| Fórum 2000/4. |
Bemutatom a
![]() |
1973-tól jelentõs változás következett be a tisztképzésben. A végzett hallgatók a katonai diplomán kívül polgári szakképesítést is kaptak.
1989-tõl alapjaiban megváltozott a társadalomtudományi tantárgyak tartalma. Megnõtt az idegen nyelvi tisztképzés jelentõsége, a kor színvonalán álló technika megismerésének igénye.
A rendszerváltást követõen nyíltabb lett a fõiskola a civilek számára, szabadon megtekinthették a fõiskolát, annak fegyverzetét, az oktatási bázisokat. A fõiskola nevet is változtatott, az új szellemnek és a régi hagyománynak megfelelõen BOLYAI JÁNOS nevét választották. A Magyar Honvédség parancsnoka a 37/1990. számú parancsában a Pákozdi csata 142. évfordulóján elrendelte (1990. szeptember 29-tõl) a névváltoztatást. A Bolyai fõiskola elsõ parancsnoka Dr. Szabó Miklós ezredes lett.
Néhány gondolat névadónkról: Bolyai János köznemesi családból származott, Kolozsváron érettségizett. 1818. augusztusában lett a bécsi Hadmérnöki akadémia hallgatója. A négy év elvégzése után, mint hadapród hadmérnöki tanulmányokat folytatott. 1823-ban avatták alhadnaggyá. Elsõ beosztása a Temesváron lévõ Erõdítési Parancsnokságon volt. Ezután több várhelyõrségben szolgált mérnöktisztként. 1827-ben lett fõhadnagy, 1832-ben másodosztályú kapitány. 1833-ban nyugdíjazzák betegsége miatt. Ezután hazaköltözött és életét a matematikai tudományoknak szentelte.
Tanulmányi téren a legnagyobb változás, hogy visszaállítják a 4 éves tisztképzést. A képzési területek megmaradnak, 1995-ben a Határõr Tanszékkel bõvül. A fõiskola ismét megkapja a jogot a polgári oklevél kiadására.
1991. szeptember 30-án a Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola a Bánki Donát Mûszaki Fõiskolával, a Kandó Kálmán Mûszaki Fõiskolával, a Könnyûipari Mûszaki Fõiskolával és az Ybl Miklós Mûszaki Fõiskolával közösen létrehozta a BUDAPESTI POLITECHNIKUM-ot. Elnöke a fõiskola parancsnoka, Dr. Farkas Tivadar mérnök vezérõrnagy lett.
1992. március 15-én a Melbourne-i Ludovika közösség "Bolyai-kardot" adományozott. A díszkardot az Ausztráliában élõ Pénzes János szolgálaton kívüli hegyivadász hadnagy adta át a fõiskola parancsnokának Dr. Farkas Tivadar mérnök vezérõrnagynak azzal a céllal, hogy azt a végzõs hallgatók közül az kapja, aki minden tekintetben a legkiválóbbnak számít. A "100 napos ünnepségen" elsõ alkalommal Dr. Sasvári Andor az 1944. évi avatás rangelsõje adta át az arra érdemes Rádiótechnikai tanszék végzõs hallgatójának, Kondor Attila törzszászlósnak.
1993-ban a BOLYAI NAP-on a fõiskola új jelvényével hímzett fõiskolai zászlót, a Bolyai-induló kíséretében avatták fel. 1994-tõl nõk is tanulhatnak a fõiskolán. A jogelõd intézetekben végzettek részére minden augusztus 19-én emlékdiploma került átadásra. Eddig 226 fõnek adtunk át (arany, gyémánt, vas és rubin) diplomát.
A FEANI Európai Minõsítõ Bizottsága az 1994. november 29-i ülésén elfogadta a Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola pályázatát és 1995. február 15-tõl szerepelteti az EUROMÉRNÖKI REGISZTERBEN. Ez azt jelenti, hogy az 1973 óta fõiskolán végzett hallgatók, amennyiben egyéb feltételeknek megfelelnek (középfokú nyelvvizsga, legalább négyéves mûszaki gyakorlat, szakmai életút), pályázhatnak az Euromérnöki cím elérésére, amelyet Európában bárhol azonos értékû diplomaként fogadnak el.
1996. szeptember 1-tõl lényegesen megváltozott a katonai felsõoktatási intézmények rendszere. A fõiskola megõrizte önálló státuszát. A polgári életben érvényes mûszaki és közgazdasági követelmények szerint villamosmérnököket, gépészmérnököket, közlekedési- és vegyészmérnököket, valamint közgazdászokat és mûszaki informatikus mérnököket képez a Magyar Honvédség részére.
Oktatott szakok és szakirányok:
| Szak | Szakirány |
| Villamosmérnöki | Légvédelmi rakétatechnikai |
| Radartechnikai | |
| Híradó | |
| Elektronikai hadviselés | |
| Rádióelektronikai felderítõ | |
| Fedélzeti mûszertechnika | |
| Fedélzeti híradástechnika | |
| Fedélzeti irányítástechnika | |
| Gépészmérnöki | Gépjármûtechnikai |
| Páncélostechnikai | |
| Mûszaki technikai | |
| Fegyverzettechnikai | |
| Repülõgép sárkány-hajtómû | |
| Helikopter sárkány-hajtómû | |
| Közlekedésmérnöki | |
| Vegyészmérnöki | |
| Mûszaki informatikai | |
| Biztonságtechnikai | |
| Építõmérnöki | |
A fõiskola kivált az MH hadrendjébõl, és mint a Magyar Köztársaság állami felsõoktatási intézménye szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkezõ, önálló gazdálkodást végzõ jogi személyként folytatta tovább tevékenységét.
A fõiskola 1998-ban megszerezte a jogot az Európai Számítógép-használói Jogosítvány - angol nyelvû rövidítéssel ECDL - vizsgáztatás lebonyolítására. Ez a vizsgasorozat, mely hét vizsgából áll, egységes, szabványosított képet ad a személy számítástechnikai tudásáról. A vizsgarendszer egy finn kezdeményezés alapján indult és ma már minden európai országban mûködõ rendszert alkot. Ezzel lehetõséget biztosít elsõsorban a hallgatói állomány, illetve a hivatásos állomány részére, hogy az Európai Unió és a NATO elvárásainak eleget tudjanak tenni.
Az 1848-49 forradalom és szabadságharc 150. évfordulóján az évfolyamok Görgey, Bem, Hunyadi és Rákóczi nevét vették fel. Részükre évfolyam zászlót adományoztak.
A tanulmányi idõ 8 félév. A fõiskola korszerûen felszerelt tantermekkel, laboratóriumokkal és kabinetekkel, valamint tornatermekkel, uszodával, szabadtéri sportlétesítményekkel és lõterekkel rendelkezik.
1999-ben a fõiskola akkreditációs eljárása sikeres volt. 2000. január 1-vel a fõiskola integrálódott a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetembe. Fõiskolai karként a mûszaki szakokon a képzés újra egységes lett. A Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskolai Kar a katonai felsõoktatás elsõ lépcsõfokán mûködõ, négyéves alapképzést folytató, bentlakásos, több képzési profilú intézmény. Biztosítja a Magyar Honvédség, a Magyar Köztársaság Katonai Felderítõ Hivatala, a Belügyminisztérium és más szervek részére a mérnök tisztek folyamatos utánpótlását.
A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetembe való integrálódás hosszú távon biztosítja a korszerû tisztképzést.