Fórum '98/12.

ZMNE honlapra
Tartalom

A kínai agyaghadsereg egy jogász szemével




1998. októberének elsõ felében tíz napot töltöttem Kínában, Xi'an városában, a xi'ani Northwest University of Politics and Law meghívásának eleget téve a közigazgatási jog hazai és nemzetközi fejlõdési tendenciáiról tartottam elõadásokat és részt vettem egy, a közigazgatási jog reformjával foglalkozó nemzetközi tanácskozáson. Látogatásomnak ünnepélyes keretet adott az, hogy a Northwest University éppen azokban a napokban ünnepelte alapításának hatvanegyedik, egyetemmé válásának negyvenedik évfordulóját. A színpompás ünnepségsorozatra számos kínai társegyetem küldte el képviselõit.

A szakmailag igen hasznos és sok szempontból tanulságos utazás egyik fõ élménye a legendás agyaghadsereg megtekintése volt. A különös agyagkatonák története Xi'an gazdag történelmébe ágyazódik. Az idõszámítás elõtti ötödik és harmadik század között Kína területén öt, egymással folyamatosan háborúskodó állam létezett. A megosztottságnak és a helyi háborúknak Qin Shihuang császár, a Qin dinasztia megalapítója vetett véget, aki uralma alatt egyesítette az országot és megalapította annak fõvárosát nem messze a mai Xi'antól. Az erõskezû uralkodó jelentõs építkezéseket szervezett és ezek között hatalmas síremléket emeltetett magának. A méreteiben is lenyûgözõ síremlék külsõ falai - a régészek számításai szerint - több mint hat kilométer hosszúak, a belsõ kamrarendszer falainak körfogata kettõ és fél kilométer. Bár Qin Shihuang császár mauzóleumának feltátásán folyamatosan dolgoznak, a sír jelentõs része még mindig ismeretlen.

A Xi'an mellett, Qin Shiuhang síremlékének középpontjától mintegy ezerötszáz méterre 1974-ben és 1976-ban felfedezett agyagkatonák ahhoz az eltemetett agyaghadsereghez tartoznak, amely a császár hatalmát a túlvilágon volt hivatott megjeleníteni és õrizni. A huszadik század talán legjelentõsebb régészeti leletére véletlenül - kútfúrás közben - bukkantak. Az 1974-ben feltárt elsõ föld alatti terem kettõszáztíz méter hosszú és hatvan méter széles, mélysége öt és hét méter között váltakozik. A hatalmas méretû üreg tetõzetét pillérek és gerendák tartották. A megdöbbent régészek a teremben agyagharcosok és lovak ezreit találták csatarendbe állítva. 1976-ban további két - az elsõnél kisebb - termet tártak fel, közel az 1974-es lelethez.

A közel hatezer életnagyságú agyagkatona arccal keletnek fordulva szabályos hadsereget formál. A hadsereg szárnyain íjászok helyezkednek el fegyverüket felemelve. A sereg fõ erejét a lándzsával felfegyverzett gyalogság és az õket támogató harci szekerek alkották. Az agyagharcosok zömének kezében a kor valódi fegyverei voltak, a bronzkardok a tábornokok és fõtisztek rangját jelezték. A kardokat és más fegyvereket felületkezeléssel rozsdamentessé tették, olyannyira, hogy a föld alatt eltöltött több mint kétezer év után is élesek maradtak.

Az agyaghadsereg minden katonájának más, a többiekétõl különbözõ vonásai és arckifejezése van. Az agyagkatonák ruhája a finom részletekig kidolgozott, a testtartások gondos megmunkálást tükröznek. A jelenleg is folyó régészeti feltárás feltételeinek biztosítása és a leletek megóvása érdekében a kínai kormány az egykori termek övezetében múzeumegyüttest létesített. A régészeti munka során jelentõs mértékben restaurálást is végeznek, mert az agyagfigurák jó része az elmúlt évezredekben - az üregekben pusztító tüzeknek a következtében is - összetört, súlyosan sérült.

Az ásatások során, 1980-ban, a császár sírjának fõbejáratától alig húsz méterre két nagyméretû, bronz harci szekeret találtak, lovakkal és bronz harcosokkal együtt. Ma a különös bronz harci szekerek az agyagkatonák mellett a leletek fölé és köré emelt múzeumegyüttes fõ látványosságai.

Az ásatásokat végzõ régészek szerint az eddig fellelt agyagharcosok egy olyan, még nagyobb agyaghadsereg katonái, amelyet Qin Shihuang sírjában, illetve körülötte temettek el és amelynek nagy része ma is feltáratlan.

A kínai agyagharcosok régészeti és egyetemes kultúrtörténeti jelentõségét nehéz túlbecsülni, hiszen a kínai civilizáció egy rendkívül fontos, meghatározó jelentõségû, de korábban kevésbé ismert idõszakáról nyújtanak páratlan értékû és gazdag ismeretanyagot. A leletegyüttest annak gazdagsága és méretei a század egyik legnagyobb régészeti felfedezésévé avatják. Az agyaghadsereg értõ, tudományos vizsgálata nagyban hozzájárulhat a hadtudományi - elsõsorban hadtörténeti - ismeretek bõvítéséhez is. A fegyverek, a katonák elhelyezése, az alkalmazott hadirend a kor magas szintû hadi kultúráját, hadviselése módjait hadsereg-szervezési elveit és megoldásait teszi hozzáférhetõvé a tudományos elemzés számára.

Xi'an, a közel négymillió lakost számláló ipari nagyváros gazdag a történeti értékekben. Valóban híressé azonban nem a különös formájú templomok és pagodák, a kínai stílusban épült nagymecset, vagy az uralkodói sírok tették. Hírnevét Qin Shihuang császár agyagkatonáinak köszönheti, annak a terrakotta hadseregnek, amely kutatók, látogatók és turisták százezreit vonzza évrõl-évre és amely ma már a Világörökség része.

Dr. Molnár Miklós,
egyetemi docens