A Hadiakadémia tanári karáról a visszaemlékezõ tisztek általában kedvezõen vélekedtek. Különösen a fõtantárgyakat tanító vezérkari tisztekrõl, akik között többen is évfolyamvezetõ - mai szóhasználattal osztályfõnöki - funkciót is elláttak. A Hadiakadémiára került tisztek legelõször a felvételi vizsgák alkalmával szereztek benyomásokat a vizsgáztató tisztekrõl. Koltai Jenõ százados is így emlékezik vissza a felvételi, majd fõvizsgára: "Mintegy 200 tiszt gyûlt egybe,…. kettéválasztottak bennünket és betereltek két külön tanterembe. Ott mindegyikünkre tágas íróasztal jutott nádfonatú székkel. Az íróasztalon kék, piros ceruzák, radírok és térképek voltak elõkészítve.
- Urak! - hangzott a figyelmeztetõ, mire mindannyian felálltunk. Egy, a középtermetûnél valamivel alacsonyabb, nyurga, markáns arcú, sötétbarna hajú vezérkari alezredes lépett be, hóna alatt nagy halom papírral. - Tessék helyet foglalni, uraim! - kezdte, és megvárta, míg leültünk. - Vitéz Grassy József vagyok és tagja a vizsgáztató bizottságnak. Ma az urak az elõvizsgán fognak részt venni. Egy egyszerû harcászati alkalmazó megbeszélésrõl lesz szó, amelyhez hasonlót már a Ludovikán is csináltak eleget. Igyekezzenek jól dolgozni, mert a mai munkájuktól függ, hogy részt vehetnek-e a szeptemberi fõvizsgán vagy sem.
A fõvizsgán is Grassy vezérkari alezredes volt a vizsgáztató. Ez a nap volt az egyetlen alkalom, hogy Grassyval együtt voltam, és megfigyelhettem õt, mint a harcászat tanárát mûködés közben. Nagyon jó benyomást tett rám. Gyakorlatias, kitûnõ harcászati érzékkel rendelkezõ és bajtársiasan érzõ vezérkari tisztet ismertem meg benne.
A második és harmadik napon Grassy helyett vitéz Vörös Géza vezérkari alezredes vezette a megbeszélést. Õt is akkor láttam életemben elõször. Csak késõbb tudtam meg, hogy a jól ismert vitéz Vörös János testvéröccse volt. Világosfejû vezérkari tisztet ismertem meg benne, aki röviden és egyszerû szavakkal rögtön rá tudott mutatni a lényegre." 1
Koltai Jenõ harcászattanára Vörös Géza vezérkari alezredes volt. A hadmûveleti vezérkari szolgálatot vitéz Kozma István vezérkari alezredes, a hadászatot pedig vitéz Kovács Gyula vezérkari alezredes tanította. Koltai szerint "Kozma igen lelkiismeretes, de aprólékos és fontoskodó típus volt. Kovács azonban kezdettõl fogva nagyszerû benyomást keltett. Hadtörténelmi példák alapján világította meg a hadászat alapelveit. Kedvenc tantárgyam a hadászat lett. Két tényezõ játszott ebben közre. Az egyik, hogy a hadászatot történelmi példák alapján tanultuk, … a másik pedig tanárunk ragyogó képessége a problémák rendkívül érdekes, sõt izgalmas tanítására." 2
Koltai Jenõ a fõtantárgyakat tanító vezérkari tisztek mellett csak felsorolja a többi tanárt, akik a melléktantárgyakat tanították. Az õ évfolyamán a repüléstant vitéz Bánfalvy István repülõ vezérkari alezredes, a hírszerzés és kémelhárítás tantárgyat Újszászy István vezérkari ezredes, a 2. vkf. osztály vezetõje tanította. A mûszaki ismereteket gróf Markovich József vezérkari százados adta elõ, a hadigazdálkodást dr. Fábián Lajos vezérkari alezredes tanította. Lovaglótanár báró Schmertzing Egon huszárszázados volt, aki 1938 nyarán két hónapos továbbképzésre Lengyelországba volt vezérelve a lengyel lovasság kiképzésének megfigyelése céljából. Akkoriban a lengyel hadseregnek 11 lovasdandára volt, melyeket földrajzi elhelyezkedésük alapján neveztek el. Õ a "Pomorska" lovasdandár egyik ezredéhez került és visszatérve sokat mesélt tapasztalatairól. 3
Minden évfolyamnak általában megvolt a "saját" tanári kara. Az állandó jellegû tanárok a fõtantárgyak elõadói voltak. Vértes Béla fõhadnagy hadászattanára 1940-42-ben dr. Bán (Freibert) Mihály vezérkari õrnagy volt. Õ egyben a katonai földrajznak is elõadója, sõt 1942-ben kéthetenkénti katonapszichológia órákat is tartott. "Fõtanáraink közül õ a legkevésbé mutatós: rövid kardját lagymatagon lóbálva jön a terembe. Arcszíne nem kelti egészséges ember benyomását. Középmagas, betegesen sápadt arcú, halk szavú ember. Elõadásmódja szellemes, érdekes, néha szarkasztikus." - emlékezik Vértes Béla.
"Hadmûveleti vezérkari szolgálat tanárunk Rezneki Zákó András vezérkari õrnagy. Szimpatikus, nyugodt ember. A budapesti hadtesttõl került a Honvédelmi Tanács vezértitkárságára, onnan jött ide. Békés hangnemben kezdi el magyarázatát, a Harcászati Szabályzat különbözõ részeire kitérve. Mindjárt a második óráján udvariasan felkér bennünket, hogy nézzük át alaposan a katonai rövidítéseket az E-alap c. szabályzatunkból. Állandó jellegû tanáraink közé tartozik Pogány (Penna) Imre vezérkari õrnagy. A mûszaki ismeretek és hadseregszervezés elõadója. A hadigazdálkodás tanára, Berkó István vezérkari százados. Nevét ismerjük atyja után, aki a Magyar Katonai Szemle szerkesztõbizottságának az elnöke.
A többi elõadó kívülrõl jár be elõadásait megtartani. A tüzérismeret tanára Nádas Lajos vezérkari õrnagy a vkf. 1. osztályból. Fel-alá sétálva választékos szavakkal adja elõ mondanivalóját. Nikotinfoltos ujjai között majd mindig cigarettát szorongat. Szemeit a földre szegezve beszél álmatag szempillái mögül. Egyesek csodákat regélnek róla. Majd amikor átvette a vkf. 1 osztály vezetését, utóda Porzsezsinszky György vezérkari õrnagy lett. Cigányképû, bazedovos szemû, nagy pozõr. Sokat dohányzik, s úgy néz ki, mint aki csak orvosságokkal tudná a lelket tartani magában. A repüléstan tanárát, Németh János vezérkari alezredest, már a Ludovikáról felületesen ismertem. A híradó ismeretet Rakolczay Géza vezérkari õrnagy, a hírszerzés és kémelhárítás tárgyat Padányi Jenõ vezérkari õrnagy adja elõ. Csillogó jelenségek. Eszmefuttatásaikat magas szintre emelik. Padányi színvonalas elõadásait feszült figyelemmel hallgatjuk. Igyekszik tárgyát minden romantikától megtisztítva elénk tárni. Rakolczay nagyképûsködés nélküli, lendületes elõadásaival igyekszik kedvet teremteni tárgyához. Annál unalmasabb és kellemtelenebb a Miklós Gyula vezérkari õrnagy által elõadott vasúti szállító és irányító szolgálat. A rendelkezésére álló idõt kevésnek tartja, s így házimunkával traktál meg alaposan bennünket… Alacsony, kis tojásfejû, fölényeskedõ ember, nem szívleljük. Lovaglóóráinkat megduplázzuk ismételten kilovagolva a rákosi gyakorlótérre. Schmertzing Egon bevezet bennünket a tereplovaglás rejtelmeibe. Kapaszkodások, csúsztatások kint, majd ugróiskola a lovardában. Most ebben is egyszerre mérföldes csizmákban haladunk. Lovaglótanárunk 1942. május 1-jével alezredes lesz, s átadja helyét a nagyhírû Szepessy Schaurek Ottmár huszárõrnagynak. Sok lyukas órát Szentléleky István õrnagy, segédtiszt tölt ki ügyirályával. Tárgyát roppant érdekesen és gyakorlatiasan tanítja. Hamarosan megismerkedünk a magasabb parancsnokságok és a minisztérium ügymenetével. Kiadja az azokhoz szükséges nyomtatványokat, s minden óráján írhatjuk a dolgozatokat. Igen hasznos ismereteket közvetített. A híres jogtudós, báró dr. Kaas Albert egyetemi nyilvános rendes tanár, felsõházi tag, elegáns lovaglókosztümjében adja elõ szellemesen jogi bölcseleteit.
Összes tanárunk közül Szász Ferenc vezérkari alezredes a legkatonásabb jelenség. Így kell kinéznie a tekintélyt parancsoló ezredparancsnoknak! Tárgyát igyekszik mindig a valóságnak megfelelõen tálalni. Már a Ludovikán olvastatta velünk a mind ismertebbé váló német generális, Erwin Rommel mûvét: "Infanteria greift an!" (Gyalogság elõre!). Harcászati órái számomra mindig érdekes élményszámba mennek. Az egyik februári napon, elõdadásának végén közli velünk, hogy ez volt az utolsó órája. A vezérkar fõnöke a marosvásárhelyi 27. székely gyalog III. zászlóalj parancsnokságával bízta meg… A legközelebbi órán megjelenik utóda: nemes Szávay Sándor vezérkari õrnagy. Magasabb, vékony, csontos ember, hátrafésült szõke hajjal, vöröses arcából erõsen kiugró hegyes orral. Elõadásait gyakorta kísérte kezeinek erõteljes gesztikulációival. Egyhamar megkapta a "Róka Miska" melléknevet. Õ az, aki Slávik Sándor néven a Ludovikán a "Harcászati vezérfonal" címû segédletet szerkesztette, melyet a felvételim elõkészületeiben olyan jól tudtam használni." 4
Vértes fõhadnagy, majd százados jó megfigyelõképességének köszönhetõen visszaemlékezett más évfolyamokat tanító vezérkari tisztekre is. Így megtudhatjuk, hogy a III. Sólyom Lászlóék 1939-ben végzõ évfolyamának harcászattanára Kudriczy István vezérkari alezredes volt, aki már a Ludovikán is harcászatot tanított. Mellette Zsedényi Zoltán vezérkari alezredes hadászatot, Deák Ferenc vezérkari alezredes pedig a hadmûveleti vezérkari szolgálatot tanított. A II. évfolyamnak hadászati tanára Makray Sándor, a harcászatnak Tömöry Jenõ, a hadmûveleti vezérkari szolgálatnak pedig Clenner Imre volt. Mindhárman vezérkari õrnagyok voltak. Vértes százados külön emlékezik ennél az évfolyamnál a hadigazdálkodás és a tüzértan tanára, dr. Fábián Lajos alezredesre, akinek "elõadásai roppant érdekesek, s dacára a lezajlott német gyõzelmeknek, figyelmezteti hallgatóit, hogy az olaj hiánya és a nyugati szövetségesek, illetve az azokat segítõ Amerikai Egyesült Államok bruttó regisztertonnában kifejezhetõ szállítótereinek a fölénye sohasem teszi lehetõvé a németek totális gyõzelmét! Tisztánlátását nem honorálják, mert az évfolyam kibocsátása elõtt már eltávozik a Hadiakadémiáról. Sorsa tragikusan végzõdött: megszálló hadosztályparancsnok lett, s emiatt az oroszok bíróság elé állították és felakasztották. 5
1942 tavaszán Bán és Szávay tanárok László Dezsõ vezérõrnaggyal a Harmadik Birodalomba utaztak, hogy a német vezérkar Kriegsakademie-t megtekintsék. A tíznapos hospitáláson levõ parancsnok és tanárok tapasztalataira nagy érdeklõdést mutat Vértes százados és évfolyama: "Ostromoljuk õket óráikon kérdéseinkkel. Szávay abban sûríti tapasztalatainak lényegét, hogy ott nem nagy látókörû késõbbi vezetõket képeznek ki, hanem jó hadosztály hadmûveleti segédtiszteket. A németek kiképzése sulykolásszerûen, gyakorlatiasan történik. Ezt a munkakörüket aztán uralják! Bán nagyon dicséri a fiatal SS tábornokokat lendületes, belemenõs szellemükért. Példaképpen elénk állítja a Führer testõrségét, amely "Leibstandarte Adolf Hitler" néven már a nyugati frontra ezrederõben került bevetésre, s most az orosz fronton küzd hadosztályként. Harcászattanárunk, Szávay bejelenti, hogy látogatásukat a német "Kriegsakademie" néhány tanára viszonozni fogja, akiket László võrgy. úr intézetünkbe meghívott. A harcászatórán fognak hospitálni. Bán itteni tanárkodásának befejeztével, 1942. június 1-jén a HM. 8. e., azaz a személyügyi elvi osztályt veszi át." 6
Eszenyi László százados hasonló felfogásban értékeli tanárait, mint az elõtte, 1942-ben végzett Vértes Béla százados. Az õ évfolyamukat a fõtantárgyak vonatkozásában új tanárok tanították. Így emlékszik meg róluk: "Kiváló tanári karunk volt". Három vezérkari százados oktatta a fõtantárgyakat, akiknek más beosztásuk nem volt. A melléktárgyak oktatására központi beosztásban szolgáló tiszteket vezényeltek. A hadászatot Németh Ferenc vezérkari százados adta elõ nagy felkészültséggel és élvezetes módon. 'Elhallgatnám órákig - sóhajtott fel egyszer valamelyikünk - csak ne vizsgáztatna is.' Mert Franci - ahogy õt háta mögött hívtuk - , elég gyakran gyõzõdött meg arról, hogy nagy tetszéssel kísért elõadásaiból mi maradt meg a fejünkben. Nagyon csinos, egyik legelegánsabban öltözött tisztje volt a vezérkari testületnek. De lerítt róla, hogy annak nagyon is tudatában van.
A hadmûveleti szolgálatot Makay-Hollósy Ferenc vezérkari százados oktatta. Beregfynek volt hosszabb ideig a beosztottja, és mestere a részleteknek, ami e tárgykörben döntõ fontosságú. Éjszakákon át dolgoztunk feltevések alapján egy támadó vagy védelemben levõ hadosztály ellátószolgálatán. Gyilkos humora volt, amit sokan "élveztek" elõadásain is. Amikor kérdéseire válaszoltunk, mindig igenlõen bólogatott, majd minden átmenet nélkül rácsapott szerencsétlen áldozatára - amikor már azt hitte, hogy remekel - e szavakkal: 'Hát nem!!!' Aztán szétboncolta a választ, és részleteiben is rámutatott arra, hogy az igenlése alatt elhangzottak miért szamárságok.
Harcászattanárunk a közkedveltségnek örvendõ Csettkey László vezérkari százados, majd õrnagy volt. Feladatára mindig lelkiismeretesen felkészült, gyorsan mérlegelte a hozzászólásokat, és az ún. 'hivatalos megoldásokat' nem tekintette megfellebbezhetetlennek. Rengeteget tanultunk 'közös erõvel'. Kivételes mûvészi adottságokkal rendelkezett. (Említettük, hogy õ tervezte a kiválóak részére a szobrot - O.A.) Az akadémia életérõl készített karikatúrái nemcsak kézügyességének, hanem bíráló szemének is beszédes tanúi. Öngúnnyal elegyített humora soha nem mart meg senkit. Elsõ évfolyamban Németh Franci, a második évben Csettkey volt az évfolyamunk fõnöke, akihez szolgálati ügyekben fordulhattunk." 7
A melléktárgyak tanárai közül nagyjából ugyanazokat említi Eszenyi százados, mint Vértes Béla százados, ezért fölösleges ismétlésekbe bocsátkozni. Viszont Eszenyi meleg szeretettel emlékezik nagyszerû vívástanárukra, Jekelfalussy-Piller György századosra, majd õrnagyra. "Intenzív sportéletet éltünk. A csütörtöki és vasárnapi lópihenõ napok kivételével minden reggel egy órát lovagoltunk Szász Endre huszár alezredes irányításával. Õ volt akkoriban az olimpiai lovaskeretnek is a trénere. A legjobb oktató, akivel valaha is találkoztam, és ezt a véleményemet huszár és tüzérbajtársaim is osztották. Hasonló véleményt alkottunk Jekelfalussy-Piller György századosról is, akinek felügyelete alatt csütörtök reggelente vívtunk." 8 Az õ tevékenysége a magyar sport olimpiai aranyérmeseinek dicsõségét is gazdagította. Ezáltal róla többet tudhatunk a sporttörténelem jóvoltából. A híres katonavívó és oktató 1899-ben Egerben született és San Franciscóban halt meg 1960 õszén. Pályafutása során tizenkétszeres magyar bajnok volt. Katonai pályafutását Miskolcon kezdte, s miután Budapesten elvégezte a honvéd sporttiszti tanfolyamot, vívástanár lett a Ludovika Akadémián, majd a Honvéd Hadiakadémián is. Az 1928-as amsterdami olimpiára mint tõrvívó került ki, majd az 1932. évi los angelesi olimpia hozta meg nagy sikerét, ahol kard egyéni és csapatversenyben aranyérmes olimpiai bajnok lett. Az Európa bajnoki versenyeken pedig hat arany, egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. Kiváló elõadó és oktató volt, széleskörû sportmûveltséggel rendelkezett. Ökölvívást és birkózást is tanított. Ritka pedagógiai érzékkel tudta megkedveltetni magát a vívást, azon belül a versenyzést, amiben a legnagyobbnak mutatkozott õ maga is. A háború végén elérte az alezredesi rendfokozatot. 1945 után edzõsködött, a Vasas vívóit oktatta, szövetségi kapitányi tisztséget is vállalt. 1956-ban külföldre távozott, súlyos és gyógyíthatatlan betegségével Amerikában megoperáltatta magát, de nem tudtak segíteni rajta. Négyévi szenvedés után meghalt. 9
Az egykori hallgatók visszaemlékezései szerint tanári karuk magas szinten oktatott, azonban a nyilas hatalomátvétel közülük többeket magával sodort. Vértes Béla százados így látta õket: "Tanáraink közül Bán, Szávay, Nádas, Por-zsezsinszky rögtön hatalmas nyilas karszalagokkal mutatkoztak szolgálati helyükön, s onnan gyorsan léptek elõre egyet…" 10
Érdekesen írja le Eszenyi László vezérkari százados találkozását az "egykori tanárokkal", amikor mint az 1. hadsereghez beosztott vezérkari tiszt futárként a Honvédelmi Minisztériumba érkezett: "A budaörsi repülõtér, ahol leszálltunk, a németek kezében volt. Megtudva feladatomat (Miklós Béla vezérezredes és Kéri Kálmán "átszökési" jegyzõkönyvét hozta), gépkocsin azonnal felvittek a Várba. A minisztériumban Beregfy személyi segédtisztje, Bónis Bertalan páncélos százados jött barátságosan felém. Mikor megölelt, a fülembe súgta, vigyázzak, hogy mit mondok odabent, Bercit gyerekkora óta jól ismertem, bundásom volt a cõgerájban. Tudtam, hogy jót akar, de figyelmeztetését akkor még nem értettem. 'Azonnal bejelentelek' - mondta jó hangosan, mire odalépett eléje Grassy József vezérõrnagy és felháborodva tiltakozott az ellen, hogy én megelõzzem õket, akik már egy órája várakoznak. Amint jobban körülnéztem, hogy kire vagy kikre használja a többes számot, az egyik ablakmélyedésben azonnal felismertem Feketehalmy-Czeidner Ferenc altábornagyot, aki a délvidéki események idején hadtestparancsnok volt, és a kivizsgálások következtében neve Grassyéval együtt nagyon ismertté vált. Mindketten német SS tábornoki egyenruhát viseltek. A bírósági eljárás elõl Németországba szöktek, ahol Hitler az SS-szervezetbe dugta õket, régi rangjukon. Visszaérkezésüket jöttek jelenteni Beregfy honvédelmi miniszter és vezérkari fõnöknek. 'Hová jutottunk?' - sóhajtottam magamban. Berci bámulatos határozottsággal intette le Grassyt, majd bejelentett. Kis kulccsal leoldottam a csuklómhoz erõsített irattáskát, amelyben a jegyzõkönyvet hoztam, és beléptem egy teremszerû, gyönyörû helyiségbe. Legnagyobb meglepetésemre Beregfy nem egyedül várt, hanem egy hosszú asztalnál jó néhány vezérkari tiszt vette körül… ott láttam Sáska Elemér és Zákó András vezérõrnagyokat, dr. Bán Mihály, Szávay Sándor, Nádas Lajos, vitéz Deák Ferenc, Makay-Hollósy Ferenc vezérkari ezredeseket és régi "barátomat" Porzsezsinszky György vezérkari alezredest. 'Ez tehát a nyilas "agytröszt"' - gondoltam magamban…. Akkor tudtam meg, hogy volt hadmûvelet-szolgálat tanárom, Makay-Hollósy lett Beregfy szárnysegédje. Késõbb azt is hallottam róla, hogy egyike volt a titkos nyilas párttagoknak. Alázatosan jelentkeztem a középen ülõ Beregfynél, átadtam az irattáskát, leültetett, s nem tûnt fel nekem, hogy nem fogott velem kezet, az nem volt szokása." 11
A fiatal vezérkariak Szombathelyi Ferenc vezérezredest is ismerték. Róla Eszenyi László a következõket mondja: "Szombathelyi kimagasló tudásával, olykor gorombaságig menõ egyenességével és határozott jellemével abszolút tekintélynek örvendett nemcsak a honvédség, hanem a kormány tagjai elõtt is. Lebuktatásával a megszállók bálványt döntöttek le." 12
A tanári kar "számbavétele" szempontjából fontos információt szolgáltatott az 1944-ben végzett Sáfáry Endre százados (ma nyá. vezérkari ezredes) szóbeli közlése, amely szerint évfolyamukat a következõ tanárok tanították: hadászat-hadtörténelem: Rakolczay Géza vezérkari õrnagy; harcászat: Kovács László vezérkari õrnagy (becenevén "Tapír"), õróla a Safáry századossal egy osztályban tanuló Palotás Pál százados írja: "Kovács Tapír kiváló harcász, kiváló tanár volt, amellett eredményes pedagógus is felnõttek oktatására. Nem volt köztünk nagy korkülönbség, de abszolút tekintélye volt. Olyan módszereket vett igénybe, amiket csak itt Amerikában láttam - hallottam ismét különbözõ tanfolyamokon, kurzusokon."13 A repülõ osztály harcászattanára Barra Zsigmond vezérkari õrnagy volt; hadmûveleti vezérkari (anyagi) szolgálat: Csapke (Csatai) Aladár vezérkari ezredes és Nyitrai Károly vezérkari õrnagy; tüzérismeret: Klestinszky Tibor alezredes; közgazdasági ismeretek: vitéz Berkó István vezérkari õrnagy; repülõismeret: András Sándor vezérkari repülõ ezredes és Székely László vezérkari alezredes; mûszaki ismeret: Kováts Ferenc vezérkari õrnagy; híradóismeret: Pálfy Miklós vezérkari százados. Rajtuk kívül óraadók voltak: Kocsis vezérkari ezredes, Pogány Imre vezérkari ezredes és Kozár Elemér vezérkari ezredes. Ezen felül a polgári életbõl is jöttek tájékoztató elõadásokat tartani a Hadiakadémiára, mint pl. Antal István nemzetvédelmi és propaganda miniszter, Jurcsek Béla földmûvelési miniszter, Szász Lajos iparûzési miniszter. A történelmet a híres Mátrai Béla (?) professzor tanította. A Hadiakadémián ezidõben nyelveket is tanítottak. A német nyelvet dr. Ernst Heckel német tanár, az orosz nyelvet pedig egy Törökné nevû hölgy, a vívást változatlanul Jekel-falussy-Piller György õrnagy tanította.
Jegyzetek:
1. Koltai Jenõ: Egy honvédtiszt visszaemlékezései. Korkép a XX. századból. A szerzõ saját kiadása. Calgary-Alberta, Kanada, 1984. 170. oldal.4. Sikorszky Vértes Béla: Szolgálatom emlékei III. kötet HL. Tanulmányi gyûjtemény 3456. szám, 147. oldal.
7. Eszenyi László: Trianoni nemzedék. Magyar Világ Kiadó, 1989?, 188-190. oldal.
9. Lukács László - Szepesi György: A magyar olimpiai aranyérmek története (1896-1992), Sport, Bp. 1993., 40. oldal
10. Vértes Béla: I.m. 294. oldal.
11. Eszenyi László: I.m. 372-373. oldal.
13. Palotás Pál: Szól a kakas már, majd megvirrad már. Kapu Kiadó, Bp., 1998., 148. oldal.
Dr. Oroszi Antal |