A tisztelt olvasó számára elsõ pillanatban teljesen egyértelmûnek tûnhet a "hallgatói önkormányzat" kifejezés, azonban felmerülhet az a kérdés, hogy mélyebben végiggondolva a szavak ezen egybefonódását, vajon még mi juthat róla eszünkbe? Ha a felsõoktatási törvény idevonatkozó passzusát böngésszük végig, akkor a következõket olvashatjuk: "A hallgatói önkormányzat a felsõoktatási intézmény önkormányzatának részeként mûködik."

Azonban tényleg ennyire egyszerû lenne ez a dolog? Véleményem szerint közel sem, s ezt jól példázzák azok jog-, tevékenység-, feladatkörök, amelyekkel egy hallgatói önkormányzatnak meg kell (kellene) küzdenie. Nem szeretném a tisztelt olvasót a jogi szabályozással untatni, sokkal inkább azt szeretném bemutatni, hogy milyen és hogyan mûködik a Hallgatói Önkormányzat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. Továbbá szeretném bemutatni azokat a feladatokat, terveket, célokat, amelyek megvalósításra várnak.

Elsõként ismerkedjünk meg a szervezet felépítésével, mert ennek ismerete nélkül nagyon nehéz, majdhogynem lehetetlen bármilyen módon is megkülönböztetni, megérteni a Hallgatói Önkormányzat eltérõ tevékenységi területeit. Különbséget kell tenni a kari, a telephelyi, valamint az egyetemi hallgatói önkormányzat között. Kari hallgatói önkormányzatból az egyetemen hármat találhatunk (BJKMFK, HTK, VSZTK HÖK), s ezeknek fõ tevékenységi köre az adott kar hallgatói állományára terjed ki, tehát ha egy hallgató a Hadtudományi Kar tagjaként például a szociális támogatások elbírálásában érintett, akkor annak elbírálásában a HTK HÖK az illetékes. A három kari hallgatói önkormányzat közül jelen pillanatban a HTK HÖK mûködésképtelen, hasonló állapítható meg a VSZTK HÖK-ról is, míg az újonnan becsatlakozott BJKMK HÖK (amely, telephelyi vonásokkal is rendelkezik, de errõl majd késõbb lesz szó) a leginkább eredményesen tevékenykedõ szervezet. Bizonyára most sokan felkapták a fejüket, és azt mondják, hogy "mi az, hogy a HTK és VSZTK HÖK mûködésképtelen?!". Pedig az, és ennek okát két fontos tényezõben találhatjuk meg: nevezetesen az egyik az, hogy a karok telephelyenként olyannyira szétszórtan helyezkednek el, hogy egyrészt rendkívül nehéz bármikor találkozót összehozni a képviselõk között, másrészt a kari hallgatói önkormányzat képviselõinek az eltérõ telephelyi sajátosságok miatt más-más érdekeik lehetnek (és vannak is), s ez a közös egyetértést nagyon megnehezíti. A másik pedig az, hogy hiányzik, vagy legalábbis még nem ismerték fel a karok hallgatói azt, hogy közösen fellépve gyakorlatilag majdnem minden kérdésben jelentõs eredményeket érhetnek el, különösen a karok mûködésében a legfontosabb területen, azaz a szakonkénti oktatásban. A hallgatói önkormányzatok típusai között másodikként a telephelyi önkormányzatot (THÖK) említettem, amelynek mûködési területe az adott kampusz hallgatói állománya. Ennek alapján, az egyetemen elméletileg négy THÖK-ról beszélhetünk: Budapesten a Hungária körútiról, amely elsõsorban a civil hallgatóknak köszönhetõen egyre erõteljesebben bontogatja szárnyait; a Bolyairól, ahol gyakorlatilag telephelyi HÖK a kari HÖK-tal közösen eredményesen mûködik; a szolnokiról, ahol a jelenlegi lelkes csapatnak köszönhetõen jelentõs eredményekkel büszkélkedhetnek a "hökösök"; a szentendreirõl, amely mûködésképtelen. Azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy a fenti telephelyi hallgatói önkormányzatok közül hivatalosan csak kettõ létezik - a szolnoki és a Bolyain lévõ - mivel a Hungária körúti még nem rendelkezik hivatalos elismeréssel és szabályozással, és a szentendrei még tevékenykedni hajlandó hallgatói állománnyal sem (tisztelet a kivételnek!). A figyelmes olvasó mindezek után a fejéhez kaphat, és azt mondhatná: "Hiszen megvan a megoldás! Szüntessük meg a kari hallgatói önkormányzatokat, és a telephelyieket pedig erõsítsük meg!" Csakhogy ez közel sem ilyen egyszerû! Hiszen egyrészt a jelenleg hatályos egyetemi szabályozók nagy részében a "Kari Hallgatói Önkormányzat" kifejezést találjuk, s ennek módosítása embertelen nagy munka és felesleges is lenne, mivel másrészt a Kari Hallgatói Önkormányzatokra szükség van, hiszen a hallgatók a tanulmányaikat érintõ kérdésben gyakorlatilag csak ezen keresztül érhetik el céljaikat. A megoldást az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (amelynek mibenlétérõl a késõbbiek során ejtek szót) több hónapos fejtörés után mostanában lelte meg: mivel a telephelyi hallgatói önkormányzatok végzik a gyakorlati munkát, és ezek képesek leginkább a hallgatók érdekeit, céljait megvalósítani, ezért elsõsorban ezek tevékenységet kell elõsegíteni azzal a kitétellel, hogy az adott HÖK-ban lehetõleg minden az adott telephelyen megjelenõ kar hallgatójának képviseletére törekedni kell. A kari hallgatói önkormányzatok pedig ugyancsak megválasztásra kerülnek, azonban azok mûködése inkább csak a "papírmunkára" és a tanulmányi kérdésekre (de arra nagyon!) korlátozódna. A szervezeti felépítés tekintetében utoljára maradt a talán legfontosabb egység, az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK), melynek mûködése az egyetem összes hallgatójára kiterjed. A kidolgozás alatt álló új szabályozó szerint, ez a 12+1 fõs testület az egyes telephelyi önkormányzatok delegált képviselõibõl, valamint az azokból megválasztott elnökbõl áll. Az EHÖK-ra hatványozottan érvényes az, hogy benne törekedni kell a telephelyek és a karok arányos képviseletére. Az EHÖK fõ feladata és felelõssége abban áll, hogy egyrészt összehangolja az egyes "hökök" munkáját, másrészt, hogy kapcsolatot tartson fenn és ápolja azt a hallgatókkal, az egyetem vezetésével, testületeivel és a más egyetemek hallgatói önkormányzataival.

Ha már a kapcsolatról van szó, azt hiszem itt érdemes másodjára megállni a cikk során, hiszen egy olyan nagyságrendû dologról van szó, amely alapvetõen meghatározza bármely szervezet munkáját, nem beszélve arról, ha az olyan tevékenységet folytat, mint a Hallgatói Önkormányzat. Fel kell tenni a kérdést: vajon milyen a hallgatók és a HÖK kapcsolata? Azt kell, hogy mondjam, egyes kivételektõl eltekintve bizony erõteljes erõsítésre szorul… Ennek módja pedig a folyamatos tájékoztatás, az érdeklõdés mindkét fél részérõl, és a legalább félévenként megtartott Hallgatói Fórum az egyes telephelyeken, ahol mindenki gyakorlatilag mindenrõl beszélhet, ami mint hallgatót érinti. Ezt a kérdéskört tovább boncolgatva nem szabad kihagyni a Hallgatói Önkormányzat és az egyetem vezetése közötti kapcsolat vizsgálatát sem. Tapasztalataink alapján ez a fajta együttmûködés egyre erõsebb és hatékonyabb lett az elmúlt félév során, és reméljük, hogy egyre inkább egy olyanféle együttéléssé, úgy is mondhatnánk, hogy egymásért éléssé válik, amelybõl az egyetem egésze tudja majd a legtöbbet profitálni. Végül a harmadik együttmûködési területet vizsgálva, amely a más hallgatói önkormányzatokkal való kapcsolatot jelenti, azt kell mondanom, hogy még nagyon sok munkára van szükség nemcsak a kapcsolatok kialakítása terén, hanem annak fenntartásában is. És ha már kapcsolatfenntartásról beszélünk, akkor mindenképpen ki kell emelni, hogy szükség van egy olyan központi irodára, amely mind a három fent nevezett területet összefogva, és azt egyéb szolgáltatásokkal kiegészítve képes hatékonyan a Hallgatói Önkormányzat tevékenységét támogatni. Ez az általunk "Hallgatói Irodának" nevezett egység, melynek helyét a Hungária körúti telephelyre terveztük, jelenleg a vajúdás pillanatában van, és úgy néz ki, hogy ez egy régóta tartó szülés vagy ahogy tetszik, születés, hiszen az erre vonatkozó igényünket már több mint két hónapja beadva, még mindig csak várunk, várunk, várunk… E nélkül a Hallgatói Önkormányzat nem képes ellátni feladatait, gyakorlatilag mûködésképtelen, és ezt nem engedhetjük meg magunknak, sõt ezt a Felsõoktatási törvény sem engedi meg, amely kimondja, hogy a Hallgatói Önkormányzat mûködésének feltételeit az egyetemnek kell biztosítania. És, ha tényszerûen végiggondoljuk a fenti iroda szükségességét, akkor azt hiszem, hogy egyöntetûen megállapíthatjuk azt, hogy igen kell, fontos és nélkülözhetetlen nemcsak nekünk, hanem az egyetemnek, és így közvetve vagy közvetlenül a tisztelt olvasónak is! Remélem, hogy hamarosan ezen irodában üdvözölhetjük az egyetem bármely polgárát.

Irományom harmadik részében a hallgatói önkormányzat tevékenységérõl szeretnék pár szót ejteni, hiszen ez az igazi értékmérõje bármely szervezet tevékenységének. Úgy gondolom, hogy az átláthatóság kedvéért érdemes ezt a területet is több részre bontani, amely jelenti az állandó, és az idõszakos tevékenységi köröket. Állandó alatt a Hallgatói Önkormányzat azon tevékenységeit érthetjük, amely gyakorlatilag az egész tanulmányi éven keresztül átível, ilyen például a folyamatos (Hallgatói Iroda!) tájékoztatás, a hallgatókat érintõ bármilyen kérdés véleményezése, a bizottsági munka, és a mindennapos gyakran kimerítõ apró-cseprõ tevékenység, stb. Az idõszakonként megjelenõ tevékenységek közül meg kell említeni a nyári gólyatábort, a gólyabálokat, a legalább félévenkénti Hallgatói Fórumokat, az egyéb rendezvényeket, stb. Általánosságban megállapítható, hogy mindkét tevékenységi típus egyre nagyobb fegyelmet, odafigyelést, és elsõsorban támogatást igényel mindenkitõl.

Befejezésként még pár tervvel és néhány információval szeretném megterhelni a valószínûleg a cikk töménységétõl "zúgófejû" tisztelt olvasót. Elsõként arról, ami biztos lesz: lesz gólyatábor, gólyabál, Hallgatói Iroda, Hallgatói Fórum, egyéb rendezvények és teljes érdekképviselet. Tervezünk egy az egész egyetemre kiterjedõ véradást, sport- és kulturális rendezvénysorozatot, a Felsõoktatási törvény által különös jogként megemlített az oktatók hallgatók általi véleményezését, általános szociológiai felmérést a hallgatók körében, és még sorolhatnánk.

Tisztelt Olvasó! (Kérlek, bocsásd meg a tegezõdést!) Remélem, hogy a fentiek alapján néhány dologban tisztábban látsz, mint azelõtt, és bízom abban, hogy ötleteiddel, kérdéseiddel, cselekedeteiddel, és adott esetben korrekt kritikáddal segíteni fogod a Hallgatói Önkormányzatot! Ezúton szeretném megköszönni mindazok segítségét, akik eddig támogattak bennünket, vagy elõsegítették munkánkat, és remélem, hogy az elkövetkezendõ idõszakban is ki fognak állni mellettünk! Végezetül szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, ami adott esetben a Hallgatói Önkormányzatra hatványozottan érvényesül, és amit az egyetem egyik vezetõje egy beszélgetésünk során emelt ki számomra: tevékenykedni, és kiemelten hatékonyan tevékenykedni csak a realitások felismerésével és azok maximális kihasználásával lehet. És ezt egészíteném ki azzal a felismeréssel, amely az utóbbi idõszak alapján fogalmazódott meg bennem, hogy az egyetemen a dolgok elõmenetele legtöbbször a közös összefogáson, tenni akaráson múlik és nem egyéb más, e mögött nagyságrendekkel elmaradó tényezõkön.