Repülésirányító
szimulátor bemutatója
Szolnokon

a potenciális felhasználók számára bemutatni az ALES cég legújabb fejlesztésû légiforgalom irányítói szimulátorát;
hatékony támogatást szerezni a jelenleg meglévõ szimulátor software és hardware fejlesztéséhez.

A bemutatón jelen voltak a MH Légierõ Vezérkar Fõnök, a MH Légierõ Vezérkar Repülõfõnök, a HM HTI Programiroda Igazgató, a HM Katonai Légügyi Hatóság és a repülõ csapatok légiforgalom irányító szolgálatainak képviselõi. Az ALES cég képviseletében Prof. Jozef Lauró és három munkatársa valamint a rendezõ tanszék állománya. Dr. Németh Miklós ezredes a RTI igazgatója nyitotta meg a bemutatót. Röviden felvázolta annak fõ céljait és a szimulátor fejlesztésével korábban megfogalmazott elvárásokat.

Az ezt követõ elsõ elõadásban Palik Mátyás õrnagy a repülõtanszék oktatója, ismertette a szimulátorok oktatásban való alkalmazásának szükségszerûségét. Beszélt a tanszéken napjainkig alkalmazott szimulátorokról, azok gyakorlati felhasználásáról és az általuk elért eredményekrõl. Elõadásának végkövetkeztetése az volt, hogy a jelenlegi szimulátor elavult, nem biztosítja a kor követelményeinek megfelelõ színvonalú és hatékony oktatást, sem az alapképzésben, sem az át- és utóképzésben.

Professzor Lauró az ALES cég cégvezetõségi tagja, küldöttség-vezetõ elõadásában röviden bemutatta cége mûködésének fõbb profiljait. Beszélt a szlovák cég és a tanszék között 1994 óta tartó folyamatos kapcsolatról, a jó és kiegyensúlyozott együttmûködésrõl. Kiemelte, hogy a szolnoki - referencia helyként is mûködõ - szimulátornak a kor színvonalán kell állnia, mindezek mellett az ALES-nek lételeme, hogy jelen legyen egy NATO tagország katonai repülésirányító kiképzésében is. Hangsúlyozta, hogy egyetért a tanszék által elképzelt - három lépcsõben megvalósítandó - szimulátor fejlesztési stratégiai elképzeléssel.

A harmadik elõadásban Martin Durkkác, az ALES cég fõ szoftver fejlesztõ mérnöke bemutatta a legújabb fejlesztésû programjaikat. Az érdeklõdõk megismerhették az ICAO ajánlásoknak is megfelelõ irányítói és szimulátor programokat. A bemutatót az általuk hozott hardver eszközökön szemléltette. A jelenlévõk képet kaptak az új szoftver elõnyeirõl, lényegesen sokoldalúbb, de egyben egyszerûbb kezelhetõségérõl. Lehetõség nyílott, hogy a résztvevõk kipróbálhassák a programok használatát.

Az utolsó elõadásban Bruno Reichstädter az ALES cég tervezési osztályvezetõje ismertette azokat a fejlesztési irányokat, amelyet a cég - mint a kecskeméti repülõtér fejlesztési tendert elnyerõ három cég egyike - végez. Ezek után ismertette a kecskeméti közelkörzeti irányító szolgálatnál a közeljövõben telepítendõ eszközpark lehetõségeit. A jelenlévõk megismerhették a tender megvalósításának fõbb szakaszait, idõpontjait.

Az elõadások elhangzása után lehetõség nyílott a résztvevõk számára, hogy kérdéseket intézzenek, és hozzászólásokat tegyenek az elhangzottakkal kapcsolatban. A kérdések alapvetõen technikai jellegûek voltak, a hozzászólások pedig kivétel nélkül támogatták az elképzelt fejlesztés szükségességét. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nehéz kiképzési körülmények között (alacsony repülési óraszám, elavult irányító technika) különösen fontos lenne egy ilyen szimulátor megléte, melyet nem csak a fõiskolai kimenetû oktatásban, hanem a csapatok igényei szerint, a szinten tartó gyakorlatok végrehajtására is igen jól lehetne alkalmazni. Egy kérdésre válaszolva az ALES képviselõje elmondta, hogy a rendszer alkalmas repülõ harcászati gyakorlatok, különbözõ standard és non-standard eljárások modellezésére is.

Egy másik hozzászóló - nyugati államok példáira hivatkozva - felvetette, hogy egy ilyen modern berendezés komplexummal, és a meglévõ több éves oktatási gyakorlattal akár külföldi katonai repülésirányító képzést is folytathatna a tanszék.

Minden hozzászóló rámutatott a rendszer költség és idõ takarékosságára (egy MIG-29 repülõgép egy repült órája közel 2 millió forintba kerül) és, hogy a befektetés igen rövid idõ alatt megtérül.

Ezek után zártkörû megbeszélésre került sor a finanszírozás kérdésérõl. Az ALES által felvázolt különbözõ változatú konstrukciók meghallgatása után kikristályosodott az a közös álláspont, hogy a leggazdaságosabb a jelenleg meglévõ rendszer folyamatos fejlesztése. E szerint az elképzelés szerint a berendezés hardver és szoftver korszerûsítésen (upgrade) esne át az elsõ lépcsõben. Az ALES cég képviselõi - a MH LVK és a ZMNE együttes finanszírozásában - elfogadható és igen kedvezõ fizetési (törlesztési) ajánlatot tettek. Ennek a magyarázata, hogy a cég a jó kapcsolatok és a jövõbeni még szorosabb együttmûködés reményében engedményeket tesz az eladási árból. Egy idõben nem egy, hanem több munkahely korszerûsítésérõl van szó. Mivel e munkahelyek többfunkciós kialakítással kerülnének megépítésre, a cég árengedményt ad. Ezen kívül további engedmény várható, ha a repülõtanszék szaktanácsadóként közremûködik a kecskeméti tender dokumentációs munkáinak elkészítésekor. Az ár dollár alapú. További kedvezmény lehet az, hogy amennyiben a hardver beszerzés rövid idõn belül realizálódna, az ALES a szoftver azonnal, még olyan feltételekkel is telepíti, hogy annak kifizetése csak 2001 I-II. félévében valósulna meg. Ez igen kedvezõ abból a megfontolásból, hogy egy következõ évi költségvetés tervezésénél figyelembe lehetne venni.

Mind az ALES-nek mind a tanszéknek - megítélésünk szerint az oktatási intézménynek (ZMNE) és a megrendelõnek (MH LVK) - is érdeke, hogy az elõzõekben megfogalmazottak minél rövidebb idõn belül realizálódjanak. A tanszék a továbbiakban - a korrekt tájékoztatáson kívül - egyebet nem tud tenni. Elképzelésünk szerint a megvalósításhoz szükséges anyagi eszközöket több helyrõl lehetne elõteremteni. Elõzetes tájékozódásunk szerint a Légierõ Vezérkar Fõnök nem csak elvi, hanem anyagi támogatást is fog nyújtani a szoftver beszerzésében, amely valószínûleg jelentõs anyagi terhektõl mentesíti az egyetemet.