| Fórum 2000/8-9. |
A RENDSZER FEJLÕDÉSE
A repülõ tanszéken 1994-óta áll rendszerben az ALES cég LETVIS szimulátor rendszere. A kezdetben ez csak egy bemutató eszköz volt csupán, amely mint egyfajta referencia hely mûködött Magyarországon, a gyártó cég reklámja és egyben üzletpolitikai céljainak megvalósításaként, a várható megrendelések végett. Ez a rendszer akkor egy radar-adat megjelenítõ munkahelyet (RDP - Radar Data Processor) tartalmazott csak, mely kapcsolódott egy szerver számítógéphez, ami a korábban rögzített, de valós radaradatokat szolgáltatta a megjelenítõ (RDP) egység felé. Ez a kis rendszer tulajdonképpen csak azt a célt szolgálta, hogy az esetleges, számításba jöhetõ megrendelõ (MH) egyfajta általános képet, ismertetést kaphasson a rendszer elvi és gyakorlati mûködésérõl. Bár az eszköz több bemutatón, kiállításon is részt vett abban az idõben Magyarországon, megrendelés nem érkezett a gyártó felé.
A következõ idõkben az ALES, figyelembe véve a szolnoki tanszéki ajánlásokat és természetesen a jövõ kihívásait, elkészített egy, a rendszerhez szorosan kapcsolódó szoftvert (LETVIS SIM) és egyben munkaállomást (PSP - pseudo pilóta), mely kiegészítette az alaprendszert úgy, hogy képes lett a légihelyzet szimulált megjelenítésre, különbözõ kritériumoknak megfelelõ ábrázolásra akár elõre programozva, akár kézi vezérléssel történõ irányításra. Ezzel tulajdonképpen megnyílt az út a rendszer oktatásban való alkalmazására is. Kiegészült az elõzõekben említett rendszer még egy RDP munkahellyel, és installálásra került mindkét szoftver egy-egy újabb változata. Természetesen azóta a gyártó újabb és újabb változatát készítette el rendszereinek (szoftvereinek), megfelelve ezzel mind az ICAO, mind az EUROCONTROL ajánlásainak, miegyebek gyanánt termékeikkel - amelyek egyaránt kielégítik a civil és a katonai alkalmazást is - felkerültek az ICAO hivatalos beszállítóinak listájára. Az elmúlt idõszak alatt az ALES Kelet-közép Európa egyik vezetõ, ATC rendszereket gyártó cégévé fejlõdött ki.
A jelenlegi kiépítésében a Szolnokon meglévõ rendszer négy RDP munkahellyel és kettõ pseudo pilóta szimulátor munkahellyel rendelkezik. Így a radarirányító szolgálat lehet a civil/katonai távolkörzet/útvonalirányítást (ACC), vagy a közelkörzet (APP) irányítást, illetve a vadászirányítást (FC) szimuláló munkahely is. Sajnálatos módon nem került beszerzésre sem a repülési adatfeldolgozó alrendszere a LETVIS-nek (FDP/EDD), sem a rendszer másik legfontosabb eleme, a kommunikációs hálózat. Így a meglévõ rendszer jelenleg csak korlátozottan alkalmazható a katonai légiforgalom irányítók képzésében, bár a rendszer sokkal többre lenne képes. Gátjai az elõzõekben említett okok, és a valósághû ergonómiai környezet hiánya.
A TANSZÉK OKTATÁSI SZEREPE
A négy éves fõiskolai alap, katonai vezetõ szak, légiforgalom irányító szakirány képzésében, valamint a Légerõ Vezérkar (LVK) felkérésére a szolnoki telephelyen lévõ oktató állomány alkalmas. Problémás a helyzet az oktatás színvonalának növelését elõsegítõ szimulációs rendszerben van. Amennyiben nem történik meg a jelenleg még mûködõ (bár kevésbé modern szimulátorok leváltása) a tanszék nem lesz képes alapfeladatát megoldani, vagyis olyan repülésirányító tiszteket kibocsátani, akik megfelelnek a megrendelõ által elvárt igényeknek.
A szakirány profilja igen összetett. A légiforgalom irányító szakirányon végzõ tisztek, avatásukat követõen kerülhetnek a Katonai Légiforgalmi Szolgálathoz (KLÉFISZ) toronyirányító (Tower Controller - TC), közelkörzeti irányító (Approach Controller - APC); bevezetõ irányító (Director Controller - DC) és a harcirányító szolgálatokhoz vadászirányító (Fighter Controller - FC) munkakörbe. Ebbõl is látszik, hogy milyen szerteágazó képzést kell, hogy kapjanak a hallgatók, hiszen (sajnálatosan a képzési követelményekben megfogalmazottaknak) a felsorolt munkakörök mindegyikét maradéktalanul el kell tudniuk látni a végzés után.
Ezeken kívül fontos feladat hárul az oktató állományra, hiszen az alapképzésen kívül a LVK megrendelésére több, különbözõ profilú tanfolyam szervezésében és végrehajtásában vesznek részt, melyek alapfeltételei többek között az irányító állomány szakszolgálati engedélye megszerzésének. A tanfolyamok lebonyolítására a tanszéknek törvényi jogosításai vannak.
A közeljövõben várhatóan nem változik a tanszék pozíciója az elõzõekben említett oktatási tevékenységek vonatkozásában. Kiegészülne viszont a különbözõ irányítói át-, és továbbképzõ tanfolyamokkal, - megfelelõ szimulátorral rendelkezve - az irányító állomány (TC, APC, DC, FC) haladó-, és szinten tartó gyakoroltatásával is, követve ezzel más országok példáit, megteremtve e területen is a NATO elvárásoknak való megfelelést és kompatibilitást.
A tanszék állománya felelõséget érez oktatási tevékenységével kapcsolatban, és mivel szükségszerûen érzi szimulációs eszközparkja hiányosságait, mindent megtesz annak lehetõség szerinti bõvítése, korszerûsítése érdekében.
A saját (szûkös) lehetõségek miatt a tanszék (még a ZMNE-vel együtt sem) képes a szimulátor bõvítésre, ezért kéri minden érintett fél segítségét a LETVIS szimulátorral kapcsolatos fejlesztésekkel, beszerzésekkel kapcsolatban.
A JELENLEGI RENDSZER
A négy RDP munkahelyre a LETVIS RDP 7.1-es DOS operációs rendszeren futó programja van telepítve, melyek LAN-on keresztül vannak egymással és a két PSP munkahellyel összeköttetésben, melyeken ugyancsak DOS operációs rendszeren fut a LETVIS SIM/PSP 2.1-es verziója.
A rendszer hardverben igen vegyes. A számítógépek nagy része iNTEL486-DXII, de van iNTEL5x86, és iNTEL PII Celeron 400 is. A megjelenítõ egységek 14-20"-ig változnak. Mivel az elképzelt rendszer beszerzése valószínûleg a pénzügyi források miatt csak fokozatosan valósulhat meg, ezért célszerû - amennyiben lehetséges - a meglévõ egyes elemeket is felhasználni az új rendszerben.
AZ ELKÉPZELT RENDSZER
A MEGVALÓSÍTÁS I. SZAKASZA
Az elképzelt rendszer hardver profilja a gyártó által elõírt iNTEL alapú gépcsalád, minimálisan PIII 500Mhz, 128Mb RAM, 6,4GB HDD az alkalmazásoknak megfelelõ VGA, 20" monitor, hálózati kártya, trackball.
Az elõzetes tervezést, a várható beiskolázási igényeket, valamint a többlépcsõs fejlesztést figyelembe véve a beszerzésre kerülõ eszközpark három körzeti irányítói munkahelyet (kettõ ACC/FC és egy APP/DC), három pseudo pilóta (PSP), és egy oktatói munkahelyet tartalmazna. Ez a rendszer egy idõben 9-12 fõ hallgató tevékeny gyakoroltatását teszi lehetõvé, 2-3 fõ oktató/segédszemélyzet segítségével.
A késõbbiekben a rendszer kiegészítésre kerülne egy toronyirányítói munkahellyel is, melyek után bonyolult gyakoroltatást lehetne végrehajtani 12-15 fõ hallgató részére. A kétévenkénti (várható) légiforgalom irányítói beiskolázás miatt, a rendszer képes lenne kiszolgálni a LVK igényeit is, és elõzetes tervezéssel fogadni, ki-, és tovább képezni, valamint gyakoroltatni az irányítói állományt.
A MEGVALÓSÍTÁS II. SZAKASZA
A szimulátor fejlesztésének második fázisában kerülne sor a kommunikációs rendszer teljes kiépítésére, mely tartalmazná a teljes levegõ-föld (pseudo pilóta - controller), valamint a föld-föld (controller - controller) kapcsolatot az érintett szolgálatok szintjének megfelelõen.
A MEGVALÓSÍTÁS III. SZAKASZA
A fejlesztés harmadik szakaszában kerülhetne sor az egyes munkahelyek ergonómiailag megfelelõ kialakításúvá tételére, azaz a megfelelõ munkaasztalok legyártására és a meglévõ hardver beépítésére, esetleges idõközben felmerült hiányosságok kijavítására.
A tanszék a fent vázolt fejlesztéseket önerõbõl megoldani nem tudja, hiszen ezek a hardver és szoftver beszerzések közel milliós nagyságrendûek is lehetnek, attól függõen, hogy a LETVIS milyen feltételekkel telepíti az új szoftvert és a hardver beszerzések miként valósulnak meg. A lehetõségekhez képest a tanszék saját erõbõl 2-3 db számítógépet tudna a rendszerbe bocsátani, a többi szükséges gépmennyiséget pályázati úton illet-ve a LVK, valamint a NATO Koordinációs munkacsoporton keresztül igyekszik beszerezni. A megvalósítás I. fázisának befejezése még a 2000-ik év végére megvalósulhatna, a két következõ szakasz pedig 2001 végéig.
KÖVETKEZTETÉSEIM
A felvázolt formában elkészült szimulátor hosszú idõn keresztül biztosítaná a LVK elvárásainak megfelelõen képzett fiatal repülésirányító tisztetek. A rendszer szabad kapacitásának figyelembe vételével részt vállalhatna az LVK által megrendelt speciális át- és továbbképzõ tanfolyamok gyakorlati képzésének elõsegítésében.
Mindezeken túl tervszerûen, meghatározott tematikával és csoportbontásban felhasználható lenne a csapatoknál szolgálatot teljesítõ légiforgalom- és vadászirányítók szinten tartó gyakoroltatásának végrehajtására. A szimulátoron végrehajtott gyakoroltatás nem furcsaság a világban. Meghatározott számú valós irányítás (útvonal irányítás, bevezetés, le-, felszállás, stb.) mellett meghatározott számú szimulációs feladatot is végre kell hajtani ahhoz, hogy a különbözõ jogosultságokat és mellette azért elsõdlegesen a jártasságot megszerezhesse az irányító. Erre a típusú kiképzésre ICAO, EUROCONTROL, de még NATO ajánlások is vannak. Nem szükségeltetne hosszas számvetés annak a ténynek az igazolására, hogy bizonyos feladatokra sokkal gazdaságosabb egy szimulátor alkalmazása.
Ha e mellé figyelembe vesszük azt a tényt, hogy pilótáink az elkövetkezendõ években sem fognak többet repülni, sajnálatosan irányítóink irányítani - ezáltal, gyakorlatot szerezni (a fiatalok), illetve azt megtartani (a már kiképzettek) -mint az elõzõ években, akkor minden kétkedés nélkül kijelenthetjük, hogy a kezdõ irányítók évekig nem lesznek "hadrafoghatóak", míg a többiek azt a kevés és egyre jobban megkopó tapasztalatukat is elvesztik.