(FÓRUM, '98/4.)

ZMNE honlap
Tartalom

Egy újonc katonai közösség vizsgálata

(az egyén szociometriai jellemzõi
és a szociális intelligencia faktorok kapcsolata)


A cikk fõ célja volt a fent említett változók közötti kapcsolat vizsgálata, az eredmények bemutatása. Továbbá szeretnék betekintést adni az olvasó számára a vizsgálati módszerek közé, illetve néhány rosszul értelmezett fogalom is helyes megvilágításba kerül.

A probléma:

A rajparancsnokok kiválasztását illetõen a parancsnokok csak esetleges megérzéseikre támaszkodhatnak jelen pillanatban. Egy vezetõnek meghatározott képességekkel kell rendelkeznie, hogy feladatát megfelelõen el tudja látni. Adott katonai alegység vezetõje tevékenységét megfelelõen centrális szociometriai pozícióban tudja ellátni. Ez a centrális szociometriai pozíció lehet formális (a szervezeti struktúrából adódó) és informális (kölcsönös szimpátia alapú választáson alapuló). Ez utóbbi mérhetõ a szociometria módszerével. Mindkét háló központjában egy-egy személy helyezkedik el, elõfordul viszont, hogy a két centrális pozícióban nem ugyanaz a személy helyezkedik el. A formális hálóban betöltött pozíció adott, az informális szociometriai pozíciót számos tényezõ határozza meg, mely az együttesen eltöltött munka során alakul ki. Egy vezetõ számára lényeges mindkét háló centrális helyzete a hatékonyság tekintetében. Az idõ során csak a státusok változhatnak pozitív irányba (centrális pozíció), viszont a sorkatonai szolgálati idõ rövidsége nem biztos, hogy lehetõvé teszi a sorállományú rajparancsnokok esetében.

Szükség volna ennek a szociometriai pozíciónak a bejóslására. Amennyiben ismerjük egyes jellemzõk együtt járását, mért adatokat felhasználva bizonyos valószínûséggel bejóslást tehetünk az egyén katonai társas közegében betöltött pozíciójára, mely egyfajta adalékul szolgál a rajparancsnoki kiválasztáshoz.

Létezik egy sajátos intelligenciatípus: a viszonyulásnak, az érzelmi beállítottságnak, a valóságérzéknek olyan készségszintû egysége, mely elsõdlegesen társas viszonylatokban nyilvánul meg. Akik jól fejlett intelligenciával rendelkeznek ezen a téren, jobban érvényesítik készségeiket a társas közegben. Képesek a közösség összefogására, szervezésére, tagjaik megértésére (Mérei, 1989.). Ezt a képességet illetõen megfelelõen szoros kapcsolat áll fenn a szociometriai mutatók és a szociális intelligencia között. Ehhez nem is fér kétség. Az általam használt teszt négy faktort vizsgált (szociális helyzetek megítélése, az emberi viselkedés megfigyelése, a beszélõ mentális állapotának felismerése, humorérzék): mennyire relevánsak, és milyen viszony áll fenn a szociometriai választásokból adódó értékek között (õt hányan választották, a személynek hány választása volt, a kölcsönös választások száma).

Az emberi viselkedés megfigyelésének és a beszélõ mentális állapota megfigyelésének képessége segít tájékozódni a társas közegben, ez valószínûleg együtt jár az egyén választásainak számával a másik irányába, illetve a kölcsönös választások számával. A humorérzék és a szociális helyzetek megítélése pedig az egyén irányába történõ választásokkal van szoros kapcsolatban.

Dolgozatomban az elõzõek alapján az alábbi jellemzõk kapcsolatát vettem nagyító alá: az egyén szociometriai jel-lemzõi (KV, ÕV, ÕTV) és a szociális intelligencia faktorai (azon belül SIQ illetve I. II. III. IV.).

A felhasznált eszközök:

Szociometriai kérdõív: Az egyén beilleszkedését vizsgálja a társas mezõben és ezt a személy társas pozíciójával, nem pedig személyiségjegyekkel teszi. Maga a vizsgálat szigorúan meghatározott alkalmazási kritériumok alapján zajlik, azonban nem idõhöz kötött.

Vizsgálatom során a többszempontú szociometria került alkalmazásra. Az alkalmazott kérdõív mellé az újonc század teljes névsorát mellékeltem. Minden név mellett egy szám szerepelt, az instrukció úgy szólt, hogy a számokat írják be a nevek helyett a válaszlapokra. Ez a technika jelentõs mértékben megkönnyítette az értékelést.

A kapott válaszokat egy kölcsönösségi táblázatba rendeztem, melybõl a vizsgálathoz szükséges adatokat nyertem. A szociometria felrajzolását nem tartottam szükségesnek, hiszen a vizsgálat szempontjából a számszerû értékek hordoztak nagy fontosságot. A közösség tagjainak választásaiból három mutatót használtam fel, úgymint: az adott személyt hányan választották (ÕTV), az adott személy hány társát jelölte választásai során(ÕV), kölcsönös választások száma (KV).

Szociális intelligencia teszt (SIT): A tesztet azon céllal szerkesztették, hogy bizonyos ítélettel, információval kapcsolatos tényezõket mérjen, melyek az emberekkel való foglalkozás közben jelentkeznek és szociális vonatkozást hordoznak. Azoknak az azonosítására használható, akiknek különösen jó, vagy gyenge szociális képességeik vannak.

Jelen vizsgálat során az ipari rövidített kiadást használtam fel, mely négy faktor tartalmaz, a SIQ meghatározása: a faktoronkénti nyerspont összegek summája, mely egy táblázat segítségével megadja a SIQ értékét.

A vizsgálat:

A vizsgálatot a nyíregyházi Vay Ádám Laktanya egy, a sorkatonai alapkiképzést végrehajtó újonc kiképzõ század elsõ idõszakos katonáival végeztem 1997 nyarán. A vizsgált populáció a kiképzés ötödik hetében volt - 108 fõbõl állt. A vizsgálatot akadályozta a szigorú napirend, így összesen 6 alkalomra volt szükség az adatok megszerzéséhez.

Eredmények:

A vizsgálat elvégzése után az értékek elemzéséhez a többszörös korrelációs eljárást alkalmaztam. A következõ eredményekre jutottam (az összesített adatokat az 1. számú táblázat tartalmazza a többszörös korrelációs értékeket).

A vizsgálat során a következõ változók szignifikáns együtt járását igazolta a korrelációs eljárás:

1. ÕTV és a SIQ pszichológiai változó kapcsolatára vonat-kozóan a=0,01 szignifikancia szinten a két változó közötti korrelációs együttható értéke: 0,2273 volt, mely a változók viszonylag szoros együtt járására utal, így megállapíthatjuk, az, hogy az egyént hányan választották a társas közegbõl, összefügg az illetõ szociális intelligenciájával. Ez igazolja a teszt érvényességét.

2. ÕTV és a II. faktor kapcsolatára vonatkozóan: a=0,01 szignifikancia szinten a két változó közötti korrelációs együttható értéke: 0,2291 volt, mely a változók együtt járására utal, így megállapíthatjuk, az, hogy az egyént hányan választották a társas közegbõl, összefügg az emberi viselkedés megfigyelésének képességével.

3. ÕTV és a IV. faktor kapcsolatára vonatkozóan: a=0,01 szignifikancia szinten a két változó közötti korrelációs együttható értéke: 0,2924 volt, mely a változók együtt járására utal, így megállapíthatjuk, az, hogy az egyént hányan választották a társas közegbõl, összefügg a humorérzékkel. Az egyént hányan választották a szociális közegbõl, a legnagyobb mértékben jár együtt az illetõ humorérzékével, majd pedig az emberi viselkedés megfigyelésének készségével. Ebbõl viszont nem szûrhetünk le oksági következtetést.

4. KV és a SIQ pszichológiai változó kapcsolatára vonatkozóan: a=0,01 szignifikancia szinten a két változó közötti korrelációs együttható értéke: 0,2326 volt, mely a változók együtt járására utal, így megállapíthatjuk, hogy az egyént deklarált kölcsönös választásainak száma a társas közegben, összefügg az illetõ szociális intelligenciájával. Ezt az eredményt is mint az elõzõekben már deklarált tétel ismételt igazolásaként foghatjuk fel.

Összegzésképen: a kapott adatok alapján csupán két jelentõs összefüggés mutatkozott, mely a felvetett parancsnoki kiválasztási kérdés tekintetében releváns lehet. Az illetõt milyen gyakran választották a szociális térbõl, kapcsolatban volt az illetõ szociális intelligenciájával. Ezen belül is két meghatározó faktorról tehetünk említést: az emberi viselkedés megfigyelése és a humorérzék. Hangsúlyozni kell azonban, az adatok egyszerû együttjárást mutatnak.

Csak a teszt gyakorlatban történõ alkalmazása képes megválaszolni azt a kérdést, mely szerint a szociális intelligencia segít a rajparancsnokok kiválasztásában. Dolgozatom eredményei remélem irányadóként fognak szolgálni más vizsgálatok elvégzéséhez.

Tarnóczy Richárd százados, sorozó pszichológus
MH Egészségvédelmi Intézet - Nyíregyháza