Szigetvár város és a Zrínyiek

    Szigetvár Város Önkormányzata és a Szigetvári Várbaráti Kör Elnöksége az idén immár 26. alkalommal emlékezett meg az 1566. szeptember 7-én történt történelmi eseményekről. A Zrínyi Emlékünnepségen egyetemünket dr. Szilágyi Tivadar ezredes képviselte. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és Szigetvár közötti alapvető kapcsot a Zrínyiek jelentik évtizedek óta. Az alábbi összeállítással tisztelgünk Szigetvár, a szigetvári hős és a családi tradíciókat folytató hadtudós dédunoka emléke előtt

Szigetvár történelme és a város nevezetességei

    Szigetvár a Zselic dombos nyúlványai és a déli síkvidék találkozásánál terül el, Kaposvártól 38 km-es, Pécstől nyugatra alig 30 km-es távolságra. A nagy történeti múltra visszatekintő kisvárost a középkorban az Almás-patak mocsaras vidékéről kiemelkedő löszdombra építették.
    Az Almás-patak árterületének ez a része évezredek óta lakott. A honfoglalás korában Botond törzse élt a területen. Az egykori építkezési mód nagy biztonságot adott a településnek. Már a XV. században a város a messzi vidék ipari és kereskedelmi központja lett. Birtokosai a magyar történelem neves családjai közül kerültek ki.
    A mai vár területét, a várostól északra fekvő szigetet egy kisnemesi család birtokolhatta. Az első erődítés egy kisméretű, négyzet alaprajzú, magasfalú téglavár volt, melynek északnyugati szögletébe később egy háromszintes kerek tornyot építettek. E kis lovagvár romjai az északnyugati bástyában láthatók. Később tovább építették a várat. 1473-ban a Gara család, majd az enyingi Török család birtokában volt a környék. A mohácsi csata (1526) után mind a várat, mind a várost megerősítették.
    1541-ben lett Szigetvár királyi birtok. Horváth Stancsics Márk nevéhez fűződik a vár és a várost védő bástyák korszerűsítése. Az ő elgondolásai alapján épült fel a várostól délre az „újváros”, olasz hadmérnökök vezetésével. 1561-ben lett Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány Szigetvár védelmének irányítója. A vár 1566-os elfoglalása után, részben törökök építették át a ma is látható formájában egybeépítve a három részből álló erődítményt. A török terjeszkedésével Szigetvárnak egyre nagyobb katonai és közigazgatási szerep jutott, később azonban a megváltozott haditechnika miatt elvesztette hadászati fontosságát.
    1868-ban, a Pécs-Barcs vasútvonal megépítésével a város bekapcsolódhatott az ország vérkeringésébe. Megalakultak a nagyüzemei: 1881-ben a gőzmalom, 1884-ben a cipőgyár, 1937-ben a konzervgyár. Az évszázados fejlődésnek köszönhetően az egykori hősi helytállás 400. évfordulóján, 1966-ban Szigetvár megkapta a városi rangot. Ezidőtől kezdve fejlődése gyorsabb ütemű lett.
    Lakosainak száma jelenleg 12 000 fő. A városban 600 férőhelyes kórház működik. Több alsó és középfokú oktatási intézmény, valamint zeneiskola segíti az oktató-nevelő munkát. Melegvizes fürdője, könyvtára s az újonnan épült művelődési háza a környék kulturális és idegenforgalmi igényeit elégítik ki.
    A gazdaság fejlettsége átlag alatti. Szigetvár gazdasága - amely esősorban a feldolgozóipara révén korábban a térség meghatározója volt - a rendszerváltást követően drámai módon omlott össze. Az újraépítés még csak a kezdeti lépéseknél tart: a korábbi bázison több új vállalkozás szolgálja a feldolgozóipar folytonosságát. A folyamat felgyorsítása a térség egésze számára létérdek.
    A legtöbb látnivalót a mai belváros kínálja. Pécs felől érkezve a főutcán, a Deák Ferenc téren a költő és hadvezér Zrínyi Miklós szobra áll. A piactól keletre a magyarországi építészet egyetlen fennmaradt török lakóépülete, a kisméretű, kétszintes „Török-ház” áll. Egykor karavánszeráj volt, ma Múzeumi kiállítóhely.

    A Horváth Márk téren látjuk az 1556-os várostrom hős kapitányának, a tér névadójának mellszobrát. A térrel szemben a ferences rend temploma és rendháza áll. A templom az 1730-as években épült a török város egyik dzsámija helyén. Országos viszonylatban is kiemelkedő művészi értékű a templom hármas barokk oltára s védett a sekrestye díszes bútorzata. A templomhoz csatlakozó rendház épületében 1986 óta zeneiskola működik.
    A rendház hangulatos, zárt udvarában koncerteket rendeznek. A József Attila utcában található a szigetvári kulturális élet legjelentősebb épülete, a még befejezetlen, de már működő Vigadó, amelynek tervezője Makovecz Imre. A Zrínyi tér Szigetvár főtere. Ez a tér volt az egykori óváros központja, ahol a törökök Ali pasa dzsámiját építették 1589-ben. Barokk templommá átalakításakor eltüntették az imafülkét, elbontották Ali pasa sírkápolnáját és előcsarnokkal, karzattal, szentéllyel bővítették. A kupolát Dorfmeister István 1788-ban festett freskója díszíti.
    Mind a templom oldalában, mind a környező téren számos emléktábla, emlékszobor tekinthető meg. A templom északkeleti oldalán a vár visszafoglalásának 300. évfordulójára, nem messze tőle a második világháborúban meghalt szigetváriak emléktáblája látható. Az épülettől nyugatra Vanyur István helyi szobrászművész alkotása „lélekharangként” emlékeztet 1992 óta a második világháború helyi áldozataira.
    Ezen a kis téren látható az egyik oldalán csiszolt kőtömb, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulójára készült. Az 1923-ban készült I. világháborús emlékmű a közelben van. A Tinódi utcában van a város termálfürdője, amelynek 62°C-os vizét 1997 őszén gyógyvízzé minősítették. A csonttörések utókezelésénél, a reumás fájdalmak enyhítésére, valamint a mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmazható eredményesen.
    A tér északi részén található az 1878-ban felállított „Oroszlán”; Zrínyi és a szigetvári hősök emlékműve. A tér keleti oldalán áll a polgármesteri hivatal, amely 1910-ben épült eklektikus stílusban. Homlokzatát a város címere díszíti, tetején pedig gólya fészkel. A tér nyugati oldalán az észak felől a teret szép vonalú, klasszicista ház zárja le, amelyben a Salamon biopatika működik. Ebben az épületben élt és dolgozott Salamon Gyula (1838-1900) patikus, a szigetvári tűzoltóság megalapítója, majd a család hat gyógyszerész nemzedéke. A Vár utca nyugati, klasszicista saroképülete egykoron sóház, majd postakocsi állomás volt. Jelenleg „Múzeum Kávézó” működik itt, amelynek nyitvatartási ideje alatt látogatható a kisváros újkori történetének XVIII-XX. századi emlékeiből rendezett kiállítás (céhes ipar, sajtó). Az Almáspatak hídján túl a vár következik. A többszöri átalakítás ellenére is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvár típusát. Az első, kis dombra épült erődített várat mocsaras tó vette körül. Alaprajza négyszögű volt, melyet később tovább építettek, megnagyobbítottak. A ma látható várat 1960-ban restaurálták. A vár déli kapujánál Kiss István Tinódi Lantos Sebestyént ábrázoló szobra áll. A múzeum bejáratánál Istvánffy Miklós történetíró szobra található.
    Az épületek körül kellemes fekvésű parkban sétálva el lehet jutni Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész Zrínyi Miklós lovas szobrához, ami az egykori kirohanás helyszínén áll. A vár központi épülete a Szulejmán dzsámi, melyet a győztes szultán tiszteletére emeltek. Ma a Zrínyi Miklós Múzeum vártörténeti kiállítása látható itt, amely az ostromról tájékoztat, régészeti leletek (ágyúgolyók, fegyverek, a védművek építésének szerszámai) és a korabeli sajtódokumentumok bemutatásával. A történeti kiállítás teréből áthaladva Szulejmán szultán dzsámijának épületébe, az előtérben Kis Ernő bogyiszlói népművész hársfából faragott, kétszázötven figurából álló jelenete látható.
    A meglehetősen egyszerű és díszítetlen téglalap alaprajzú épületet a források szerint 20 nap (!) alatt emelték Zrínyi katonái. Az épületben időszakos kiállításokat, hangversenyeket rendeznek. A Várbaráti Kör történész, illetve irodalomtörténész konferenciáit februárban és májusban tartja. Évente szeptemberben a „Zrínyi napok” a város rendezvényei, hangversenyekkel, kiállításokkal és a szigetvári vásárral.

Zrínyi Miklós, a Szigetvári hős

    A XVI. században az oszmán török hadak területi térnyerésével párhuzamosan Szigetvárnak, mint végvárnak a jelentősége egyre inkább előtérbe került. A várost első ízben 1556-ban ostromolták meg a török hadak, sikertelenül. A második ostrom 1566-ban volt.
    A vár kapitánya, Zrínyi Miklós előre tudta a véget, de elhatározásához alig 2500 katonával hű maradt. Életük végéig védték Szigetet. A várból és városból álló erődítést Szulejmán szultán utolsó magyarországi hadjárata során támadta meg több mint 80 ezer kitűnően felszerelt katonájával. A végcél nem a „vakondtúrás” – így nevezte a török Szigetet – hanem Bécs elfoglalása volt. Az egy hónapig tartó harc során a magyar védők sorra elestek, s a város és a vár török kézre került.
    Az utolsó napon 1566. szeptember 7-én Zrínyi néhány megmaradt emberével az utolsó menedékhelyéről, a belső várból kirohant a már török területre. Itt érte mindannyiukat a halál. A török nem örülhetett a győzelemnek, az agg Szulejmán szultán is meghalt néhány nappal a vár elfoglalása előtt. A győztesek kifáradva a hosszú harctól, az emberveszteségtől, valamint a szultán halála és a közelgő tél miatt lemondtak a további harcról. Szigetvár elveszett, de árán megmenekült Bécs. Szigetvárból török végvár lett, a környék államigazgatási, gazdasági és vallási központja. 112 évi török utalom után Szigetet 1688-89-ben foglalták vissza a császári hadak.

    Ez év szeptember 7-én 20 órakor a Zrínyi Várban Szigetvár lakossága, barátaik és a meghívott vendégek katonai tiszteletadással emlékeztek és koszorúztak Zrínyi Miklós lovas szobránál. Paizs József, Szigetvár város polgármestere ünnepi beszéddel emlékezett:

    Zrínyi Miklósra, a szigeti hősre emlékezünk, akiért hálás a magyar nép, de akit nem érdemelt meg Európa. Az ő szigetvári halálos diadala után megállt a török birodalom terjeszkedése.
    A néhány évtizednyi statusquo, majd felszabadító háború után a török visszaszorult a Balkánra. A végvári vitézek diadalai csendesedtek. A magyar király nem támogatta azokat, csak két erősséget tartott fontosnak: Győrt és Komáromot. Világossá lett, hogy neki csak Bécs védelme volt a fontos. A rác, a horvát és a magyar várak körül élő jobbágy lakosságnak tízezrei nem érdekelték. De nem így Zrínyi Miklóst, akinek a halála nagyszerűsége körüli magatartását nem elég dicsérni, meg kell nézni életét is, mert csak ilyen élet után válik hitelessé a szigeti utolsó diadal.
    A Zrínyiek a legrégibb és legelőkelőbb horvát főnemesi család voltak. Nevük a XII. századig vezethető vissza. Akkor Subic-nak hívták őket. Az 1200-as évektől kezdve, amikor Brebír várát kapták a magyar királytól, Brebíri a nevük. II. András idejében Brebíri István gróf a „Magyarpárti” méltóságot viselte. 1347-ben Nagy Lajos királytól az Unna melletti Zrín várát kapták a Velencével való háborúskodásban elszenvedett hátrányok kárpótlására. Azóta Zrínyi lett a nevük. De nem sokáig birtokolhatták zavartalanul új területüket, mivel Szerbia és Bosznia felől állandó betörésekkel küzdöttek. A harcok szünetében az egymással rokon főúri családok birtokfoglalással, hatalmaskodással töltötték idejüket. Viszálykodtak a Korbáliaiakkal és Frangepánokkal, de ha az érdekük úgy kívánta, meg is békéltek.
    Zrínyi Miklós, a szigetvári hős apja a XVI. század elejére elszegényedett. Az állam már csak 25 lovas eltartására kötelezte, míg a Korbáliai család 200, a Frangepánok pedig 280 lovasra kaptak fizetséget. A Zrínyi birtokok a török felvonulások vonalába estek, így északabbra voltak kénytelenek húzódni. Előbb a Dráva és a Száva közti birtokokat szereztek meg, majd a Mura-közben rendezte be a család az otthonát, Csáktornya központtal.
    Zrínyi Miklós valószínűleg 1508-ban született. Olyan várakban nevelkedett, ahol gyermekkorától kezdve kitanulta és gyakorolta a haditudományt: úgy a személyes harcot, mint a hadvezetést megismerte. Együtt élt a katonákkal, védte a szegény népet. (Saját jobbágyai voltak azok.) Nemcsak emberbaráti szeretetből oltalmazta őket, hanem azért is, mivel az ő munkaerejük adta a had számára a megélhetést.
    Kora gyermekkora óta jól beszélt magyarul és horvátul. Írni, olvasni tudott, de leveleit deákkal íratta. Sokáig volt horvát bán, volt tárnokmester és olyan is volt, hogy nádorságra jelölték. Volt, hogy több mint 50 kisebb-nagyobb várért felelt, s amikor a bécsi hadvezetés nem küldte hónapokon, akár éveken át az ellátást, akkor saját birtokainak jövedelméből tartotta fenn a haderőt. Így nem lehet szemére vetni, hogy a töröktől minél távolabbi birtokok megszerzéséért sokszor erőszakosan, sőt fondorlatosan fellépni látjuk. Roppant birtokainak hasznát és az államkincstártól esedékes jövedelmeit nem szórakozásra, vadászatra, mulatságokra költötte, hanem a rábízott országrészt gondozta. Tervszerűen javította a várakat, Babócsát és Szigetet különösen. Ellátta várait katonákkal, munícióval, élelemmel. Kitűnő kémhálózatot tartott fenn és jól ismerte a török titkos terveket is. Életének különösen utolsó 10 évében állandóan épített, szervezett, és óriási területeit személyesen ellenőrizte. A szultán Sziget elleni tervét is ismerte. Valószínűleg tudott Szulejmán haláláról is, ezért időzítette utolsó bajvívását és biztos halálát úgy, ahogy el is végezte. Neki nem volt szükséges feláldoznia magát arra az ostromra, kinevezhetett volna más kapitányt is, de katonáinak ígérte, hogy köztük marad. Nem hagyhatta el katonáit, akik nemcsak tisztelték, hanem szerették is. Szerette a föld népe is, ha szorongatott a török portya, sokszor személyesen vezette vitézeinek felmentő seregét segítségükre. Hatalmas vagyonát azért gyűjtötte, hogy övéit, várait, nemzetét, királyát, Európát védelmezhesse vagyonával, kincseivel, élete árán is.
    Szigetvár népe, figyeld Vörösmarty Mihály sorait! A költő, amikor Zrínyihez szól, vajon nem hozzánk beszél-e, mondván:

„Te a Hazáért halni tudál! Dicső...!
Mi nem tudunk már érte csak élni is”?

Én magam is azt kívánom, amit Petőfi Sándor mondott:

„Legyen olyan minden ember, mintha Zrínyi
Miklós unokája volna!”

Egyetemünk névadója, Zrínyi Miklós

    Zrínyi Miklós (1620-1664) a magyar történelem egyik kiemelkedő alakja, költő és nagy műveltségű, széles látókörű politikus volt, és – mint Szigetvár hős védőjének dédunokája, a családi tradíciók folytatója – kiváló hadtudós valamint a hadtörténelmet jól ismerő katona. Nevéhez fűződik a rendszerezett hadtudomány megalapozása, továbbá a katonai szakszókincs megteremtése Magyarországon. Hadtudományi munkáiba foglalt tanításai ma is iránymutatóak számunkra.
    Zrínyi élete a magyar nép, a haza szolgálatának példaképe. Elméleti ismereteit a török hódítók ellen vívott csatákban hadvezérként is sikerrel bizonyította. Kiemelkedő haditette volt 1664-ben az eszéki híd felgyújtása és ezáltal a török előrenyomulás megakadályozása Dél-Dunántúlon. Erre emlékezve ünnepli Egyetemünk minden év február 2-án az Egyetem Napját.
    Névadónk azt a tanulságot nyújtja számunkra, hogy tudatosan ápolnunk kell azokat a magyar katonai erényeket, amelyek a végvári vitézekben, Rákóczi kurucaiban születtek újjá, és tovább erősödtek az 1848-49-es szabadságharcban. Ezek tették híressé a szabadságért küzdő magyar katonát Európa-szerte.
    Zrínyi Miklós egész életművével a független magyar állam és az önálló magyar hadsereg megteremtésén fáradozott. Példamutató életével a nemzet felemelkedését, a haladás ügyét szolgálta.

A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díj

Szigetvár Város Önkormányzatának 24/2001.
(XII.3.) Ökr. sz. rendelete
„A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díj”
alapításáról

1.§.


    Szigetvár Város Önkormányzata attól a céltól vezérelve, hogy a város történelemkutatása, a Zrínyiek életének, hagyományaiknak, történelmi szellemiségének kutatása terén kiemelkedő teljesítményeket méltó elismerésben részesíthesse „A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díj”-at alapít, és a díj adományozásának rendjét az alábbiakban határozza meg:

2.§.


    „A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díj” adományozható azoknak a személyeknek, akik a város történelmének, helytörténetének kutatásában, a Zrínyi család életének, hagyományainak, történelmi szellemiségének, irodalmi és hadtudományi alkotásainak, haditetteinek, a vár hősi védelmének kutatásában, az ezzel kapcsolatos oktatói, kutatói, nevelői, irodalmi munkában, Szigetvár város és a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kapcsolatainak ápolásában, fejlesztésében kiemelkedően eredményes munkát végeztek.

3.§.


    „A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díj” évente egy alkalommal, február 2-án, a hadvezér Zrínyi Miklós dicső haditettének, az eszéki híd felégetésének évfordulóján a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem napjához kötődően kerül átadásra. (A kitüntetett személy(ek)től függően Budapesten ünnepi állománygyűlésen vagy Szigetváron Ünnepi testületi ülésen – kapcsolódva a város török alóli felszabadulásának évfordulójához.)

4.§.


    (1) „A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díj”-ból évente maximum kettő ítélhető oda.
    (2) A díj adományozására a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Professzori Tanácsa, Szigetvár Város Önkormányzati Képviselőtestülete, és a Szigetvári Várbaráti Kör Elnöksége tehet javaslatot – részletes indoklással ellátva – minden év január 10-ig Szigetvár Város Polgármesterének címezve.
    (3) A díj odaítéléséről Szigetvár Város Önkormányzati Képviselőtestülete minősített szótöbbséggel határoz.

5.§.


    A díj adományozásával oklevél és értékkövetően 25.000,-Ft összegű tárgyjutalom/ pénzjutalom jár, melyet a város önkormányzata az éves költségvetésben erre a célra elkülönített összegből biztosít.

6.§.


    (1) „A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díj” leírása: 110 mm átmérőjű, bronzból öntött plakett, amelyen fő motívumként a költő Zrínyi Miklós arcképe található. Az arckép alatt a költői munkásságát szimbolizáló korabeli toll, míg a plakett jobb oldalán az égő híd és alatta a folyó a hadvezér Zrínyi Miklós hőstettére utal.
    (2) A díj emlékérméi ajándéktárgyként nem adományozhatóak.
    (3) A kitüntető díj adományozásáról a jegyző naprakész nyilvántartást vezet.

7.§.


    A kitüntető díj adományozását a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem lapjában és hirdetőjében valamint Szigetvár Város Önkormányzatának helyi lapjában és a városi kábeltelevízióban közzé kell tenni.

8.§.


    (1) A képviselőtestület az adományozott díjat visszavonhatja, ha a kitüntetett arra érdemtelenné válik. Érdemtelen a díjra különösen az, akit a bíróság a közügyek gyakorlásától vagy a foglalkozás gyakorlásától jogerősen eltiltott.
    (2) A visszavonásra az adományozás szabályai értelemszerűen alkalmazandók.
    (3) A kitüntető díjat a város polgármestere ünnepélyes körülmények között adja át.
    (4) A díj adományozásával járó előkészítő, szervező, nyilvántartási és pénzügyi feladatokat a jegyző látja el.
    E rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.
    Szigetvár, 2001. november 29.

Mozsgai Péter polgármester
Dr. Aracsi József jegyző

    A költő és hadvezér Zrínyi Miklós díjat 2002-ben dr. Szántó Mihály nyá. ezredes, tanszékvezető egyetemi tanár, 2003-ban pedig dr. Csikány Tamás egyetemi docens érdemelte ki.
    Ezen összeállítást tisztelettel ajánlom Szigetvár Város lakosainak, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem minden polgárának.

Szilágyi Tivadar