hogy aki nem papíron, hanem gépen olvassa ezt a cikket, rögtön próbálja is ezt ki!)

Néhány különlegesség nehezíti csak az olvasást: jellemzõen az ékezetes betûk helyett találunk különös jel kombinációkat. Pl. az "á" betû helyett az "&aacute;" jelsort találajuk, továbbá sok helyen találunk olyan betûjeleket, amelyek "<" és ">" jelek közé vannak zárva.

Az utóbbiak szolgálnak a HTML formátum vezérlésére, jelentésük a WEB-en több helyen is megtalálható, de legtöbbet abból tanulhatunk, ha a nekünk tetszõ oldalak forrását áttanulmányozzuk, hogyan is készültek… Segítségképpen egyelõre annyit, hogy ezekbõl a vezérlõjelekbõl kétféle van, van néhány, amelyik csak magában áll (pl. a <P>, ami bekezdés kezdetét jelöli), de a többség páros jel, ahol a kezdetet a "<…>" jelek, a befejezést a "</….>" jelek határolják.

A HTML formátumról, a WEB lapok készítésérõl talán késõbb, esetleg egy másik sorozatban még lesz szó, de a részletes ismertetés jelentõsen meghaladná ennek a cikknek a kereteit.

ACROBAT READER - A .PDF FORMÁTUM

A WEB-et aktívan használók már bizonyára találkoztak olyan honlappal, amelyen valamilyen anyag - jellemzõen pl. programok, mûszaki berendezések dokumentációja - a ".PDF" kiterjesztéssel volt letölthetõ. Mit is jelent ez, és mi kell ahhoz, hogy valamit kezdeni tudjunk vele?

Elõször is a rövidítés feloldása: PDF = Portable Document Format, azaz Hordozható Dokumentum Formátum. Mitõl hordozható? Hiszen a többit is kitehetjük floppy-ra (bocsánat, az új helyesírási szabályzat szerint flopira), és vihetjük magunkkal ahova akarjuk! Itt azonban sokkal többrõl van szó. Ez a hordozhatóság nemcsak a dokumentumot készítõ programtól, de még az operációs rendszertõl is függetlenné tesz bennünket. Az ilyen formátumú anyagok tartalmát egy különleges program, az Adobe cég által készített Acrobat Reader segítségével tudjuk megnézni, sõt, akár ki is nyomtatni. Ez a program már nem számít újdonságnak a számítástechnika világában, a WEB-rõl letölthetõ legújabb változata a 4.0 verziószámot viseli. Ami az érdekessége, hogy ingyenesen letölthetõ és használható a program. Ezzel az ingyenes programmal azonban a PDF állományokat csak olvasni tudjuk, létrehozni nem. A létrehozásukhoz szükséges "PDF Writer" program ára - legutóbbi információim szerint - 249$ + csomagolási és postaköltség, ami bizony a tengeren túlról nem jelentéktelen összeg, szóval - ilyenünk sajnos nincs!

Elõször pár szót a PDF formátumról: az ebben a formátumban készült anyag a számítógépünk képernyõjén grafikusan jelenik meg, tehát teljesen független lehet attól, hogy pl. az elkészítésekor használt font készlet (betûtípus) telepítve van-e a mi számítógépünkön. Magát a megjelenítendõ szöveget tetszõleges szövegszerkesztõ programmal el lehet készíteni, a PDF formátumra konvertálást a PDF Writer program végzi el, ami telepítés után - hasonlóan egyes fax-modem berendezésekhez - ugyanúgy kezelendõ, mint a nyomtatók. Ami többletet ad ez a formátum bármilyen szövegszerkesztõhöz képest, hogy a megjelenítendõ lapokra - a WEB-hez hasonlóan - kereszthivatkozásokat (élõkapcsokat, linkeket) tehetünk, sõt az egyes lapokra nemcsak kép, hanem hang, vagy akár videó anyagokat is beágyazhatunk, amik az Acrobat Readerrel le is játszhatók. Amirõl még nem esett szó: akár komplett elõadás is elkészülhet PDF formátumban, mert az Acrobat Reader lehetõséget ad a teljes képernyõs lejátszásra is, ekkor még akár a PowerPoint konkurense is lehet. (Ráadásul platform független, azaz Windowst vagy UNIX-ot [Linuxot] használó gépeken, vagy akár Macintosh gépen is lejátszható, gyakorlatilag változatlan megjelenés, és a font készletektõl való függetlenség mellett.)

AZ ACROBAT READER HASZNÁLATA

Nagy vonalakban fussuk át, mi is kell az Acrobat Reader használatához! Elõször is: az általunk használt operációs rendszernek megfelelõ telepítõ készlet. Ha máshol nem sikerülne hozzájutni, a TUCOWS (http://tucows.euroweb.hu) operációs rendszerünknek megfelelõ lapján, a Multimédia eszközök között, az "Image Viewer" (kép nézegetõ) menüpont alatt fogjuk megtalálni az ingyenes telepítõ készletet. Ezt a Windows alatt szokásos módon telepíthetjük. A telepítés során - ha van a gépünkön WEB böngészõ (márpedig többnyire van) -, elvégzi a megfelelõ módosítást ahhoz, hogy ezek után elég egy .PDF kiterjesztésû állományra rákattintani a megfelelõ WEB lapon, és rögtön elindul az Acrobat Reader. Addig is indítsuk el a saját ikonjával, amit a telepítõ gondosan kitesz a munkaasztalunkra. (Ha nem tette volna ki, az "AcroRd32.exe"-t keressük!)

Ha már elindult: a szokásos Windows ablakunk van, menüsorral, nyomógomb ikonokkal. A szokásos "nyitott mappa" ikonnal tudunk PDF állományokat megnyitni. Az ismerkedéshez javaslom, hogy keressük meg az Acrobat Reader saját könyvtárán belül a "Help" alkönyvtárat, azon belül fogunk találni egy "Enu" nevû alkönyvtárat, ebben pedig a "Reader.pdf" állományt. Ez a 4.0 verzió esetén egy 79 oldalas dokumentum, ami be is mutatja az Acrobat Reader használatát - szépséghiba, hogy angolul. (Már többször jeleztem, aki számítógéppel és Internettel akar dolgozni, legalább alapfokon nem tudja az angolul tanulást "megúszni"!) A "Reader.pdf" megnyitása után az ablak munkaterülete két részre oszlik, a baloldalon egy fa struktúrában az anyag "tartalomjegyzékét" látjuk, míg a jobb oldalon az elsõ lap tartalmát. A felsõ nyomógombsoron a nyomtató utáni ikonnal a tartalomjegyzék megjelenítését ki is kapcsolhatjuk. Szaladjunk végig a legfontosabb gombokon: egy stilizált kéz következik, ami az alapértelmezett egérkurzorunk is lesz a dokumentumon belül. Ha a dokumentumban olyan rész fölé érkezünk, ami kereszthivatkozást tartalmaz, ennek alakja megváltozik, a nyitott tenyérrõl egy felfelé mutató ujjra. A következõ gomb egy nagyítót ábrázol, aminek segítségével gyakorlatilag tetszõleges részletet kinagyíthatunk. Kattintsuk a nagyítóra! Álljunk rá a nagyítandó terület bal felsõ sarkára, majd az egér "bal fülét" lenyomva tartva húzzuk a kijelölendõ terület jobb alsó sarkáig. Amikor elengedjük az egeret, az így kijelölt területet akkorára nagyítva fogjuk látni, hogy éppen kitöltse a képernyõt. (A visszaállításhoz a menüsor "View" pontján belül válasszuk a "Fit in Window" pontot.) A következõ nyomógomb a szöveg kijelölõ eszköz. Erre azért van szükség, mert amint fentebb írtam, a megjelenítés grafikusan - tehát képként! - történik. Ennek ellenére lehetõségünk van a Recognitához hasonló segédprogramok nélkül is a szöveg egyes részleteinek átvételére és átmásolására másik dokumentumba. Ehhez használhatjuk ezt az eszközt. A következõ négy kis ikon egy magnó gombjaihoz hasonlóan léptet bennünket elõre-hátra, illetve az összes lap közül az elsõre, vagy az utolsóra. A következõ két nyilacska a már bejárt lapokon teszi lehetõvé az elõre-hátra navigálást. Három kicsit "szamárfüles" lap következik: a nagyítás mértékét állíthatjuk be velük. Sorrendben: eredeti méret, az ablakot legjobban kitöltõ méret, az ablak teljes szélességét kitöltõ méret. A következõ kis látcsõ a keresést teszi lehetõvé. Ezután az indexelt keresést lehetõvé tevõ ikonok következnek, ehhez azonban már nem elegendõ csak a "Reader", így erre most nem térek ki.

Ami még fontos lehet, ha valaki a letöltött PDF anyagot bemutatóként szeretné használni: Ctrl+L leütésével válthatunk teljes képernyõs módra, illetve onnan vissza. A lejátszásból kilépni szokás szerint az Esc billentyûvel tudunk. A "File" menü "Preferences" menüpontjában, a "Full screen" (teljes képernyõ) menüpont mögött találjuk a lejátszás finomabb beállítási módjait (háttérszín, az utolsó kép után az elejére ugorjon-e, hány másodpercenként váltson automatikusan, az alapértelmezett képváltási módszer, stb-stb.) Azt hiszem, az érdeklõdõk sokat "eljátszadozhatnak" a programmal.

Remélem az Acrobat Reader gyakorlati használhatósága megérte a kicsit nagyobb terjedelmet, így a többi - tipikusabban "multimédiás" - formátumról majd legközelebb ejtek szót. Hogy ezek melyek lesznek? Csak néhány - egyelõre a felsorolás szintjén: Quick Time, Real Audio, MPEG, AVI, MP3, VRML stb. Tehát a kínálat meglehetõsen bõséges, és ráadásul még folyamatosan bõvül is.

A következõ részig jó munkát kíván a szerzõ

Borbély László